[stampi]

Nagyapa mesél 20 év körüli unokájának:
- Fiacskám! Amikor én ilyen idős voltam mint te, a barátaimmal Párizsban
voltunk és nagyon jól szórakoztunk.
Minden délben a legjobb éttermekben ebédeltünk. Végigettük az étlapot és
a legjobb borokat ittuk hozzá. Amikor jóllaktunk fizetés nélkül távoztunk. A vendéglős és pincérek persze utánunk jöttek reklamálni, hát jól elvertük őket.

Délután felkerestük a kocsmákat finom francia borokat, pezsgőt és konyakot ittunk. Amikor jól berúgtunk fizetés nélkül távoztunk. A kocsmáros és pincérek persze utánunk jöttek reklamálni, hát őket is jól elvertük őket.

Esténként elmentünk a kupikba, minden kurvát megdugtunk. Amikor
kiszórakoztuk magunkat elindultunk, persze itt se fizettünk. A madam és a felvigyázók persze utánunk jöttek reklamálni, hát őket is jól elvertük őket.

Éjszaka kipihentük magunkat, majd másnap újra kezdtük a kört. Ezt így
csináltuk minden nap míg Párizsban voltunk a haverokkal.

Az unokát nagyon feldobja ez a program, összeszedi a haverokat, mesél
nekik a nagypapa Párizsi kalandjairól és elhatározzák, hogy ők is kimennek szórakozni.

Két hét múlva hazajönnek, az unoka alig él, keze lába törött, feje bekötve.
- Mi történt fiam? - kérdezi a nagyapa.
- Elmentünk a vendéglőbe, bekajáltunk beittunk, le akartunk lépni, erre
a vendéglős megvert mint egy lovat. Sebaj, délben elmentünk egy jó kocsmába finom francia borokat, pezsgőt és konyakot ittunk, amikor fizetés nélkül le akartunk lépni, a kocsmáros és a haverjai irgalmatlanul megpofoztak. Este elvánszorogtunk egy kupiba a nap fénypontjaként keféltünk egy jót megpróbáltunk lelépni fizetés nélkül, hát a stricik kegyetlenül elvertek, ráadásul elszedték minden pénzünket. Nagyon rossz volt.

- Hát sajnálom kisunokám, hogy ilyen rosszul sikerült az utatok, de biztosan rossz volt az utazást szervező cég. Kivel utaztatok?
- A Neckermannal nagypapa.
- Őket nem ismerem, mi annak idején az SS-el voltunk.