[Pettyes]

Erőm visszatértével ismét a harcba vettem magam. Bal kezemmel elejtett fegyveremet kívánom magamhoz venni, majd jobbomal a hátamról "levarázsolt" élőholt kezét támadom.
Viszatért erőddel akkorát oda csapsz neki, hogy első csapásra sikerül levágnod az egyik kezét.
A páncélos és Quintar "rajongója" továbbra is rugdosódni próbál, de megintcsak nem jön össze nekik.

- Az égiök áldjanak Quintar! - kiáltom a pap felé köszönés gyanánt

Mivel már csak 1 lábbal kapaszkodik ezután belém, ezért azt is megpróbálom levágni.
Odacsapsz a másik lábának is, az is megreccsen, de nem törik el.

Grennek : - Nem megy az az Áldás olyan könnyen, nagyon hosszú ideig tart, már régen végzünk a hullákkal, mire befejezném!

A fejetlen zombit támadom, mindegy hogy hol érem, csak eltaláljam.
Sikerül egy bordáját megrepesztened.

A gyorsan közeledő szellemalakra koncentrálok, hagyom hogy robogjon felém, majd a megfelelő pillanatba egy gyors keresztvágást indítok abban az irányban, amerről közeledik és egy szúrással végzem, amely reményeim szerint talál is és a kard markolatáig nyomom a szellemalakban.
A csapásod nyomán, olyan mintha valami anyagszerűbe ütközne a kardod, és haladna végig rajta. A szellemalak fülsértő sikolyt hallat, majd eltávolodik, és kifakul a látóteredből, a szúrásra már nincs időd, mert gyorsabb nálad.

Gren tovább hadakozik a környezetében lévő hullákkal.