Bocsi,hogy ilyen nemtom milyen verset írok,de vagy 4év óta ez jött ki belőlem először.

Miért nem szerethetem őt? Pedig megérdemli.
Ő szerelmet ad,
Én elveszem azt,
De miért nem tudom már viszonozni?

Másfél éve volt már... de repül az idő.
Megfogtam kezét,
Majd ő az enyém,
S szívből szerettem,s hittem ilyen lesz a jövő.

Teltek a hónapok, s képe a szívembe égett.
Tudtam,hogy tudja,
Nem hagyom el soha.
Hogy lehetett ezek után,hogy a szerelem semmivé lett?

Jöttek a viták, s a veszekedés szavak nélkül,
Hisz ismertük mind
A gondolataink.
S zokogtunk a fájdalmunk jeléül.

Szívemből a kép kiégett,semmit sem tehetek.
Vegyék el életem,
Már nem kell nekem,
Hisz tiszta szívből már csak a temetőben nevetek.