IC fórum
 

Sziasztok!

Közkívánatra (többen jelezték, hogy jó lenne), nyitok ennek egy témát ide!
Ide jöhet bármilyen kérdés ezzel a fórummal kapcsolatban, és akkor nem kell külön-külön válaszolnom rájuk :)

Először is, aki még nem tudja mi ez az egész:
Az IC fórumon egy karaktert személyesíthetsz meg, és azzal kell fórumoznod. Elsőre nem hangzik nagy dolognak, de nagyon jó játék :)
Ha kérsz meghívót, figyelj oda majd arra, hogy Te lehet, hogy tudod, hogy pl a másikat hogy hívják, de lehet, hogy a karaktered nem tudja...
Nah, az ilyenek miatt jó ez a fórum, és még harcolni is lehet rajta :)


Mi kell, hogy beléphess??
Küldj nekem üzit játékon belül ide: 299306

Hányan vannak a fórumon??
Kezdünk sokasodni...Már pörög a fórum, és a hsz-eket megpróálom minél gyakrabban ide kirakni..

Hol játszódik??
Először mindenki csak egy téren, és egy fogadóban tudja megmutatni mennyire is képes beleélni magát, és ha elég szép beírásokat ír, akkor még több helyre is meg lesz hívva.

Mi kell ahhoz, hogy több helyre meghívjanak??
Ne floodolj, Tarsd be mind a Hódító, mind a középkori, mind a fantasy etikettet, Ne írj borzalmasan helytelenül, Ne írj felesleges user hsz-okat, jól tudd használni a jelöléseket, és végül, de nem utolsó sorban, fantasy beírásaid legyenek...


Ha bármilyen kérdésed van, ide nyugodtan írhatsz, és megpróbálok legjobb tudásom szerint segíteni.

További szép napot!

Felvetődött az, hogy az IC fórumon írtakat összeszedjük és kiírjuk ide, így nem tűnnének el a hozzászólások, mint belsőn...

Nos, én szívesen csinálgatom, de szinte teljesen biztos, hogy nem lesz időm mindig beírni ide a hozzászólásokat, tehát, amit kérnék a játékosoktól:
-Ha valaki látja, hogy van sok-sok hsz (minimum 20-30 benti hsz legyen egy itteni hozzászólásban) amit nem írtak ide ki külsőre, azt szedje össze, mossa össze őket, azaz, a két hsz közötti éles vonalat próbálja eltűntetni, ezek után nézze át helyesírásilag, majd másolja be ide a fórumra...Kérem, hogy lássa el egy időponttal a hsz-t (az időpont elég egész óra pontosággal és azt jelölje, hogy mikortól meddig lévő hozzászólásokat írta be)
Ezt bárki, bármikor megcsinálhatja, így, látva a sok hozzászólást és történetet, talán más is kedvet kap az IC-n való fórumozáshoz, amit örömmel vennék...jelentkezni nálam lehet: 299306 az országom sorszáma!


Akkor kezdeném is:


