Ül a sas a szirten, egyszer csak leveti magát a szakadékba,
zuhan...,
zuhan...,
zuhan..., az utolsó pillanatban széttárja a szárnyát és vissza felemelkedik.
Látja ezt a galamb, megkérdezi a sast:
-Hé, te sas, mit csinálsz?
-Á, én csak itt lazulok.
-Lazulhatok én is?
-Persze, hogyne.
Mostmár ketten ugranak le a szakadékba,
zuhannak...,
zuhannak...,
zuhannak..., az utolsó pillanatban széttárják a szárnyaikat és vissza felemelkednek.
Látja ezt a veréb, megkérdezi a sast:
-Hé, te sas, mit csinálsz?
-Á, én csak itt lazulok.
-Lazulhatok én is?
-Persze, hogyne.
Mostmár hárman ugranak le a szakadékba,
zuhannak...,
zuhannak...,
zuhannak..., az utolsó pillanatban széttárják a szárnyaikat és vissza felemelkednek.
Látja ezt a róka, megkérdezi a sast:
-Hé, te sas, mit csinálsz?
-Á, én csak itt lazulok.
-Lazulhatok én is?
-Persze, hogyne.
Mostmár négyen ugranak le a szakadékba,
zuhannak...,
a sas megkérdezi a rókát:
-Hé róka, van neked szárnyad?
-Nincs, miért??
-HÚÚÚÚH DE LAZAAA!!!
|