Az áldásközben hagyom, hogy a bensőmet átjáró boldpogság kiüljék az arcomra.
Amíg a gyógyítás tart, úszok a boldogságban, ám annak befejeztével elkomorulok.
Komoran és szótlanul, ám éberen és eltökélten botorkálok a maradványok között.
Mikor a látomásom támad, térdre rogyok. Utánna leülök, meredek kicsit magam elé. Láthatóan gondolkodok.
- Az Úrnőm nemrégiben látomást küldött, melyben megmutatta a gyürű helyét.
Azthiszem ez az a hely. Viszont most is volt egy látomásom: egy fényből szőtt kört, talán egy gyürűt láttam, amit körül 9 lángkígyó tekergőzik. Arrol viszont fogalmam sincs mi lehetett a látomás lényege. Talán a gyürű "jelzett" nekem. Nem tudom. Nektek van ötletetek? - nézek körbe kérdőn társaimon
|