2008.10.29 23 óra -tól
2008.10.20 14 -óráig

*Linn, Phapillion társaságában volt a Lugas közelében. Nagyon kellemes éjszaka volt, a hold majdnem teljesen megtelt, ezüstös fénnyel világítva meg a tájat. Linn már nem húzta, csak vezette a mágust. A lugas árnyékában megállt és felé fordult:* Szeretnék mutatni valamit* mondta határozottan.
Phapillion végigsimított a nő haján,az arcán,majd megfogta mindkét kezét. A késői időpont vagy a holdfény különös játéka,a férfi nem tudta,de a nőt egészen máshogy látta,mint eddig. A látvánnyal nem tudott betelni,bólintott és várt. Linn remegett, de nem engedte elkalandozni a gondolatait. Egy rövid csókot nyomott a férfi szájára, majd elővette a pad mögül, a lugas zöldjében elrejtett tárgyat. Egy fekete kendőbe tekert gömb volt. Alig nagyobb egy gyermek fejénél, de teljesen súlytalan.*
Tegnap találtam, egy földbe vájt barlangszerűségben, nem messze a tótól. Úgy érzem saját ereje van...* felnézett a mágus arcára, hátha felismerte a tárgyat. Phapillion nem tudta leplezni megrökönyödését. A gömb,amit Linn a kezében tartott egy .. * Hol találtad? *-kérdezte rémülten a férfi.*
Volt valami mellette? Vagy a barlang üres volt? Hogy tévedtél be oda? *A válasz azonnal hangzott.* Sétálgattam az erdőben, és egy földből kifordult fa gyökerei alatt láttam meg a barlang bejáratát. Két része volt a helyiségnek, de nagyon sötét volt. Valaminek nekimentem és ez a dolog az ölembe hullott. * válaszolta a nő visszaemlékezve.*
Reménykedjünk,hogy nem az,amire gondolok. *-mondta a férfi.* Ha mégis,akkor cudar időknek nézünk elébe. Most add kérlek ide,had' nézem meg közelebbről ...*A hold ezüst fénye nehezen jutott el a lugas árnyékába, Linn próbálta úgy tartani a gömböt, hogy a mágus alaposan megnézhesse, ezért óvatosan átgördítette a férfi kezébe. Azután türelmesen várt, az eredményre. Ahogy figyelte mintha halvány, majd egyre erősödő izzás indulna annak a mélyéből. Phapillion arcán gyöngyöző izzadságcseppeken megcsillant a gömb egyre erősödő fénye. A férfi becsukta a szemét és koncentrált,közben halkan mormogott egy idegen nyelven,melyet a nő nem érthetett. A gömb fénye egyre erősödött,mígnem a vakító fényességet szabad szemmel nem lehetett kibírni. Amint a férfi abbahagyta a varázslást és felpattantak szemhéjai,a gömb fénye hirtelen megszűnt. A hold ugyanúgy játszott felszínén,mint bármelyik nemesi dísztárgyon. A nő látta, hogy a mágus koncentrál. Csendben figyelte, ahogy varázsol. Mikor már nagyon erős lett a gömb fénye, el kellett fordítani a fejét. Mire visszafordult ugyanaz a fény, már Phapillion szemében izzott.* Mit történt? *kérdezte aggódva *A férfi furcsán jól érezte magát,mintha ambróziát vacsorázott volna. Linn kérdésére csak megkésve adott választ.* Felmértem a védekező mechanizmusát. *-mondta* Attól tartok alaposabb vizsgálat nélkül állíthatom,hogy a gömbben egy lélek van .. vagy volt. *-csillant fel hirtelen a szeme.* Jobb lesz,ha most megnézzük a helyet,ahol találtad. *Mondta a férfi.* Megmutatom! *mondta Linn és még mindig aggódva kutatta Phapillion erőt sugárzó arcát. Azután ismét kézen fogta a férfit és elindult az erdő felé.*
*Eközben egy magas mágus lép be a fogadóba körülnéz és látszik rajta hogy egy kicsit álmos mivel nagyon hunyorog a reggeli napfényben. Odamegy a pulthoz rendel magának reggelit és bort és leül egy asztalhoz amelyik közel esik a bejárathoz. Ellanion élvezettel szívja be a kocsma levegőjét amiben egyedül tartózkodik, majd előhúzza kardját és csendben tisztogatni kezdi és elmélkedik "változtatnom kéne a bot visszaszerzésére tett kísérleteimen... talán ha szépen kérném akkor Phaphillion visszaadná...minden esetere a tegnapi varázslatomat hordozó amulettemet magammal hoztam hátha valakinek megint kedve szottyan megtámadni" Ellanion félelmetes vigyorra húzza a száját "az nagyon megjárná". Tegnap még teljességgel lehetetlenek tartotta hogy visszaszerezze mágusbotját de éjszaka miután a fárasztó varázslata után belezuhant az ágyába felidéződött benne az az idézet ami még kölyök korában mondott neki egyszer a mestere a lehetetlen dolgokról.