Amiatt is.

De valójában a királylány egy boszorkány, aki egyenes ági leszármazottja saját magának, vérfertőző életet él a békákkal, és valójában 130 éve meghalt.

A szegénylegény meg valójában szárazleprás, és az egyik szemgolyóját vette ki, és azt adta oda a királylánynak, aki a saját nagyanyja testvérének a lánya, és a saját felesége egyidőben. Jövőre pedig a saját anyjaként reinkarnálódik, és megszüli magát, tehát önmaga lesz saját lánya.

Később teherbe esik egy békától, ezért a sárkány (aki titokban a szeretője) megharagszik, és megeszi a békákat mind.

Ettől felborul a környék ökoszisztémája, és kipusztulnak a kétéltűek, a hüllők, a férgek, és végül a madarak. A bogarak túlszaporodnak és tönkreteszik a termést, így éhinség üti fel a fejét.

Az éhinség közepette mindenki meghal, kivéve a szegény legényt, mert az már hozzá van szokva az éhezéshez.

De mivel a sok tetemtől nagoyn büdös lett a környék, úgy dönt, hogy elhagyja a vidéket.
Így is tett, elindult Dél felé. A városhatárig jutott, de ott leesett az utolsó lába is, így végül nem a leprába halt bele, hanem ahogy a sorsa is megírta, éhen és szomjan pusztult.