|
M.Ó.K.U.S. avagy a Labradorok vonyításai
A tomboló hüjeségek, mik a szerepjáccásból adódnak, néha-néha rövidke novillákat és hosszan tartó röhögést eredményelnek. Ez okból időszerű edj oly tipoc vagy top-pic létrejötte, mejben ki-ki közölhesse rövid, de annál idétlenebb fantázis írásajit.
A kockázatokról és a mellékhatásokról mindenki olvasson el amit akar és a hipóhonderek mennyenek messzzire! |
Z: miért érzem úgy, hogy a meséd elejére beírt szösszeneteket egy az egyben be kellene pakolnod ide? :D
|
Tinta és Henger
részlet: ... Gombolyag felállt a hajó orrába és szemét a közeledő partra vetette. Aztán nagy nehezen visszahívta és berakta a helyére. Inkább csak nézte a partot. Az imént is hányt mikor a szeme pörögve szállt a levegőben és még mindig szédül. Csak állt és nézett előre. Ólomszürke haját nem bírta megrezzenteni sem a szél (hiába no, azok az ólomgőzben töltött évek, nagybátyja zugnyomdájában, ahol gőzölgött az ólom és a forró szeszkazán) ajkára kiült a bontatlan üveg pálinkát megpillantó idült alkoholisták mosolya. Széttárt karokkal akart tájtanikos jelenetet játszani, de az alkohol által ráruházott csekély egyensúly nem tette ezt lehetővé. Szerencsére nem először utazott ezzel a hajóval és a matrózok már előre rákötötték a horgonykötelet. Most elégedett vigyorral nézték ahogy kitárt karral, lobogó bugyirózsaszin köpennyel, ajkán elégedett vigyorral zuhan a vízbe. A matrózok koccintottak a jól sikerült fékezésre és miután a hajót megállította a tenger fenekébe fúródott ólomhajú hős, lassan felhúzták. Látszólag vizihullává lett hősünk lilásfeketéskéken feküdt a fedélzeten, de társa a hegyesfülű-farkú félhelf ismerte a megfelelő varázslatot. Dobozos sör nyitásának szisszenése hallatszott késpengével meccett ajkai közül. Gombolyag szeme felpattant és cikázva kereste a sört. Kezében mintegy varázsütésre, harcra készen villant a Tescolandi Durvától kapott ezüstözött sörnyitó. Mikor észlelte a sör meg nem létét, erősen durva nézésben részesítette a félighelfet: -Nevedhez íllő pofont kapsz ám, ha mégegyszer ijet csinálsz! A félelf behúzzta a nyakát és szomorúan gondolt saját kezűleg felkoncolt és kísérleti alapanyagként alkalmazott szüleire akik a Falig Taknyon- névvel "ajándékozták" meg. -Bocsáss meg kérlek - szólt a lassan az utolsó ráakaszkodott ráktól, sellőtől és adóbehajtótol is megszabaduló ólomsérós hőshöz. - de azért a fejesed méltó volt hozzád. Csak sajnos nem volt kéznél a térmágikus polároid vésőm, hogy megöregíccsem. -Sebalj majd látod még ha erre járunk. -szólt oda kissé nyugodtabban Állat-nak Gombolyagés félszeg mosollyal indult a fedélköz és az ott található tömény italos hordók felé. |
Z: a szavazásból kihagytad a "szeretem a mákostésztát" opciót... :rolleyes: :D
|
Egy humoros könyv csak akkor jó, ha sírva-nevetős és utána hívni kell a dokit, mert görcsbe ugrik és úgymarad a hasfal...:D
|
Télleg!
