![]() |
Ez a "magyar" ember?
Napról napra egyre nagyobbakat csalódom az emberekben és időnként felteszem magamnak a kérdést: Tényleg ez volna az Ember?
Azon, hogy a legmegbízhatóbbnak tűnő, sőt sokszor legfontosabbnak hitt emberek csapják be, hagyják cserben a másikat már lassan meg se lepődök. Az, hogy bármit képesek sokan "feláldozni" csak azért, hogy elérjék a céljukat, már szintén nem újdonság, De amivel tegnap este a buszmegállóban találkoztam, az felháborított. Adott 6 ember egy buszmegállóban. Odakeveredik egy macska, akinek hófehér bundájáról valamint nyájas viselkedéséből minden kiderül, csak az nem, hogy utcacica. (Igen tudom, hogy én állatbuzi vagyok, de ez most teljesen mellékes...) A macsek odament több a megállóban állóhoz (Hozzám szerencséjére nem, mert akkor most gyakorolhatná a jó szobacica szerepkört.), többekhez hozzádörgölőzött... akinek ez nem tetszett, az hátrébb lépett egyszerüen és a cica nem is ment utána, elég esze volt ahhoz, hogy értsen a gesztusból. És ez így rendben is van. Majd oda akart menni egy fiatal sráchoz, aki egy láblendítéssel jelezte, hogy ő viszont ezt nem szeretné. Mondjuk azt, hogy még ez is érthető, bár ő is tehetett volna egy lépést hátra, ahogy elötte ketten is tették, de ami a következő pillanatban történt, az számomra felfoghatatlan. Odament egy szintén fiatalabb, 20év körüli sráchoz, az pedig teljes erővel oldalba rúgta. Szerencsétlen állat repült két métert, rá az útpatkára, felpattant és 3 lábon elrohant. Első felháborodásom, és indulataim legyűrve nem estem a delikvens torkának csak annyit kérdeztem: És ez mire volt jó? Nagyon egyszerü választ kaptam rá: - Jólesett! Felrémlett bennem sok sok régi kép, amint 6éves gyerekek élő ámde sebesült galambot gyújtottak meg egy kukában, vagy amikor a helyi tinik a kóbor macskák kínzásában élték ki magukat... Tényleg ez az ember? Vagy ez csak a magyar mentalitás? Fogalmazódnak sorra bennem a kérdések. Ezt vajon egy embertársával is megtenné az ilyen? Vagy azzal csak azért nem, mert az visszacsap? Tényleg ide halad a világ? Mi lesz az ilyenekből késöbb? Hogy minek indítok topikot? Magam sem tudom... vagy csak egyszerüen kíváncsi vagyok én élek-e álomvilágban, ahol a fentiek elitélendőek és másnak egész más a véleménye a dologról. |
Quote:
|
Quote:
|
Quote:
|
Quote:
Ez egy példa, ami veled esett meg. számtalan olyan eset is van amikor az emberek, kamaszok segítenek az állatokon. Ne vonj le hosszútávú következtetéseket. Szerintem az is benne van, hogy az emberek sok helyen lakótelepeken nőlnek fel és nem feltétlenül találkoznak állatokkal. Így nem alakul ki egyfajta közelség az állatokkal. Akkor könnyebb is kínozni őket. Bár ki tudja, Hasfelmetsző Jackek és egyébb tömeggyilkosok mindig is voltak az emberiség történelmében. |
Quote:
Minden nemzeti érzelmemtől függetlenül egy dolgot kiemelnék az elmélkedésedből. Miért kell ezt a magyar mentalitás dolgot mindig felhozni? Milyen a magyar mentalitás? Buszmegállóban macskarugdosós? Ez butaság. |
Azt nem értem, hogy ilyenkor az emlitett srácot miért nem rúgja fel valaki, hogy lássa miért nem szabad ilyet csinálni.
