Picike pókként hálókat fonok.
Picike pókként legyeket fogok.
Picike pókként függök egy szálon.
Picike pókként legyemet várom.
Végre a hálómban látok egy legyet.
Szedem a lábaim, s elébe megyek.
Hirtelen elkapom, s gúzsba is kötöm.
De azért előtte oldalba bököm.
Szívom a nedveit, csendesen, némán.
Halálos táncot lejtek a prédán.
Picike pók vagyok, néked a halál.
Minden légy féljen, ki hálómba talál.
Sajna én még a látványától is írtozóm
De ezt a versikét a pók kedvelőinek küldöm
