[VérGyöngyTyúk Z]

Magamban morgolódva fordulok el a becsukott ajtótól és indulok a pónim és a vezetéklovakat vezetve, a fiú után.
Menet közben leveszem a málha tetejéről az odavetett láncinget és méregetem a kezemben. Aztán a Nagyúr felé pillantok:
-Ön után én választok elsőnek.
Bevezetem a lovakat az istállóba és lenyergelem-málházom őket (Szürkesörényt, amin én utaztam, meg a vezetéklovakat) és ellátom őket. Körbenézek az istállóban és próbálom faggatni a kölyköt a környékről, meg mindarról amire az "apja?" nem válaszolt. Mi az az Őrség, milyen kincsek mit csinálnak itt stb.
- Mit csinánánk itt? Hát itt lakunk - mondja a gyerek értelenül, miközben segítkezik nektek az állatok körül - Apám fődműves, kell az élelem a katonáknak, hogy erősek maradjanak, és megvéggyék az országot azé. A kincsek meg a csatatéren vannak, legalábbis a sok kincsvadász, ahogy apám híjja őket, aszonta sok kincs van a sírokban. De én aztat nem tudom me' egy kincsvadász se gyütt vissza, hogy megmutassa mit talált. Szerintem nincs ott semmi kincs csak sok halott, akik időnként elkóborolnak. Ilyenkor az Őrség nem hagyja nekik, hogy elcsatalgoljanak és bántsák az embereket. Me' hogy az az Őrség dóga - mongja miközben bólint néhányat - Persze nem mindig sikerül nekik, volt hogy a fél országot elözönlötték a dögök - erről mintha hallottál volna valami pletykát, de részleteket nem tudsz - aztán persze leverték őket, azóta szigorúbban őrzik a helyet.

Quintar: neked ismerős az esemény, amit a gyerek említett a holtak inváziójáról, valóban történt ilyesmi jó néhány éve, állítólag valami errejáró varázshasználó így "toborzott" magának sereget, hogy megdöntse a helyi vezetőséget. A serege szerencsére nem volt elég nagy, így viszonylag hamar (pár hónap alatt) elrendezték a dolgot.

Naramis: küldtem egy e-mailt, légyszi olvas el.