Quintar szavaira morranok egyet:
-Akkor ne a holtakat keresdd. Nem értek ugyan sokat a mágiához, de úgy hallottam az ilyen élőholtak a legtöbb esetben valamiféle mágikus csinálmányok. Ha van olyan varázsod ami tudja észlelni a mágiákat akkor látod ezeket, meg minden más mágikus dolgot, ha nincs elrejtve. Nekem legalábbis ezt mondogatták otthon - kis fintor fut át az arcomon, egy pillanatig láthatóan szívesebben lennék ott - a papok meg varázslók.
Miután láthatóan semmi nem keltette fel az érdeklődésemet a földön heverő ellenfelek maradványai körül, a Nagyúr-ra pillantok és a szavait hallva megigazgatom magamon a felszerelésemet, bár a szakadt ruháimmal nem tudok mit kezdeni most. A sebeimet megvizsgálom (a láthatóakat) és óvatos mozdulatokkal végigtapogatom a sérült vállam a ruhám alatt. Ar arcom nem árul el semmit, csak az óvatos mozdulataim sejtetik, hogy több gondom is van.
Ha "önként" nem foglalkozik a gyógyításommal senki akkor előszedem a szükséges kötszert meg egyebeket a málhámból és bekötözöm magam, miután a sebeim kifertőtlenítettem egy kis pálinkával (belsőleg csak egy korty). Aztán a butykost egy-egy kortyra felkínálom a többieknek is.
|