Reggel korán kelek, kipihenten frissen, de borongós arckifejezéssel. Félrevonulok és egy papírra írok, meg egy gyalult deszkalapra vésegetek. Ellátom a pónim, meg a lovam (az utolsó málhást is) aztán mikor Stancil felkel, félrevonom é elbeszélgetek vele. Aki figyel, láthatja, ahogy a papírt és a fát odaadom neki, aztán a "szállásdónk" ajtaja felé indulok és bekopogok.
A fiatal srác nyit ajtót, és érdeklődve néz rád.
- Reggelt! - köszönt.
Last edited by Chris; 07-20-2007 at 08:29..
|