[Pettyes]

Feran szavaira Tömzsipöröly felé fordulok és jelzem, hogy részemről rendben van. A nyak bilincset egy kicsit furcsálva veszem, de mivel nem zavaró tényező, így nem foglalkozom vele. Mikor Feran megemlíti, hogy van-e szükségünk valamire, egy jókora fejedelmi vacsorára gondolok, amit rövid időn belül felfalnék, de gyorsan elhesegetem a gondolatokat, majd a kellő tisztelettel mondom, hogy nincs szükségem semmire.
Feran egy pillanatra mintha elmosolyodna, majd határozottan megfordul és elmegy.

Miután Feran elmegy, egy kicsit úgy érzem, hogy ez az időnkénti megterhelés és éthlenség mellett jó volna egy kicsit karbantartani magam, így, amikor lehetőség van rá, akkor gyakorlok egy kicsit. Pár bálát a nyakambavéve csinálok erősítő gyakorlatokat, néha Tömzsipörölyt is megkérem, hogy legyen "ellenfelem" egy baráti birkózás erejéig. Természetesen figyelünk arra, hogy ne okozzunk bajt, illetve, hogy lehetőleg ne bukjunk le.A bálákat emelgetve úgy véled eléggé megeröltető feladatot vállaltál magadra. A gondot nem a bálák súlya, hanem a belőlük kikandikáló hosszú szénaszálak okozzák, amik mintha direkt tennék, csiklandoznak folyamatosan. a folyamatos komolyságod megőrzése és a gyakorlatok megfeszített koncentrálást igényelnek tőled.
Tömzsipöröly a sarokban ücsörögve nézi ahogy gyakorolsz. A birkózásos ötletedet kissé furcsállva fogadja, de belemegy. Pár perc múlva kicsit bánod is, mert kiderül, hogy még mindig van pár alattomos fogás a tarsolyában. A kissebb termetét és súlyát, pontos és erős szorításokkal, dobásokkal ellensúlyozza és nem egyszer torpansz meg egy pillanatra, mikor illúziókat vet be, amik közül a legenyhébb a lábad alá rohanó egér a durvábbak közt akadnak lezuhanó szénabálák (persze pár alkalommal még az is kiderül, hogy a fejedre zuhanó bála valódi volt), négy-öt rohangáló törpe és hirtelen betoppanó katona is.
Mikor eléggé kimerültetek már megcsapja az orrod az étel friss és sok étel illata valahonnan a közelből. Nagyon közelről.

Ryel:
Reggel még mielőtt a reggelid hoznák Meríín kopogtat be a szobád ajtaján.

Dhar: Mit csináltok Tömzsivel az este? (elsődleges kérdés: az ételszaggal mit kezdesz?)




Kisandítok a szállásunk elé, vajon honnan jöhet ez a finom illat. Próbálom "észrevétlenül" tenni. Szólok Tömzsipörölynek is, érzi-e az illatokat.
A törpe szimatoló orrából és nagy nyeléseiből arra tippelsz, hogy ő is érzi.
Ahogy kilestek a szállásotokról" a bálák közt egy jókora lyukat veszel észre (csodálkool is, hogy eddig miért nem láttad) és az illatok határozottan arról jönnek. Tömzsi kióvakodik melletted és benéz a lyukba, majd hevesen a levegőbe csap örömében, kihúz egy jókora kosarat és elrobog melletted, hogy a "szobátokban" gyorsan eltakarja valamivel. Végül bedugja egy szalmabála mögé aztán megfordul és óvatosan kikémlelve megint a lyuk felé indul és közben odasúgja neked:
-Még legalább kettő van ott!


