|
IA - Egy a hazánk!
Attila király országából nem kell már tovább hajtani a gulyát, Ott a legelők dúsak, a víz édes, s a fák odvából méz pörög... Hogy gondolhattad azt, hogy véletlen, Hogy éppen most, s hogy épp ide születtem? Hogy azon a nyelven beszélek, amin Petőfi Sándor írt? S hogy úgy érzem, az én dolgom hozni most a hírt! Túl vagyok már azon, hogy mindent elhiggyek, Amit a TV-ből vigyorgó alakok beszélnek, Ahol az igazság, és az adott szó már nem érdekel senkit, De engem az apám úgy tanított, hogy becsület nélkül az ember nem ér semmit Megoldást, sajnos mást, én se látok Ezután nem számít, amit elvárnak Az, amit érzek, az vagyok én, A kisfiamért, a szerelmemért, A nagy szavakra, tudod, nem áll rá a tollam, talán sejted is, hogy miért. Csak oda kell állnom, ahova kell! A barátomért, azért, aki ért... Nem tudni dolgokról, az nem érdem! Nem válasz semmire, az, hogy "nem értem"! Harminc éve bámulom, ahogy mellettem mennek a dolgok... Nem figyel rám senki, és nem sok mindenkit érdekel, amit mondok. Nekünk, Magyarnak lenni, egészen mást jelent A saját hazánkban látni a végtelent, A dombtetőn állva érezni, és tudni, hogy ki is vagyok, Mikor a sólymokat nézem, Ahogy az otthonunk fölött köröket írnak az égen!.. Megoldást, sajnos mást, én se látok Ezután nem számít, amit elvárnak Az, amit érzek, az vagyok én, A kisfiamért, a szerelmemért, A nagy szavakra, tudod, nem áll rá a tollam, talán sejted is, hogy miért. Csak oda kell állnom, ahova kell! A barátomért, azért, aki ért... Azt üzenem a volt barátaimnak, akik megtagadják ma a nevemet, Ha fordul egyet újra a kerék, én akkor is újra a barátjuk leszek, Nem lesz bosszú, gyűlölet, harag, kezet nyújtunk egymásnak, s megyünk, Leszünk egy cél, egy akarat, mert a víz szalad, de a kő marad. A kő marad! - Ismerős Arcok |
Kárpátia : Magyarnak születtem
Nem hajlok semmi szélnek, Pusztító jégverésnek, Úgy állok rendületlen, Magyarnak születtem! Hiába ütnek, rúgnak, Kemény fából faragtak. Az ég ítél felettem, Magyarnak születtem! Lágy eső arcom mossa, Vállamon népem sorsa. Teszem mit meg kell tennem, Magyarnak születtem! Vadászhat énrám bárki, Van erőm bosszút állni. Én soha nem felejtem, Magyarnak születtem! Ha egyszer megtagadnám, Édes jó szülőhazám. Sújtson le rám az Isten! Magyarnak születtem! Rab madár, hogy ha voltam, Kitéptem minden tollam. Áruló sosem lettem, Magyarnak születtem! |
Kárpátia :Barátom mondd merre vagy
Könnygáz marja torkomat Sállal fedem arcomat Kardlag cserzi hátamat Barátom, mondd merre vagy Az utcán testvérem lövik Pesten magyar vér folyik Rendőr lovak taposnak, Barátom, mondd merre vagy Refr.:Ó-ó-ó-ó-ó Mint eldobott kő száll a szó Ó-ó-ó-ó-ó Csak egy igaz út járható Meggyalázzák lányomat Nemzetem, vallásomat Börtön mélyén kínoznak Barátom, mondd merre vagy Ronggyá ázott ruhámban Fegyverek célpontjában A fél szemem aszfaltra fagy Barátom, mondd merre vagy Refr.:Ó-ó-ó-ó-ó Mint eldobott kő száll a szó Ó-ó-ó-ó-ó Csak egy igaz út járható Isten előtt ki-ki bűnei szerint Méltó módon elszámoltatik Nem marad semmi véka alatt Mi megtörtént a nap alatt S tüzes paripák nyomán jön el élet és halál Bizony mondom néktek döntse el mindenki, hogy hol áll!! Refr.:Ó-ó-ó-ó-ó Mint eldobott kő száll a szó Ó-ó-ó-ó-ó Csak egy igaz út járható Ó-ó-ó-ó-ó Mint eldobott kő száll a szó Ó-ó-ó-ó-ó Csak egy igaz út járható. |
Echo of dalriada - Táltosének "[...] Könny a könnyel , vér a vérrel, eső széllel, jégveréssel. Kalász földdel , föld a röggel, nap sötéttel ,hold az éjjel. Folyó tóval, patak kúttal, hegy a völggyel, vadon úttal. Vitéz félőt, holt az élőt: hívja, várja. Tartsa, áldja!" |
Quote:
|
Romantikus Erőszak - Itthon vagyunk
|
T.e. - tigris
Csikorog a lánctalp, felbőg a motor Megnyílik a Föld, lángol a Pokol Az oroszt megcsapja a félelem szele, Jön a Halálosztó, nincs ellenfele! Félelmetes monstrum pásztázza a tájat, Minden orosz tank egy biztos találat! Pillanatra megáll, ráirányít, céloz, S pusztító tüzet ont a nehéz páncélos! Hiába a félelem, hiába a duma, Jön a csatamező félelmetes ura! T34-esek robbannak fel sorba', Küldik egymás után őket a pokolba Zárótűz a válasz, megvetés és közöny, De robog a Tigris, át a tűzfüggönyön! A lángtengerből kitör mint a sebzett vad, A felbőszült Tigris áldozatra csap Zord, hideg tekintet... Elszánt és acélos A legyőzhetetlen Tigris páncélos! Villan a löveg, minden lövés talál, Már indul is tovább, a vándorló halál Harckocsi akadály, szögesdrót és árok, Félelemben élnek a vörös patkányok! Ádáz tank-csatákban mindig verhetetlen, De éhes a Tigris, ezért telhetetlen! Amerre halad, nyomában fellelhetők: Véráztatta földek, s harckocsi-temetők! |
Koncz Zsuzsa - Ez az a ház
|
Ballagó Idő - Régi vágyak
|
Paolo Nutini - Candy
|
| All times are GMT +1. The time now is 04:28. |
Powered by vBulletin®
Copyright ©2000 - 2024, Jelsoft Enterprises Ltd.
Design partly based on Hódító's design by Grafinet Team Kft.
Contents and games copyright (c) 1999-2020 - Queosia, Hódító
Partnerek: Játékok, civ.hu