A mókustészta kimaradt :(((((( Na mindegy. Egy kis folyt köv.: "Falig megborzongott mikor meghallotta Gombolyag részeg vonyítását a fedélzet alól, majd taktikusan elbújt az árbóc mögé, mert sejtete mi következik. Mégis meglepődött. Ilyen gyorsan még nem látott embert futni leszaggatott gatyával. A fedélzeti ajtón kirohanó kapitány irtózatos sebességgel futott az orr felé, hogy az ott elhelyezett maflavetővel véget (és maflást) vessen a mögötte előnyomuló borzalomnak. Gombolyag a kapitány fél nadrágjával a kezében, időnként az arcához emelve "műsoros" részét átszellemült mosollyal vett mély levegőt, aminek láttán több matróz viszontlátta korai vacsoráját, és ebédjét. -Ó szépséges istennő várj meg! Itt felejtéd csipkés keszkenődet! Gombolyag elszántan, a merevrészegek mosolyával közelített egyre jobban szíve hölgyéhez, aki hevesen káromkodva és köpködve fordította felé a nehéz maflavetőt aztán lőtt. Az első lövés kissé magas let. Az árbóckosárban rejtőző kiskorú egyének valamennyi lopott holmijukkal együtt (köztük a kormányos fa féllábával és fogsorával) messzire száltak mikor a maflás telibe kapta rejteküket. A második meg kissé alacsony, aminek a környékbeli cápák nagyon, -a hajófenékbe ütött lyukon kieső matrózok nagyon nem,- örültek. Harmadik lövésre nem maradt ideje. Gombolyag átszellemült mosollyal ölelte át és a (pillanatnyilag) túlélő matrózok és Falig röhögésétől kísérve megtette vele AZT! Amit már régóta senki! Amire nem volt példa mióta leütötte első vércápáját a kukimon tengeren! Igen! Gombolyag egyetlen sima mozdulattal a nadrágjába nyúlt és elővette, aztán az iszonyattól kerekre tágult szemű kapitány hátsójára rakta! A látványtól még Falig is elhányta magát. A matrózok még életben lévő kis csoportja sűrűn vetette magára a keresztet és egyéb vetnivalókat (később bő termést hoztak és jól megéltek a matrózok) a látványtól. A kapitány sokat megélt teste ernyedten hevert az orrfedélzeten, Gombolyag a krém utolsó cseppjeit kente a hátsójára. Aztán egy lendületes mozdulat és .... Az üvöltésbe més a parton közeledő néma szerzetesek is belevakultak.A Fedélzeten ájultan heverő matrózok közt Gombolyag bóklászott, teli, vagy legalább valamennyi szesztartalommal rendelkező üveget keresve. Lassan kijózanodott eléggé, ahhoz, hogy Falig elé merjen állni: -Eszt mijért kellett? -Kérdezte összevont szem és homloköldökkel. -Mit mijé vazze? Hukk.. - kérdezett vissza a hős Gombolyag. -Azt - mutatott szótlanul Falig a kapitányra. Gombolyag szemei elkerekedtek mikor meglátta mit mutat neki Falig. -Ezt, ezt én tettem??? -Te. -Hogy lehettem ennyire kegyetlen? - Gombolyag kishíján sírt a látványtól. - soha többé nem lesz így nedves! - nyivákolta bőgő hangon - Mindig száraz marad! Térdrehullott saját kegyetlensége láttán. A kapitány égnek meredő hátsóján pedig a hatalmas fehér folt közepén ott volt lángoló betükkel felróva: LIBERÓ |
csak nem szabad tulzasba vinni a marhulast, mert akkor konnyen felrehajitja az ember azzal, hogy "na jo, ez baromsag".
|
OFF/flame, ahogy tettszik, sorry
Quote:
(bocs, túlérzékeny vagyok erre lehet, de az is lehet, hogy nem csak én vagyok így a közhelyekkel és felesleges kommunikációs sallangokkal és a verbális hasmenéssel, és tényleg nem kellene ilyenekre sávszélességet fecsérelni.... :rolleyes: ) |
Zé még, még, még!!!!! Léccilécci!!!:)
|
Quote:
(Senki, ugye ezért most nem harapod le a fejemet? :D) |
| All times are GMT +1. The time now is 08:21. |
Powered by vBulletin®
Copyright ©2000 - 2025, Jelsoft Enterprises Ltd.
Design partly based on Hódító's design by Grafinet Team Kft.
Contents and games copyright (c) 1999-2020 - Queosia, Hódító
Partnerek: Játékok, civ.hu