Az Ezüst hold könnyei
 

Online M.A.G.U.S. játék. Talán nem túl szabályos, de remélhetőleg ki itt belép nem bánja meg!


Átdolgozódás:

Tinta és Henger

részlet:

.. Gombolyag felállt a hajó orrába és szemét a közeledő partra vetette. Aztán nagy nehezen visszahívta és berakta a helyére. Inkább csak nézte a partot. Az imént is hányt mikor a szeme pörögve szállt a levegőben és még mindig szédül.
Csak állt és nézett előre. Ólomszürke haját nem bírta megrezzenteni sem a szél (hiába no, azok az ólomgőzben töltött évek, nagybátyja zugnyomdájában, ahol gőzölgött az ólom és a forró szeszkazán) ajkára kiült a bontatlan üveg pálinkát megpillantó idült alkoholisták mosolya. Széttárt karokkal akart tájtanikos jelenetet játszani, de az alkohol által ráruházott csekély egyensúly nem tette ezt lehetővé. Szerencsére nem először utazott ezzel a hajóval és a matrózok már előre rákötötték a horgonykötelet. Most elégedett vigyorral nézték ahogy kitárt karral, lobogó bugyirózsaszin köpennyel, ajkán elégedett vigyorral zuhan a vízbe. A matrózok koccintottak a jól sikerült fékezésre és miután a hajót lefékezte a tenger fenekébe fúródott ólomhajú hős, lassan felhúzták.
Látszólag vizihullává lett hősünk lilásfeketéskéken feküdt a fedélzeten, de társa a hegyesfülű-farkú félhelf ismerte a megfelelő varázslatot.
Dobozos sör nyitásának szisszenése hallatszott késpengével meccett ajkai közül.
Gombolyag szeme felpattant és cikázva kereste a sört. Kezében mintegy varázsütésre, harcra készen villant a Tescolandi durvától kapott ezüstözött sörnyitó. Mikor észlelte a sör meg nem létét, erősen durva nézésben részesítette a félighelfet:
-Nevedhez íllő pofont kapsz ám, ha mégegyszer ijet csinálsz!
A félelf behúzzta a nyakát és szomorúan gondolt saját kezűleg felkoncolt és kísérleti alapanyagként alkalmazott szüleire akik a Falig Taknyon- névvel "ajándékozták meg.
-Bocsáss meg kérlek - szólt a lassan az utolsó ráakaszkodott ráktól, sellőtől és adóbehajtótol is megszabaduló ólomsérós hőshöz. - de azért a fejesed méltó volt hozzád. Csak sajnos nem volt kéznél a térmágikus polároid vésőm, hogy megöregíccsem.
-Sebalj majd látod még ha erre járunk. -szólt oda kissé nyugodtabban Állat-nak Gombolyagés félszeg mosollyal indult a fedélköz és az ott található tömény italos hordók felé.

Részlet:
A Vihargárda ezernagya furcsálkodva nézte ahogy egy fél abasziszi falanx, 1500 ilanori lovas és vagy négyezer ork menekül egyetlen irdatlan tömegben a hágón át. Embereivel kiragadtatott egy menekülő asziszt a tömegből és kérdőre vonta:
-Mond mi történt vagy kiontatom a belsődet!
Az aszisz halálra sápadt arccal meredt a hágó bejárata felé:
-Engedj! Engedj!- könyörgött. - A hegyekben elszabadult a pokol! Valami mágusz kiszabadíthatta az őrület démonait és most erre tartanak! Ennyien maradtunk csak az egyesített seregből ami körötted látsz!
-Mégis mi történt?
-Nem tudom pontosan, csak azt, hogy egy síri hang dörgött végig a csatarendünk felett és a pálinkafőzés valamint az obasz beözönlés nyelvi metódusai közötti összefüggést fejtegette. Aztán megjelent egy sovány fickónak látszó démon és megölt vagy négyezer ilanorit, mert szerinte egy ritka védett virág utolsó természetes élőhelyét taposták el. Aztán jött egy másik nagy fekete alak és róka, meg medvecsapdákat idézett a fejünk fölé.
Egy macskamozgású gyors figura pörgött körülötte és azt ordibálta, hogy nem így kell azt csinálni és megölte az orkok 3500 harcosát, aztán egy fél falanxot felaprított szendvicsnek. De az igazi rémség ezután jött...
-Mond már!- üvöltött rá az ezernagy, de az aszisz kigúvadt szemekkel meredt a hágóra. A völgyben egy karcsú alak tünt fel hófehér haján megcsillant, majd hanyattesett a lenyugvó nap sugara, és repkedő hajszálai közt glóriaként örvénylett a langy esti szellő.
Az ezernagy kíséretében lévő egyik száznagy szólásra nyitotta száját és az aszisz már nem tudta kitépni magát a vezér kezéből, hogy akár élete árán is megakadályozza a démon felidézését.
-Húúú.. de giccses kép.
Az aszisz térdre rogyva hörögte az ezernagy felé:
-Itt pusztulunk mindnyájan.
A démon szózatát még hallotta mielőtt elméje végleg megbomlott volna, hogy üvöltve zuhanjon az őrület örvényébe:
-MELYIK TAPLÓ SZÓLTA LE A HAJAM?!?!?!



