Rögöhni fogsz, de én kis koromban imádtam a lyukkártyás rendszereket... Valószínűleg informatikusnak születtem, életem első PCjét 1990-ben szedtem darabokra... (Utána össze is udtam rakni egy kis segítséggel De tényleg!) Önszorgalomból megtanultam a BASIC nyelvet, saját játégprogramot is szerkesztgettem... qBasiccel is csomót bohóckodtam, ez kb 91-92-ben volt. (Ekkor 8 éves voltam. Igen, 6 évesen már PC-m volt.)
Aztán fater melóhelyén nem ilyen kartonpapíros blokkolóóra volt, ahnem lyukkártyás. És valahol 10-11 éves koromban programoztam is lyukkártyolvasót.
Imádtam a lyukkártyákat... Néha tök vicces képek lettek beütve a műanyagkártyákra. Pl a furcsa (szokatlan, ritka) nevű emberek blokkolókártyáin el lehetett szórakozni...

Windows 1.0... Micsoda szuper dolog volt! Működött mge minden!
Nyilván azért, mert 95%-ban lopott volt a program... Aztán a 2.0 is jó volt még, 3.0, 3.1... No ott már voltak gondok, amikor mindenféle kifacsart verziók jelentek meg (pl 3.2) meg ugye utt már jöttek az érthetetlen hibaüzik...
Aztán Win'95, onnantól kezdve a felhasználó hülyült.
Ezeket a vindózokat butításra programozzák.
Valamiből a szervizekben is élni kell....

Érdekes, 13 évesen simán beprogramoztam egy MSCDEX-t, vagy bármit fejből... Most meg mi van? Bedugod a cuccot, és ha a vindóz nem ismeri fel, akkor ott állsz meglőve...

A régi szép idők voltak az igaziak... Nem ez a mostani ócskaság...
Mi ez már? Megnyomod a gombot, azt már működik is. Az egész informatikának elveszett a varázsa... Az 5 éves ksilány, és a 90 éves mami is képes windózt kezelni, mert 0 tudás kell hozzá. Ez egyébként tök jó... lenne.. ha hibátlanul működne..

Úgyhogy ÉLJEN A UNIX !