Ryel kora hajnalban (éjközép után bő két órával) tér vissza a fogadóba ugyanannak a famornak a kíséretében aki "elvitte", A fegyveresek és a szolgák a visszatérte után pár perccel távoznak a ládákat cipelve.
Az éjszaka hátralévő része nyugalmasan telik.
Dhar: Tömzsipöröly egész este csak egyszer ébred fel és alszik vissza azonnal. Valamit motyog, de nem érted mit. Éjközéptájt elalszol de nemsokára rossz érzés riaszt fel. Nem látsz semmit mikor körbenézel, aztán észreveszed, hogy a törpe nem fekszik a "helyén", hanem pár lépéssel arrébb szuszog békésen. A fekhelye és a mostani helye között alvadtvérdarabkák hevernek és ahogy jobban megnézed a sebei szinte teljesen eltüntek, felszínükről száraz pikkelyekben pereg le a dermedt vér.
Atya:
Most, hogy nincsenek végre őrök az ajtód előtt lemész és egy jót vacsorázol a fogadó étkezőjében, majd nyugodtan alszol reggelig.
Gil:
A kapitány keres meg, mikor a trammonból már csupán egy jókora, alacsony csónakra hasonlító ácsolat maradt és egy tömött erszényt nyom a kezedbe:
-Tizenkét toroni aranydukát és huszonöt ezüst. A számolás szerinti részesedése a zsákmányból. A fajtársai elhelyezéséről gondoskodtunk már és amint az utolsó deszkaszálat is kifizették elhajózunk. Ez valószínüleg csak holnap estére sikerül. Természetesen a part közelében maradunk, ha kívánja amíg "útra" nem kelhet.
"Fogadós brigád":
Reggel, napkelte után fertályórával a kormányzó testőrségének osztaga érkezik a fogadóba és szó nélkül elkezdik előkészíteni a kocsijaitokat az útra.
A testőrségetek kissé értetlenül nézi a dolgot, aztán Feran utasítására hátralépnek és csak a szemükkel ellenőrzik, nehogy valami rosszat tegyenek.
Íshar, Meríín-nel együtt az udvarra lép és nyugodtan elkezdenek bepakolni a batárokba.
Feran bekopog az Atyá-hoz:
-Jó reggelt! Sajnálom mester, de indulnunk kell hamarosan.
Aztán Ryel-hez kopogtat:
-Úrnőm? Úgy tűnik a kormányzó tartja az ígéretét - egyhén érződő keserű gúny van a hangjában - és igyekszik meggyorsítani az utunkat az általa okozott késedelmek után.
|