Ghymes - Vér-szabadon
Régebben nem kiabált,
Nem nőtte túl a szobát,
Nem morgott még a világ,
Ennyi szabálytól.
Ér se pattant még a nyakamon,
Nem pihent még nő a kocsimon, Úgy se szeret, aki megfogna
Megkóstolna és eldobna!
Égbe szálltatok, most látom csak
Vér - szabadon
Rám se rántsatok, Csókot dobjatok épp!
Éreztük még a szagát,
Ajkunk közt élt a világ,
Elhittük - túl a hazug,
S itt az igazság.
Megszakadtunk, sírva, szabadon,
Így röhögtünk még a vadakon,
Úgy se szeret, aki megfogna,
Megkóstolna és eldobna!
Nem tűrtünk új regulát,
Sem szobrot, sem kapitányt,
Nem hittünk semmi dumát,
Bírt a szabadság.
S most az álom bőgve leborul,
Félre lökjük, menj te nyomorult,
Úgy se szeret aki megfogna,
Megkóstolna és eldobna!
|