* 'A lehetetlen csupán egy nagy szó, amellyel a kis emberek dobálóznak, mert számukra könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni magukban az erőt a változtatásra. A lehetelen nem tény, hanem vélemény. A lehetetlen nem kinyilvánítás, hanem kihívás. A lehetetlen lehetőség. A lehetetlen múló pillanat. A lehetetlen nem létezik.' *Ellanion elmosolyodott és mentálisan elkezdett készülni a Phapillionnal való találkozásra. Eközben Aine belépett a fogadóba. Ziláltsága láthatóan meglepte a csapost, de nem tett rá megjegyzést.* Kérek egy szobát. *mondta alig hallhatóan. Amikor bal kézzel átvette a kulcsot, a csapos szemmel láthatóan megijedt amikor meglátta, hogy véres.* Kérem küldene fel a szobámba egy mosdótálat és meleg vizet? *mosolyogni próbált, de csak egy furcsa grimaszt sikerült produkálnia. A csapos némán bólintott, és mondta a lánynak, hogy fizetni később is ráér. "Nem akar véres pénzt kapni" futott át a lány agyán. Elindult hát a lépcső felé, hogy a szobájába menjen. Ellanion utánanéz a véres lánynak de nem döbben meg különösebben "errefelé ez megszokott" és a fogadóshoz lép majd rövid vita után egy kulcsal a kezében elindul a lépcső felé "ez a fogadós nagyon idegesítő, folyton azzal zaklat hogy fizessem ki a tartozásomat. Azt várhatja" Vigyorodik el az öreg mágus. "ezzel most nem törődöm inkább felteszem a szobámra a szokásos védővarázslatokat... ejj... de nehéz lessz a botom nélkül" komorodik el a mágus. Újabb jövevény tér be a fogadóba.
Kenny körül se néz egyből a csapos felé veszi az irányt. Nagyon éhes ez az egyetlen dolog amiben most biztos, de azért reménykedik, hogy evés közben majdcsak eszébe jut valami a tegnapról. Rendel magának ebédet és leül vele a sarokba enni, normális körülmények között bort is kért volna de úgy érezte, hogy talán most jobban jár ha eltekint ettől. Eközben a szálláshelyen Ellanion befejezte a varázslatokat és visszajött holmijaiért. Egy poros csizma jelenik meg a lépcsőn és kis idő múlva látható lesz a mágus amint lefelé jön a lépcsőn. Amikor észreveszi az újonnan jöttet odamegy az asztalához és megkérdi hogy leülhet-e majd rendel egy kis ételt.* Igazán megtisztel ha mellettem szeretné elfogyasztani az ebédjét. *Mondta Kenny. ”Nem vagyok egy nagy társasági ember de hátha kiderül valami arról, hogy hogyan kerülhettem ide.” Ellanion leül és kérdőn néz rá* Nem sűrűn láttalak eddig errefelé... honnan jössz és mi a neved? Az én nevem Ellanion*Mosolyodik el bíztatoan. Kenny is elmosolyodik majd bemutatkozik.* Az igazat megvalva abban reménykedtem, hogy te fogod megmondani, hogy hogy kerültem ide. Az utolsó emlékem az, hogy egy falusi kocsmában ülök és az ottani vezető probál megyőzni arról, hogy álljak be én is a falut védelmező varázslók közé. Ez abből ítélve, hogy mennyire borostás vagyok legalább 3-4 napja történhetett. *Mondta Kenny. Ellanion meglepődve néz rá* erről fogalmam sincs hogy történhetett... csak annyit tudok hogy vissza akarom szerezni a botomat amit egy másik mágus elvett egy... szerencsétlen incidens után*komorodik el Ellanion. Kenny önkéntelenül is a ruhája alá nyúlt, hogy megbizonyosodjon róla, hogy a varázskönyve még mindig a helyén van.* Mikor és hogy történt ez az eset? *kérdezte és közben azon töprengett, hogy hogyan húzhatna ebből valami hasznot.*
Tegnap előtt összezördültem egy elfel és kimentem és dühöm levezetése képpen robbantottam egy krátert a macskakőbe, de ezt ő nem díjazta, és megtámadott... akár felül is kerekedhettem volna ha nem segített volna neki folyamatosan 1 mágus... a lényeg az hogy kettőjük ellen harcoltam egy ideig de túlerőben voltak és ráadásul a harc végefele még egy varázsló csatlakozott hozzájuk, majd egy gyógyító is, én elájultam... az egyik mágus se szó-se beszéd odament és elvette a botomat... és azóta sem hajlandó visszaadni... nem segítenél visszaszerezni? *kérdi a mágus biztató mosolynak szánt arckifejezéssel* négyük ellen lehet kicsit kevesen lennénk de el kell, hogy áruljam neked, hogy bár ember vagyok a félelfek között nőttem fel és lehet, hogy meg tudnám neked szerezni a fegyvert ha kicsit többet tudnák arról aki elvette tőled. *Sejtelmesen elmosolyodott* Én sem tudok róla sokat, a Neve Phaphillion, a szeretőjét Linnek hívják és papnő. Ő maga egy mágus. *Mondja a varázsló és kicsit kételkedik hogy ilyen tolvajnépséggel szóba álljon e*



