[Cassandra]

Bocs, hogy megint magán-topikot csinálok a témából.

Éjszaka (nélküled)

Bealkonyult, eljött az éjjel,
Magányosan ülök szobám szegletében,
Számlálom a lassan múló perceket
Az éjszaka éppen csak vánszorog...
Mit vánszorog?
Alig, hogy lépeget.
Figyelem az égen kúszó felhők
Kínos lomhaságát,
Centiről centire csoszognak,
Mintha csak direkt csinálnák
Mintha szándékosan váratnák,
Odáznák a közelgő hajnalt,
De harcuk hasztalan,
Már csak néhány óra,
S a nap -mint mindig-
Újra megfesti majd a keleti eget.

(És akkor én ott állok majd
Kezemben kezed.
Nem, nem egyedül,
Még, ha nem is tudod,
Te akkor is ott leszel,
Velem.
És most el nem eresztelek.)

2007.09.08.