[Massza Rex]

Dacosan viszonzom a Nagyúr tekintetét, aztán amikor rájövök, hogy mit csinálok, akkor gyorsan más felé kezdek nézelődni. (gondolatba kiköpök a szellem felé, Bah, az "Ilyeneket" írtani kell, nem megalkudni velük...)

Feltápászkodom, amint van hozzá erőm (elfogadom Gren segítségét, de főleg a piás butykosát).

Gyorsan átmozgatom magam, hogy szabaduljak a mérgektől.

Visszafelé szótlan vagyok alapból, nem szakadok el a falkától, de tekintetemmel (minőségi) fegyvereket keresek, úgy sincs más érdekes egy ilyen vidéken.
Több érdekesen csillanó tárgyra is figyelmes leszel. Némelyik acél színnel, mások nemesebb fénnyel csillannak meg. Ha odamész megvizsgálni őket - nem egy kupacban vannak, hanem úgy kifelé menet itt is - ott is - akkor egy szépen megmunkált, vésetekkel díszített hosszúkardot találsz (nincs rajta rozsda), egy dísztelen, de jófajta fémből készült rövidkardot (ez sem rozsdás), egy dísztelen arany gyűrűt, és egy vékony láncon lógó ezüstmedált találsz.

Jobb kezemben csatabárddal vizsgálom meg a fegyvereket alaposan. (a gyűrű és medál nem érdekel)
Jól kiegyensúlyozott, aprólékos gonddal készült mestermunka. Más különösebbet nem tudsz megállapítani róla.

A szabad ballal ragadom meg. Az elsőnél még csak kézben viszem (mint fegyver), de amikor a másodikat is megtalálom, akkor egy madzaggal egybekötöm őket gyorsan és úgy viszem szintén bal kézben (immárom mint csomag).