Részlet/2

Miközben a hullámok lágyan ringatták a hajót és a korlátnál a földi patkányok sora hányta reggelijét a habok közé (persze nem lapáttal és kivéve a törpét, mert az nem érte fel a korlátot és a nyitott raktérbe hányt amit később többen rossznéven vettek) egy keménykötésű alak bukkant fel a hídon.
Hajába belekapott a szél és két merészebb sirály.
Mikor lelépdelt a lépcsőn és egy könnyed fejmozdulattal kisuhintotta hajából a döglött sirályokat, (meg két cápát amik fürdőzés közben lettek öngyilkosok) nőies alakján megcsillantak frissen olajozott svárcenegger izmai és mikoron egy laza mozdulattal a tengerbe rúgta a lábát csókolgató martózokat így szólótt lágy, viskitől és dohánytól kimarjult, finoman hörgő hangján a pipája mögül kisercintve:
- Mi van 'azzeg romlott kaját zabátatok aszt most kétpofára osztyátok a halaknak?

A kaland a Pyarron szerinti 3698. esztendő tavaszán kezdődik Alborne tercének második, az Álmok havában.
A tizennegyedik zászlóháborút követő második békeév. Észak országai békét kötöttek, hogy minden erejükkel a Manifesztáció ellen harcolhassanak.
Dél Ynev-en tombol a Manifesztációs háború, Kráni és Pyarroni csapatok harcolnak válvetve az Ibara poklában, a dzsadok otthonaikért vívják elkeseredett harcukat a megállíthatatlannak tűnő Amundok ellen. Az északra menekülők áradata egyre duzzad, míg északról harcosok, papok és kalandozók csapatai tartanak délre meggyőződés, parancs, vagy haszonszerzés okán.
Eközben a felszín alatt északon oly dolgok kezdődnek és érnek véget, mik népek és országok sorsát döntik, döntötték el.
A béke ugyan szavatolja az országok békéjét és az addigiakhoz képest nagyobb védelmet nyújt a területükön élő, utazó idegeneknek, de nem szabad elfelejteni, hogy a személyes ellentétek ugyanúgy teret kapnak mint addig.
S míg a világ nyíltan vagy a felszín alatt forrong, Abaszisz fővárosában, Ifinben maroknyi idegen készül találkozni. Egymástól távoli országok szülöttei, kik pár éve még tán egymás vérét ontották volna. Nem ismerik egymást és céljaik is különbözőek, de még nem tudják, hogy a jelen kalapácsa a múlt üllőjén kovácsolja őket a jövő pengéjévé.

Aúú: Blue Lehet, hogy az elején nem játszik. A karaktere viszont addig is NJK-ként koming.
Chris: DarkSlateBlue Bemesélés folyamatban, a karaktere kissebb hiányokkal, de kész
Massza Rex:DarkGreen Bemesélés folyamatban, a karaktere kész.
Pettyes: DarkOrchid Bemese folyamatban a karaktere kész
Steve:Orange. ??????

Z a VérGyöngyTyúkok Ura (mint én :) DarkRed

Megérkezve a fogadóba megkeresem szememmel Kispörölyt. Őt nem látod, az ember csaposhoz mész
Halkan érdeklődök a szobám illetve a lovam elhelyezésének mikéntjéről.
-Pár perc és visszajön Tömzsipöröly.- mondja a csapos. - Addig foglaljon helyet. Én sajnos most nem mehetek el innen, mert sok a vendég.

lerogyok a pulthoz közeli asztalhoz (ha lehet üreshez) de előte kérek egy pofa sört. A pult mellett, a bejárati ajtó falánál találsz egy üres asztalt. A csapos nagy korsó habzó, friss sört küld oda a suhanccal. A zsákomat az asztalhoz döntöm, kortyolgatás közben lassan, kényelmesen nézelődök, főleg a vendégeket.
A vendégek nagy része törpe, zömük teljes fegyverzetben. A többiek kereskedőknek látszó emberek. Láthatólag nem a legelitebb közönség, de rongyost sem látsz köztük. Feltünik, hogy a pult másik végében álló asztalnál két teljesen feketébe öltözött férfi iszogat. Egyikük felsőkarja a mellkasához van pólyálva. Ők is megpillantanak és megnéznek maguknak.

