Az alábbiakban közlésre kerülő iromány témáját tekintve diplomácia ugyan, de személyes jellegénél fogva zöldben kaptam. A szövetség ugyan létrejött anno, de már feloszlott, úgyhogy szerintem senki személyiségi jogait nem sérti, ha megosztom veletek.
Íme:
Rozál, komolyak terveim,
Rád vettetem a szemeim.
Földet hoztak elitjeim,
Utolérlek szépségem ím'.
Veled szövizni vágyom
Rajtad áll csak ez álmom,
csak itt ülök azt' várom
Ne kelljen már rinyálnom.
De nem így megy a lánykérés,
Bármily erős ez az érzés.
Tehát csak az lesz a végén,
A hős Fransisco a térdén.
Megkéri hát kacsódat,
Hallgasd meg sóhajomat,
Teljesítsd óhajomat,
Csatold fel rám szárnyomat!
Ketten nem leszünk elegen,
Meghívjuk a Hunt melegen.
Van tán orija a környéken,
Pont elfér a szövetségben.
De őt most el nem érjük
Pont aluszik, reméljük.
A határon átmentjük,
Bár így csak hárman leszünk.
Most felülök a vonatra,
Mi elvisz engem távolra.
Van időd gondolatokra,
És jól megfontolt riposztra.
Elmegyek rokonokhoz,
De pofátlanul folyton
Majd a hódra pislogok,
Válaszra áhítozok.
