![]() |
Az emberiség történetének elmúlt 7000éve
Quote:
Nem hiszek a demokráciában, egyetlen okból terjedhettek el a demokráciák, mert a legmegfelelő keretet nyújtottak a kapitalista gazdaságoknak. Ideológiai szempontból messze alul marad véleményem szerint szinte minden más államformától. Ha választanom kellene egy olyan államszervezet között, amely garantál egy elfogadható jólétet mindenki számára én azt választanám, mégha ez a demokratikus jogok csorbulásával is járna együtt. Persze a demokratikus jogoknak is van egy kívánatos szintje. Például a szabad véleményalkotás, mert anélkül nem mennek előre a dolgok. Arisztotelész nyomdokain haladva nem hiszek abban, hogy a többség döntése jó lenne. Az én szememben az ideális államforma egy korlátozott demokrácia lenne. Ahol az érdemek alapján lehet bejutni az arisztokráciába. Ahogy a neve is mutatja bizonyos jogok, csak a kiváltságosoknak járna, ilyen mondjuk a szavazati jog is. Miért szavazhasson egy ország sorsáról az, aki például aluliskolázott. Persze lehet mondani, hogy ez így túlzott leegyszerűsítés lenne, de még ezt is jobbnak tartanám, mint a mai demokráciákat. Mégegyszer megismételve és nyomatékosítva a jólét ezerszer fontosabb, mint a politikai jogok. Quote:
|
Én is sokat gondolkoztam már ilyeneken, de az ideális államforma még nem alakult ki :)
Az egyik, ami megközelíti, az a parlamentális királyság. Mivel itt ha olyan törvényeket hoznának, ami csorbítja a nép jogait, stb, akkor vagy a király/királynő vagy a parlament meg tudja vétózni. Monnyuk ez korrupciómentes politikusok a feltétele. Ahogy figyelem az angliai politikát, ez nem lenne rossz, csak túl sok a bürökrácia. Ritka a korrupció, vagy csak jól csinálják és az ország gazdasága nagyon jó, mert tudják, ha az embereknek jó, az országnak jó, akkor nekik is csak jobb lehet. |
Quote:
-a másik dolog: attól hogy valaki olyan körülmények között nő fel, hogy "aluliskolázott" marad, még joga van beleszólni olyan kérdésekbe, amelyek őt is érintik. Amellett, hogy láttam nem egy egyetemet végzett embert amelyik sokkal korlátoltabb és szűklátókörűbb volt, mint nem egy "aluliskolázott" falusi ember. Ráaadásul abba is belerokkanna ez az általad elképzelt rendszer, hogy a "kiváltságosak" döntenének olyan kérdésekben is, amiről fogalmuk nincsen. Nyilván nem ők fognak a gyárakban dobozolni, vagy a földeken dolgozni, mégis ők mondanák meg, mi meddig. Kialakulna egy olyan kasztrendszer, amiben lenne egy nagyon vékony réteg, amelyik döntéseket hoz és jól él, a többi meg élne mint a hangyák vagy mint a birkák. |
Az én szememben az ideális államforma egy korlátozott demokrácia lenne. Ahol az érdemek alapján lehet bejutni az arisztokráciába.
