A különböző felfedezési képleteket összehasonlítani az alapján lehet, hogy napi képzésből hány hektárt lehet felfedezni, illetve a maximális 10%-t hány napi képzésből lehet felfedezni.
Természetesen a piacon is lehet katonát venni, szövitársak is segíthetik a felfedezést, stb., de ezeket a tényezőket a felfedezési képlet összehasonlításánál nem lehet számszerűsíteni. Legfeljebb annyit lehet tenni, hogy a képlet kialakításánál gondolunk arra is, hogy a nagy tartalékkal rendelkezők a napi képzésen felül jelentős mennyiségű katonát fordíthatnak felfedezésre.
Megpróbálom összehasonlítani az eddig felmerült általános képleteket.
Feltételezem, hogy az országok teljesen beépítettek és annyi házuk van, amennyi éppen biztosítja a teljes foglalkoztatást.
1. A felfedezés katonaigénye fix. Ilyen volt régen a 225 katona/heki vagy ilyen az 1000 katona/heki képlet.
Ebben az esetben a napi képzésből felfedezhető föld mennyisége egyenesen arányos az ország területével. Minél nagyobb az ország, annál több hektárt tud felfedezni a napi képzésből.
A maximális 10% fedezést a napi képzésből minden ország ugyanannyi nap alatt gyűjtheti össze.
2. A felfedezés katonaigénye a területtel egyenes arányos. Ilyen Arwyl javaslata, mely szerint a katonaigény = terület / 10
Ebben az esetben a napi képzésből felfedezhető föld mennyisége fix. Minden ország ugyanannyi hektárt tud felfedezni a napi képzésből.
Minél nagyobb az ország annál több napig tart összegyűjteni a maximális 10% felfedezéséhez szükséges katonamennyiséget.
3. A felfedezés katonaigénye a terület nagyságával exponenciálisan nő. Ilyen a jelenlegi felfedezési képlet. (terület / 100) ^ 1.6
Minél nagyobb az ország, annál kevesebb területet tud felfedezni a napi képzésből.
A maximális 10% fedezéséhez szükséges katona összegyűjtési ideje a terület növekedésével exponenciálisan nő.
Az alapképletet természetesen a felfedezési hányad módosítja. Evvel most nem foglalkoztam.
__________________
Egér a sajton... (#3744)
|