Olyan voltam én, mint a falevél,
Néhány napig veled forgatott a szél.
Elcsitult a szél, lehullt a levél,
Aztán te is elmentél.
Olyan voltam én, mint a délibáb,
Miért nem hitted el, hogy mosolyogtam rád?
Nincs már délibáb, nincsenek csodák,
Messze jár a boldogság.
Én úgy voltam, mint fa mellett az árnyék,
Mely néhány futó villanásra vár még.
Hogy éljen még a haldokló napom,
Szerettelek nagyon-nagyon.
Olyan voltam én, mint a falevél,
Néhány napig veled forgatott a szél.
Elcsitult a szél, lehullt a levél,
Aztán te is elmentél.
__________________
Az emlékezéshez nem emlék, hanem szeretet kell, s akit szerettünk azt nem feledjük el.
|