Én sem.
Sőt szinte bíztos vagyok benne, hogy ember, vagy félelf volt. Sejtésem abból fakad, hogy a variszövimet nem bántotta, noha eléggé le volt gyengülve (olyannyira, hogy meg se tudtuk gömbözni). Egyenesen rám specializálódott, azt viszont durván. Nem maradt más hátra, mint a diplomácia. Szerencsére bejött.
És most röhögni fogtok: Ahhoz, hogy helyrerázódjak, egy csomó üres kocsma elbontása után felhúztam 30 könyvtárat. Részben pótolni, részben legyen mit forgatni a piacon. Nem rossz, mi? Egy tekercsíró félelf.
De azt hiszem ez volt a legjobb taktika a regenerálódásra, tekintve a top 50-et, ahol már nem nagyon lehet ugrálni tolvajok nélkül. Még azzal is alig. Ha találtam egy jó alanyt, mondanom sem kell, hogy visszatérő vendég voltam. Ha meg jötta kérés a szegény törptől, akko meg fene nagy szívem miatt szinte felkopott az állam.
Oszt majd bonthatom fokozatosan a tanyákkal együtt, ha már úgy állok.