|
Quote:
|
Quote:
|
Quote:
:D |
Egy ilyen 20 évest de oldalbarúgnék én is, mert "jól esne"
|
Quote:
Ez így van, a magyar mentalitás inkább a dögöljön meg a szomszéd tehene is :p A macskás sztorihoz: ezek az emberek nem csak a macskákkal ilyenek, hanem többnyire az összes állattal, meg gyakran az emberekkel szembeni is. A miértre pedig egyszerű a válasz: divat butának és bunkónak és agresszívnek lenni. És ez egyre inkább terjed :( |
Tegnap különben lehetett valami a levegőben, én a postán majdnem tömegverekedésbe torkolló üvöltözéssel találkoztam. Az egyik ügyfélnek valami nem tetszett, és felháborodva kérte a panaszkönyvet, de gyorsan, mert ő a postásokkal ellentétben dolgozik (halvány idézet-szerűség az illetőtől), és nem ér rá arra, hogy csak negyed óra múlva kapja meg a könyvet. Aztán nagy sietségében kb fél órán keresztül írt bele valamit (előbb sorra kerültem és eljöttem, minthogy ő végzett volna), közben hangosan kommentálva az eseményeket, miközben már többen meg akarták ezért verni. :) Hatalmas sietségében még arra is lett volna ideje saját állítása szerint, hogy a posta igazgatóságán tegyen panaszt az őt ért sérelmek miatt.
Nem derült ki számomra pontosan, hogy mi is az a hatalmas sérelem, ami őt érte, csak arról panaszkodott, hogy máshol még egy kifliért is blokkot kell adni, de bezzeg a postán nem kap semmit, miután kifizetett valamit. Nem tudom miről nem kapott blokkot, nekem mindig szoktak adni, számlát is mindig előre megkérdezik, hogy lesz-e, szóval nem világos, hogy mi baja volt... Tipikus problémázó ember, akinek semmi nem jó, folyton panaszkodni kell, és mindenkinek beszólni, hogy csakazértis neki legyen igaza. De ez se magyar mentalitás, ezzel is bőven találkozni máshol is. |
Igazából nem a macskán volt a hangsúly nem is annyira az állatokon... csak épp az késztetett újabb elmélkedésre. Egyszerüen azt látom, hogy az emberek "körülöttem" egyre önzőbbek, bunkóbbak, sőt hovatovább egyre inkább élvezetet látnak abban, hogy bántsanak másokat, vagy akár egy macskát.
Elhihetitek, hajszálon múlt, hogy nem estem neki, de mit érek el azzal, ha lealacsonyodok hozzá? Kirúgnak a munkahelyemről (ugyanis ez egy "kolléga" volt), vagy járkálhatok a rendőrségre, mert esetleg megkarmolom... ha nem oda, akkor a balesetire, mert eltöri a karom, mondván "jólesett"... ha egyik sem, akkor a tükörbe nézek reggeltől másképp... A "magyar mentalitás" dolog csak azért jött mert én ritkán találkozok külhoniakkal, nem nézek tv-t, nem hallok híreket, kb fogalmam nincs mi van a nagyvilágban (tlán ez a szertencsém)... Lehet ugyanezt megtalálom a határon túl is... mindezért volt idézőjelben a magyar... Igazából tök mindegy hol találkozom hasonlóval, elitélem. Tudom, hogy vannak sokan akik segítenek. Én sem csak az árnyoldalt látom. De akkoris, miért kell bántani valakit/valamit, aki/ami neki sosem ártott, vagy ártana? |
Quote:
Svéd nem érti mi az hogy kóbor kutya, nézett rám nagy szemekkel és azt mondta, hogy? a kutya az ember legjobb barátja... Az angol családnál ahol laktam a garázsba beszökött egy macsesz nálunk átlagpolgár mit csinál? jobb esetben csak kizavarja rosszabb esetbe jól el is tángálja ha tudja. Ő meg csalogatta kifelé. No itt kezdődnek a különbségek. Gondolom ezekben az országokban is vannak IQ negatív, lelkiszegény emberek de vhogy kevesebben, de ha pl Angliában kegyetlenkedsz egy állattal az ott komoly bűntett és ott külön szerv foglalkozik ezekkel nem pedig az amúgy is leterhelt rendőrség akinek ez lesz a legutolsó problémája. |
Quote:
Ha egy külön szerv foglalkozik az állatkínzásokkal, akkor biztos vagyok benne, hogy ők nem egész nap a lábukat lógatják, hanem van munkájuk. Márpedig ha van munkájuk, akkor ott is vannak olyan emberek, akik miatt van munkájuk. |
Quote:
a szlovák magyar konfliktus meg teljesen más min az hogy hogy viselkedsz egy totál nemzetiség nélküli pártsemleges :) állattal. Az angol RSPCA nem csak tipikus állatkínzásokkal foglalkozik. Őket tudod segítségül hívni bármely állatokkal kapcsolatos esetben. Pl ha a cicád fent ragadt a villanypóznán. Ingyenes állatkórházakat tartanak fent rászorulóknak és a gazdátlan állatokat visszaintegrálják családokhoz és ez nem csak azt jelenti hogy begyűjti eteti azt ha jön vki odaadja... Ott már olyan esetben eljárnak ellened amire itthon max csak legyintenek egyet. |
Quote:
Annakidején a lovam (aki már rég odaát legelészik) eredeti gazdáját 30000 forintra büntették állatkinzásért... és 45000re zúgfedeztetésért... ennyit számított a bíró szemében az, hogy a ló félholtra verve került hozzám... többet számított, hogy adóbevételtől esett el az állam... magyar állatvédelem... hahh... Inkáb védem egymagam saját eszközökkel, saját lehetőségeimen belül őket... Én már nyugodtan alszom, mert tudom, hogy ha nem vagyok minimum egy tucatnak rosszabb sora lett volna. |
Cas: a probléma ott van hogy hoztak egy törvényt ami akár jó is lehet. Nem ismerem pontosan, de a feltétel rendszer ahhoz hogy be lehessen tartani és betartani nincs meg. Itt most nem arra gondolok, hogy félholtra verjen vki egy lovat-e vagy sem, hanem hogy ha baj van vagy nem is tudod kihez fordulhatnál segítségért.
