Szárnyaszegett
Oly időket élünk, hogy elég egy szikra,
És az egész országot lángtenger borítja.
Tűzzük ki a zászlót, hogy mindenki lássa:
Leszünk mi még újra Kossuth katonája.
Most kell odaállni, most amíg még lehet,
És átkozott kiben már nincs hazaszeretet.
Vállvetve egyként mind állunk csatasorba,
Nem prolik tovább már, egybeforr a szikla.
Szárnyaszegett árva madár,
Szállj, szállj magasra, szállj!
Bilincsbe többé senki se zár.
|