Megkösznöm az új szállást, amit Tömzsipöröly mutat és átviszem a cuccom a megadott helyre! Körbenézek, letezem az ágy mellé a felszerelésem! Leveszem oldalamról a fegyvereket és ráteszem a pokrócra, amivel levan fedve az ágy. tekerek rajta egyet, majd ráteszem a levetett bőrvértet, hogy ne piszkoljam össze az ágyam és ott hagyom rajta! A szobához tartozó fürdőben mosakszol meg. kérnék pár pillanatot Tömzsipörölytől, hogy rendbe szedjem magam, Megvár amíg végzel. aztán elfogadom meghívást, kifejezem örömömet, hogy újra itt lehetek nála, ismét megcsodálom fogadóját és kifejezem tiszteletem a törpék építészeti remekei felett! Majd őt követve elindulok lefelé!
A lépcsőn leérve ugyanazt látod mint Massza. Pár ismerős törpe köszönt felemelt korsóval.

Massza: Észreveszed Tömzsipörölyt amint egy Khál-lal jön lefelé a lépcsőn, látod, hogy több törpe is köszönti és a Khál fesztelenül viselkedik a fogadóban.
A törpe odamegy hozzád és a mögötte kissé lemaradt Khál-ra mutatva köszönt:
-Üdvözlöm ismét uram! Ő itt Dul Houve Avati Reed, vagy rövidebben Dhar, Ő is az önöök társaságával fog tartani. Az Úrral még nem találkozott, de biztosan menni fog.

A lépcsőn lefelé haladva követem Tömzsipörölyt a kellő távolságot tartva! Amikor leérek és köszöntenek, én vissza intek nekik tiszteletet sugározva feléjük, majd az asztalhoz lépek, ahol Tömzsipöröly bemutatott!
Egy kb. másfél ember magas súlyos léptű macskaszerű lényt látnak! Ápolt külsejű, barna szőrű és sörényű, "arcán pár bajusszál. Akár egy kölyök macska kinézetét keltheti. Rajta egy rövid ujjú, trikó-, polószerű felsőruházat, alul egy rövidnadrágféle alsóruházat! Karján és lábán az avatott szemek páronként alkar és lábszárvédőt látnak!
Ahogy Tömzsipöröly mondja a nevem nyújtom az egyik mancsom és enyhén meghajolok, de végig a szemébe nézve az idegennek! Köszöntöm én is az idegent, majd amennyiben Tömzsipöröly még fenttarja a meghívást, úgy elfogadom, amennyiben itt elidőzünk úgy várom az idegen esetleges első kérdését a bemutatkozáson kívül

Üdv néked Dul Houve Avati Reed!
Az én nevem Mordak dul Peregrum, de röviden elég ha csak atyának hívsz.
(közben alaposan végigmérem)Amit látsz fentebb le van írva

-Egyre izgalmasabbnak ígérkezik eme utazás, főleg ha ilyen különleges utitársaim lesznek.

Tömzsipörölyhöz:
Bedobnám a zsákomat a szobámba, meg hű paripámnak is kellen némi törődés, de aztán szívesen szóval tartom Dhar-t mert lenne pár kérdésem hozzá, ha nem probléma.
Tömzsipöröly bólint:
-Felkísérlek a szobádba és utánna elláttatom a lovad. - Dhar felé fordulva - Ha éhes vagy, míg megnézzük az Atya szobáját Karemm (az ember csapos) ad enni és innivalót.
Ezután hozzád fordul felkapja a zsákod és mutatja az utat. A lépcsőn felérve az első szinten T alakú folyosót látsz. A folyosók összefutásában, két törpe ül egy kis asztalnál. Egy a folyosón járkál fel és alá, egy pedig a hosszú folyosó végén álldogál. Mindössze két lámpás ég. A rövid folyosókon 2-2 ajtót látsz, a hosszú mindkét oldalán 6-6 ajtó nyílik. Tömzsipöröly a hosszú folyosó végén a bal oldalon az utolsó előtti szobához vezet. Az utolsón és a másik oldalon egyel előtte lévő ajtón kis fémtábla lóg.
Kinyitja az ajtót majd betessékel. A szobálya mindenkinek ugyanúgy néz ki, csak max tükörképek A szoba három keskeny ablakon kapja nappal a fényt amik az udvarra nyílnak, de a törpe most gyorsan gyertyákat gyújt a kedvedért. Nagyjából 10x10 lépés nagy a szoba, bal falának közepén jókora kényelmesnek tűnő ágy, ablak felöli oldalán kis íróasztal székkel, másik oldalán kicsiny, fiókos éjeliszekrény lámpással a tetején. Az ajtótól balra a fal mellett két jókora szekrény, jobb oldalon kis asztal edénnyel, melyben jelzőgolyók vannak, mellette a ledobásra szolgáló csövecske, a jobb falnál nagyobbacska asztal négy székkel és egy négyágú gyertyatartóval (ezeket gyújtja meg Tömzsipöröly) a jobb falon keskeny ajtó egy kis fürdőhelyiségbe vezet. A plafonról négyágú lámpás lóg.