Lehet jó pár elhanyagolt állatnak lenne jobb sora ha a gazdájának segítenének. Pár helyen indult ivartalanítási támogatási kampány, de ez is önkormányzat függő. A legtöbb autós ha elüt egy macskát, kutyát azonnal húz tovább és ebben az is benne van hogy halvány segéd fogalmad sincs hogy egy idegen helyen kit hívhatnál fel vagy akármi. Törvényeket hozni viszonylag egyszerű és olcsóbb mint hogy a megvalósíthatóságáról is gondolkodnának. Nagyon jellemző hogy rögtön büntetünk, fenyegetünk segítés helyett. Bár van aki csak abból ért. |
Quote:
|
Quote:
Az egyik szomszédom részegen felakasztotta a kutyáját, nem tudom mit művelt vele, és a kutya hogyan szabadult ki, de azt a látványt, ahogy megtaláltam, nem kívánom senkinek.... tiszta vér, és seb volt, de az a tekintet.. az mai napig itt van bennem... hívtam a menhelyeket, közölték, sajnos nem tudják elvinni... 3 napot töltött a garázsban nálam, mire találtam egy helyet, ahova elvihettem... |
Feljelentettem, de gyanítom semmi egetrengető büntit nem kapott :)
|
Quote:
Goldy, az a baj, hogy én nem hiszek abban, hogy azért hagyják ott pl az elütött állatot, mert idegen hely, nem tudják hova vigyék. Aki akarja úgyis talál egy állatorvost, vagy valami, ha másért nem, azért, hogy ne az út szélén vérezzen el szerencsétlen, hanem szép csendben "elaludjun"... Az állatmenhelyek túlzsúfoltak, illetve nem elég felkészültek olyan állatmennyiség befogadására, amit manapság az utca kitermel. És mivel a kóbór állatokkal ezek eleve folyamatosan telítve vannak, a valóban bajbajutottakkal már nem nagyon tudnak mit kezdeni. Hozzá jön az, hogy ugyanúgy ahogy az élet más terültetin ott, is megjelennek a visszaélések. És hibás döntések. Pl: A REX alapítvány a 90es évek elején nagyszabású tervbe fogott bele egy 100X férőhelyes menhely és állategészségügyi centrum létrehozásába. Ebből lett egy 40 férőhelyes + a macska épület építése több évig állt mert persze a költségek addigra jócskán meghalatták a tervezettet. És lassan ott tartanak, hogy bérleti joguk lejár... ha jól tudom 20 évre kapták meg a területet. Az elképzelés ott remek volt... a kivitelezés nem. Alapvetően az emberek gondolkodásmódját kellene megváltoztatni, sajnos magyarországon nem sok esély van arra, hogy egy RSPCAhoz hasonló szervezet létrejöhet a közeljövőben, marad az hogy bízunk az EMBERBEN. Az emberben, aki a buszmegállóban felrúgja csóri cicát. Lakik itt nemmessze tőlünk egy néni. 11cicát etet naponta 2* az utcán... a 11ből 10et saját költségen ivartalaníttatott (A 11.-et azért nem, mert vad és nem tudja megfogni.:) )... mikor az állatvédők csak a vállukat vonogatták, hogy dehát mi nem tudunk tenni semmit. |
Quote:
|
Quote:
