Mikor parancsot ad az indulásra, leplezetlenül végigmérem a Nagyurat és megrázom a fejem mikor előre akar menni. felemelt ujjal várakozásra intem aztán a többiekhez is szólok Hyas felé beszélve:
Jobb, ha ilyen állapotban nem megy elöl. A kijutás alagútharc lesz, ha lesz ahol minden hüvelyk számít. Én megyek elől közvetlenül mögöttem, kissé balra Farkas. Utánna Quintar, hogy ha kell varázsoljon, Aztán a Nagyúr, Hyas és Alysium a sor végén. Ha valami szembe jön letaroljuk. Nincs hely az ugrabugrálásra. Ha magányos ellenfél jön akkor falhoz vele és lekaszabolni, ha többen akkor állóharc, előrenyomulás, de legfeljebb a következő elágazásig. Ha valaki kidől, a mögötte lévő átveszi a helyét. Tüzet csak végszükségben használjatok, mert ennyire zárt helyen ránk ugyanúgy visszacsaphat, a fulladásról nem is beszélve.
Láthatóan sokkal jobban tettszik a föld alatti harc gondolata, mint a felszíni összecsapások. Bal alkarom fémes csattanással csap a bárdom lapjára és megindulok előre. A folyosón megvárom amíg mindenki "besorol" mögém, felkapom és eloltom a lámpásom és Farkas kezébe nyomom az előkészített, de nem használt fáklyám:
-Tűzdd, az övedbe, (ha hozza a sajátját: ha kell használd. Ha harcba keveredünk szúrdd a falba, vagy a fal mellé tedd, hogy lássatok. Te pedig a fejem felett figyelj előre. - felvigyorgok rá - látod előnyei is vannak a magasságomnak)
|