[Cassandra]

Régen olvastam és most került újra elő:

Kovács Ákos - Nincsenek Angyalok

Sorsokban osztozom,
Vad tévelygő vagyok.
Vakon jött csecsemő,
Aki nem látott Napot.
És vagy e világnak
Vezére s bajnoka,
A fénynek katonája,
Az igaznak indoka.

Hívj mindig engem
És csak magadba nézz,
Szépülő kép vagyok,
Ahogy elméd felidéz.
S hogy közöm volt hozzád,
Most megköszönhetem
Maradsz, aki voltál:
Az én egyetlenem!

Ha volna is bennem,
A boldogságra jog.
Nem élhetek vele,
Mert hitem meginog.
Rendet tenni jöttem,
Át száz sikátoron:
A főutcán a káoszt
Nem fokozhatom.
Lángolnak a szárnyak,
A könny forró viasz.
Nem tarthatsz meg engem,
Mert nem hozok vigaszt.
Nem vagyok jó hír,
Csak tettenért remény,
Szélsodorta verssor,
Fennhéjázó erény.

S ha nem felejtesz el,
Tán meg sem halok.
Isten hozzád, világ,
Nincsenek angyalok!