Az más hogy szokás szerint fejétől bűzlik a hal. |
Quote:
Ráadásul nagyon sok az olyan eset mikor uborkaszezon idején lejárató kampányok indulnak egy-egy újságíró tollából, csak hogy megkapja a cikkéért a fizetést. Volt már ilyen pl egy gyermekrák alapítvány esetében is. A mai napig emlékszem arra az emberre akinek meghalt a kislánya és a saját vagyonát áldozta az alapítvány megalakítására és üzemeltetésére (nem lévén más célja, hisz az egyetlen gyermekét vesztette el) és miközben ő szegényesen éldegélt egy újságíró őt találta a leggyengébb ellenfélnek és jól lejáratta. ésőbb persze mondta, hogy bocsika, de addigra az alapítvány már hitelét vesztette... :( Szóval nem kell mindent elhinni amit mondanak... |
Csendben jegyzem meg. Az Ati féle beszólásnak van azért némi alapja, DE ettől függetlenül a REX Alapítvány egy olyan kampányt indított el, ami nagyon fontos a jövő állatvédelme szempontjából. És csak halkan súgom meg hogy ott ül az az ember, akinek (többekkel egyetemben) az állatvédelmi törvény megfogalmazását köszönhetjük.
És azért épp ezt az alapítványt hoztam fel, mert őket ismerem eléggé ahhoz, hogy példálózni merjek velük... Mondhattam volna a NOÉ Bárkáját, vagy bármelyik az országban működő alapítványt, hisz tudtommal a gondok mindenhol ugyanazok... helyhiány, pénzhiány (ha volt is, valahol elcsordogált). Úgy, hogy önkéntesük voltam a REX, de egyetlen másik alapítvány se vett át tőlem soha állatot a fentiekre hivatkozva (Így lett nekem Ladyke mellé, 2001 októberében Liza:( kutya, 2004. májusában Foltos és 2004 júliusában Mázli cica.).:) |
Egy éve van nálunk egy olyan kutya aki az utcáról keveredett be csont és bőr állapotban kaját lejmolni.
Azóta állatkórházat, álltorvosokat, alapítványokat megjártuk hogy helyet találjunk neki, ne az utcán kóboroljon. Mindenhol elutasítást kaptunk. Régebben a tappancs alapítvány ilyenkor legalább élelemmel segített amíg a gazdi elő nem kerül vagy nem talál(unk)nak neki újat .. most már ők sem segítenek. Természetesen a kutyát azóta is etetjük mert nincs szívünk éhezni hagyni, de biztonságok körülmények között tartani nem tudjuk, épp ezért megtartani nem akarjuk, de elzavarni azzal hogy nem adunk neki enni nincs szívünk. Napi szinten szedegetjük ki belőle a légpuskalövedékeket, ápolgatjuk a sebeit ... pedig senkit sem bánt csak nagytestű és félnek tőle az emberek az utcán. Szóval nagyon jó az állatvédelmi törvény, de a hátteret sem ártana megteremteni mögé amivel, ahol ez ilyen állatokat (is) ellehetne helyezni, meglehetne védeni, mert így csak szép hangzatos dolog de sokat nem ér. |
Én "nagyonfalun" lakom, és a szomszéd kisfia a saját kutyájába akkorát rúgott bele, hogy szinte nekem is fájt.