Amint Tömzsipöröly szól, hogy van még kettő. pattanok utána és segítek behordani a cuccot. Közben megkérdem Tőlem, vajon véletlen hogy itt van, vagy ez valaki mokás játszadozása, hisz eddig nem éreztünk semmit....
A kosarak súlyából érzed, hogy rendesen meg vannak rakva. Gyorsan beviszitek a fülkétekbe és úgy-ahogy megpróbáljátok kissé eltorlaszolni a bejáratot, hogy hirtelen senki ne jöhessen be.
Kérdésedre Tömzsi megvonja a vállát és lelkesen elmerül a kosarakban, két kézzel pakolva kifelé mindenféle ételt.
-Nem tudom igazából, de gyanítom, hogy a főnök keze van a dologban. Elvégre csak varázsló vagy mi nem? Különben meg a kaja nem mérgezett, friss és sok. Innentől kezdve megeszem amit tudok. - vigyorog. - Csak azért arra figyeljünk, nehogy túlegyük magunkat, elvégre éjjel még körbe kellene néznünk, meg amit nem bírunk megenni azt rejtsük el.
A rengeteg étel eleinte nagy darabokban, szinte rágás nélkül kerül a gyomrodba. Később, mikor már egyre szebbnek tűnik a világ, lassabban eszel, főleg a finomabb falatokra koncentrálva.
Mikor befejezitek alig egy kosárnyi ételt kell eldugnotok, bár ahogy érzed a meleg jóleső érzést a hasadban és látod Tömzsi kikerekedő hasát, úgy véled többet most valóban nem tudnátok megenni.
-három óra múlva körbelesünk jó? - kérdi félig nyögve Tömzsi elterülve.



-Rendben. - válaszolom Tömzsipörölynek. 3 óra múlva Te mész és mondjuk 6 óra múlva én, vagy 3 óra múlva megyünk ketten körbe és 1x elég lesz? Esetleg többször nézzünk szét?
-Jó lesz ha mindketten körbenézünk külön-külön. Így ha el is kapnának, legalább az egyikünk megússza a dolgot. Akkor most pihenjünk. - motyogja és szinte azonnal elalszik.
Nagyjából három óra múlva kissé felébredsz mikor Tömzsi feltápászkodik és óvatosan kisurran az istállóból. Kintről esőszag és a dobogó esőcseppek zaja szűrődik be. Jó fertályóra múlva újból felébredsz, mikor visszatér az átázott törpe, rendesen morgolódva:
-Átokverte eső! Ha kimész légy óvatos. Találtam két tolvajt az udvar hátuljában, meg valami furcsa szag volt a hátsó falnál. Mintha valami őrült mindenféle italt összeöntött volna. Valószínüleg így is volt, mert a falon kívül valaki rendesen csuklott meg böfögött. Jahh.. ha a konyha felé kerülsz akkor az ottani szolgáktól tudsz kérni némi útravalót. Csak említsdd meg nekik ha nem akarnak adni, hogy "jó lesz az uradalmi bor is!" egyből adnak amit kérsz!
Előhúz egy fél kappancombot és rágcsálni kezdi.
Három óra múlva ébredsz ismét. Az eső már elált, a Tömzsi valószínüleg evés közben aludhatott el, mert a szájából kilóg a kappancomb csontja.
Merre indulsz el? üziben fog menni a válasz


Megmosolygom a törpét, ahogy észreveszem a combot a szájában, kiveszem, vigyázva, hogy ne ébredjen fel és leteszem, nehogy "lebukjunk" majd esetlegesen.
Gond nélkül "kihalászod" a szájából a csontos húst és félrerakod mellé.
Kinézek, magamba szívom az eső utáni illatot, körbenézek. Az udvar csendes, csak a lovak szuszogását, néha prüsszkölését és a város "alapzaját" hallod. A fogadóból egy-két helyen fény szivárog az udvarra, de a sötétet nem oszlatja el.Úgy igyekszem körbe, hogy a konyha legyen a vége felé, de figyelek azokra a tényezőkre, amikre Tömzsi figyelmeztetett. Habár a sötétben nem látok infrával, de kiélesedett macska figyelmemet és fülem rendesen hegyzem, hátha látok, hallok valami gyanúsat. Nem mozdul semmi, csak egyszer állsz meg egy pillanatra mikor a konyha felől halk csörömpölést hallasz amit (valószínüleg) káromkodás követ. Valaki elejtett valamit.Először a magasabb pontokra mászok fel, tetőre, de ha túl hangos lenne, akkor inkább lent folytatom a körbenézelődést. A tetőre csak a szélén mászol fel és hamar lemászol, mert a cserepek eléggé mozognak és az eső miatt nyálkásak, csúszósak. Semmi nem tűnik veszélyesnek. Igyekszem árnyékos, eldugott helyeket keresni, jó alapos körbenézés és megfigyelés után váltok csak helyet, mert nem olyan jók a tolvaj/fejvadász képességeim.
Az udvar felét már átnézted és semmi gyanúsat nem találtál amikor valami furcsát pillantasz meg az árnyékos "rejtekhelyedről.
üzi megy!