N.A.T
N.A.T. fesd le kérlek a napot,
S jól figyelj majd a színekre,
Hisz azt most te alkotod.
Mélabús árnyékok között,
Vakítson aranyló fénye,
Hogy felvidítsa e szomorú földet.
Fess csak, s keverd a színeket,
Vöröset, mélabú kéket,
Nap sárgát és lélek zöldet.
Ó én balga mit is beszélek,
Egy festőnek mondani mi legyen?
Hisz irányítani Őt nem lehet.
Alkoss hát mit szíved diktál,
S gondolatod, mely szabadon száll,
Csak az lehet igazi alkotás.
__________________
Az emlékezéshez nem emlék, hanem szeretet kell, s akit szerettünk azt nem feledjük el.
|