Rászóltam a kölökre, hogy ha még egyszer meglátom, hátrakötöm a sarkát. Gondoltam, egyszer csak valakinek tájékoztatni kéne, hogy még is mi a helyes viselkedés. Persze mondanom sem kell, hogy akik látták az esetet, olyan csúnyán néztek rám, mintha valakit megöltem volna. Most akkor miről is beszélünk? Nem városi, és nem magyar specialitás a belső vakság, hanem ez már egy trend. |
Quote:
|
Quote:
|
Elnézésetek kérem, hogy csak úgy "beleböfögök" a témába. Az állatvédelem részleteiben nem vagyok jártas, de a nyitóhozzászólásra szeretnék reflektálni:
Kedves Cassandra! Nem értem, miért vagy így felháborodva. Igen, ez az ember. Az egyetlen állatfaj, amely pusztán kedvtelésből is hajlandó más élőlények életét kioltani, vagy azok testi/lelki épségét megtépázni. Az "erősebb bántja a gyengébbet" jelenség persze általános az állatvilágban, de ez rendszerint a lét-, vagy fajfenntartáshoz kapcsolódik. Én is éppen 20 éves vagyok, mint az az ifjonc, akit a történet kapcsán említettél. Hozzád hasonlóan engem is borzasztó düh fogna el egy hasonló jelenet láttán. Hozzád hasonlóan én is elítélném azt az idiótát, aki ilyet tesz és én is reagálnék valamilyen formában a cselekedetére. És minden emberhez hasonlóan én is elsiklanék azon tény felett, hogy közvetve, vagy közvetlenül, de magam is részt veszek hasonló típusú "kegyetlenkedésekben". Hogy mást ne említsek, én is olvasok könyvet, én is szoktam utazni, én is kapcsolok lámpát a sötétben és én is teremtek magam után szemetet. Ha továbbhaladok ezen a gondolatösvényen, akkor akarva-akaratlanul, de felötlik bennem az a kérdés, hogy az állatvédelem, mint olyan nem csak önámítás-e az ember részéről? Bizony-bizony, a hiú emberi faj egy újabb jótétele, amely faj büszkén mondja, hogy képes megoldást nyújtani az állatvilág - és általában a természet - problémáira. Holott a probléma pont maga az ember! A lényeg talán az, hogy bár érthetően nehezedre esik elfogadni a tényt, de ami láttál és leírtál ide nekünk, az szerény véleményem szerint csak ízelítő a valóságból. Ami pedig a nemzeti specifikációt illeti... nos ebben a témában nem hiszem, hogy beszélhetnénk ilyesmiről.:) Üdvözlettel, BeeLord U.i.: ezt mind azért nem írtam személyes üzenetben, mert természetesen nem te vagy a hozzászólásom egyedüli címzettje.;) |
Quote:
|
Beelord, akkor megfogalmazom úgy, hogy neked is tetszen.:p
Vegyük úgy az állatvédelmet, mint a magunk után történő rendrakást... Vegyük úgy, próbálnak visszaadni egy keveset abból, amit elvettek. Szerintem semmi álszentség nincs abban, hogy nem szeretem az utcán kóborló állatok tömkelegét látni, vagy abban, hogy nem bírom elviselni, ha valaki ok nélkül bánt egy védtelen élőlényt. Te is írtad: Így is kihasználjuk a környaezetünk... Én kérdem: Miért is kellene ezt tetézni és efölött szemet húnyni? Pl: Szennyezzük a környezetünket, amiben élünk, ezzel ártva mindannyiunknak(önmagunknak)... ha főbelőnek valakit a nyilt utcán, az szerinted szintén csak ennek ízelítője?:) |
Quote:
Ne érts félre, mint azt írtam, én is hasonlóan éreznék egy hasonló eset láttán, mint te. De ha a puszta tényeket nézzük, akkor én sem vagyok különb attól az idiótától, aki egy ártatlan kismacskát kínoz, legfeljebb más szinten állok egy "kegyetlenségi skálán". És ez igaz rád, Dusra, Tsobira, Kutyuleera, őfelségére, az angol királynőre, Csányi Sándorra, Sophia Lorenre, Kovács Béla főhadnagyra, etc. Hogy szintén ide tartozik-e az, ha valakit kivégeznek a nyílt utcán? Igen, idetartozhat egy-két egyedi esettől eltekintve. Hogy elfogadok-e egy ilyen megnyilvánulást, netán feltétel nélkül egyet is értek-e vele? A macskás sztorihoz hasonlóan szintén nem! |
Quote:
Ne haragudj, de az érvelésed általánosításokon és ferdítéseken alapul. Olyasmit adsz cassy szájába, amit nem mondott. Szerintem az az ember aki lehetőségei szerint törekszik az ökológiai lábnyomát minél kisebbre redukálni , nem vonható egy kalap alá egy állatkínzóval. Az ilyenfajta általánosítás veszélyes vizekre enged evezni... |
Quote:
Szerinted hova vezethet az "ilyenfajta általánosítás"? Kérlek fejezd be a gondolatod. |
Quote:
|
Quote:
Quote:
Quote:
|
Quote:
|
All times are GMT +1. The time now is 11:23. |
Powered by vBulletin®
Copyright ©2000 - 2025, Jelsoft Enterprises Ltd.
Design partly based on Hódító's design by Grafinet Team Kft.
Contents and games copyright (c) 1999-2020 - Queosia, Hódító
Partnerek: Játékok, civ.hu