Ahogy a neve is mutatja bizonyos jogok, csak a kiváltságosoknak járna, ilyen mondjuk a szavazati jog is. Miért szavazhasson egy ország sorsáról az, aki például aluliskolázott. Nekem az ARISZTOKRÁCIA szótól hidegrázásom van. Az én nézetemben ARISZTOKRÁCIA=SZOLGASÁG .Lehet azt mondjátok most is szolgák vagyunk mi gyárakban és földeken dolgozók de van választási lehetőségünk, míg az arisztokrata rendszerben (szerintem) nem lenne. |
CIPU:
Ne lovagolj a szavakon. Az arisztokrácia annyit jelent, hogy kkiváltságos réteg, egy korlátozott demokráciának pont az a lényege, hogy vannak kiváltságosok, és vannak a többiek, akik jobban élnek, mint elődeik bármikor a történelemben. (Ha persze ez nem teljesül, akkor felesleges lecserélni a mostani rendszert egy rosszabbra) Laci: 1.Ki döntené el? Ez jogos kérdés, gondolom törvényileg lenne szabályozva, hogy milyen érdemekkel kell rendelkeznie, hogy számítson. Az öröklött rendszert nyilván nem támogatnék, de belegondoltatok már, hogy egy jómódú ember gyereke nem feltétlenül azért jómódú, mert megörökli a pénzt, hanem mert "megörökli" az apja barátait, azaz nagy kapcsolati tőkével fog rendelkezni. Ugyanakkor a legjobb iskolákban tud tanulni, amik szintén predesztinálják a sikerre. 2. Aluliskolázottság Quote:
Persze az gond, hogy a tliskolázottak között is vannak ostobák, de inkább hajlok afelé, hogy érdemtelenek is bekerüljenek, minthogy túlsok érdemes kimaradjon. 3. Asszem ez elég sokszor így volt a történelemben, és elfogadhatóan működött. Nem érzem azt, hogy most minden kérdésben olyanok döntenének, akik értenek is az adott dologhoz. Nyilván mindig is a leginkább szakértői döntésekre lesz szükség. |
Kérdés, hogy mennyire működtek elfogadhatóan az ehhez hasonló rendszerek. A nagy többség általában szenvedett, hála (többek között) az elitnak.
Amit meg leírsz, megint mondom, csak egy tökéletes társadalomban működne, ahol senki nem élne vissza a jogaival, mindenkit kizárólag csak az érdemei alapján ítélnének meg, az elit csak a teljes népesség jólétéért dolgozna, a "szintek" átjárhatóak lennének stb.. Ilyen társadalom pedig véleményem szerint a következő néhány százezer évben nem lesz. |
Annyit hozzátenné, hogy egyszer már szóvá lett téve, hogy érettségihez kötik a szavazást...
Szerintem igen jó ötlet. |
Quote:
|
Többször elolvastam Robert E Henlein egyik könyvét, a Csillagközi Inváziót. A belőle készült film iszonyat gagyi lett, ráadásul csak nyomokban követi a könyvet, ami viszont egy remekmű. Szerintem.
Az arisztokráciát nevezd polgárságnak. Polgárjog kell a szavazáshoz, meg bizonyos tisztségek betöltéséhez. A polgárjogot katonai szolgálat révén szerezheted meg. Nem kötelező, ha elkezded és megunod közben kiszállhatsz nem esik bántódásod, de nem kapod meg a polgárjogot. Ne szavazzon az aki nem érez magában annyi felelősséget a közösségért, hogy tettleg tegyen érte valamit. A hangsúly a felelősségen van. Nem értek egyet azzal én sem, hogy bárki szavazhat aki betöltötte a 18-dik életévét és a bíróság nem tiltotta el tőle. Ne szóljon bele az ország sorsába a bűnöző, a munkakerülő, a mások nyakán élősködő. Legalább adót fizessen rendszeresen az aki szavazni akar az ország vezetéséről könyörgöm. Röhej, hogy börtönökbe viszik be az urnát, aztán azon cikkeznek, hogy az egyik párt a bűnözőket támogatja, mert a többség rászavazott. És még sok ilyen van. Aki szavazni akar tegyen érte, ne csak megadjuk neki a jogot. És végül egy nagyon szép gondolat az említett könyvből: Alapvető emberi jog egyetlen egy van: a boldogság keresése. Még a halálraítélt se gátolható meg benne, hogy megpróbáljon boldognak lenni a bitó alatt. A többi jog nem jár, hanem megszerezhető ha teszel érte. |
Quote:
Amúgy az az államforma, illetve társadalmi berendezkedés nekem is felettéb szimpatikus volt :) |
All times are GMT +1. The time now is 17:54. |
Powered by vBulletin®
Copyright ©2000 - 2025, Jelsoft Enterprises Ltd.
Design partly based on Hódító's design by Grafinet Team Kft.
Contents and games copyright (c) 1999-2020 - Queosia, Hódító
Partnerek: Játékok, civ.hu