És nekem ne mondjon senki olyat, hogy nem tud írni, akit már akkor be akartam zöldíteni, mikor az írása még nem is látszott.
Nagyon szépen köszönöm :]
:P
Bár ettől én még fióktölteléknek érzem, mert túl sok van "benne".
Én meg nem, szóval bagoly mondja :P ;]] Én minden "versem" fióktölteléknek érzem, talán épp azért, mert érzem a durva különbséget a kidolgozatlanságukban...a festményeimhez képest, amikre valóban büszke vagyok :$ :] De igyekszem erőteljesen csiszolgatni :Đ
És akkor egy friss szerzemény, ha megengeditek :]]
Tehetségtelen művész (Önarckép tollal festve)
Ártalom és bűn sír a hegedűn.
Szerelem és halál léptemmel együtt jár.
Puszta sóvár öröm...a napfényt kerülöm.
A fizikai lét már engem tép szerteszét.
Vasfoggal harap, míg lelkem marad.
Vörösen izzó kín a versben minden rím.
Csak vágyam az enyém... a tiéd a remény.
Gyűlölj vagy üss meg, élvezem ha ütnek...
Vérem elég kettőnknek - démoni szép frigyünknek.
Mocsokban egy angyal, tövig égett aggyal.
Csak ketten maradtunk...elkárhozott dalunk.