[Massza Rex]

Még káromkodni is elfelejtek egy pillanatra a vállamba szúró fájdalom miatt.

Megpróbálok minnél hamarabb talpra szökkeni. Gyorsan ellenőrzőm, hogy a sérült vállam miatt tudom-e használni a kezem.

Ahogy fel állsz, a csonti kapaszkodó keze - csuklótól lefelé - megy veled, de a dög többi része marad a földön. A szökkenés igen lassan megy, a válladon keresztülvúródó pengéből ki kell húznod magad, ami elég fájdalmas. Miután nagy nehezen talpra kecmeregtél eszleled, hogy azzal a karoddal fegyvert forgatni egy jó darabig nem tudsz majd, valamint az is feltűnik, hogy jobbról melletted, és ballról előtted is páncélos csontik vannak, akik, most hogy felálltál feléd fordulnak...