Ha valakinek kedve van, innen tudja folytatni :)

Jó lenne valamiféle korlátot szabni a mágusok fantáziájának,mert az,hogy valaki mindent lát - ha eszméletlen,akkor is - és sosenem sérül meg,kicsit bosszantó.

Igen, az, de sajnos elég szubjektív ez a dolog...

Ezért is kerülne majd be a skillrendszer, meg még 1-2 dolog, ami még titok :p


A baj az, hogy, lett indytva szavazás...nos eddig 2 szavazat érkezett a 60-70 országtól, akinek el lett küldve :(

Valószínüleg egyébként be lesz vezetve, nemsokára megy majd üzenet azoknak akik aktívan játszanak. Elsősorban az ő véleményükre vagyok kíváncsi...

Történet folytatása
 

Folytatom a történetet:

2008.10.30. 14 órától
2008.10.30. 22 óráig

*Lassan ment fel az elf lány a lépcsőn, a szálláshelyre. Látszott rajta, hogy kimerült. A szobájához érve kinyitotta az ajtót, majd belépett rajta. A függönyöket behúzta amennyire csak lehetett, levette köpenyét és azt is a függönytartóra akasztotta, hogy még sötétebb legyen. Leült az ágy szélére, és szinte mozdulatlanul bámult maga elé...Kopogtak az ajtón.* Jöjjön be. *mondta éppen csak annyira hangosan, hogy aki jött meghallja. Tudta, hogy a tál vizet hozták neki. Intett a lánynak, hogy tegye a székre, aztán miután amaz kiment, Aine magára zárta az ajtót. Aine megmosakodott, átöltözött, majd a szőke hosszú hajú lány lement a lépcsőn. Haja kifésült, ruhája rendezett, tiszta. Világosbarna hosszú ujjú blúz és sötétbarna térd alá érő szoknya volt rajta, ami nem a megszokott öltözéke volt, de ki kellett cserélnie. Nagyon sajnálta, hogy nem volt másik nadrágja, és szoknyát kellett vennie. Nem mintha nem állt volna jól rajta, de a nadrágot kényelmi szempontból jobban kedvelte. Szép arca hamuszürke volt, szemében megmagyarázhatatlan tűz lobogott. Most már tudott mosolyogni, de a szokásosnál lassabban közlekedett, de ez csak az ismerőseinek tűnt volna fel.
Odament a pulthoz, megköszönte a felküldött vizet, rendelt egy kupa vörös bort és fizetett. A csapos szeme felcsillant, amikor újabb busás borravalót kapott, és kedvesen mosolygott a lányra. Aine körülnézett. Látta, amint a múltkori mágus egy fiatalemberrel beszélget az egyik asztalnál. Az elf lány a sarokban lévő asztalnál foglalt helyet. Ellanion fennhangon átszól a lánynak és kedvesen az asztalukhoz invitálj* Ugye nem gond? *Kérdi a vele szemben ülőt.* Már mért lenne ez gond? *Válaszolt neki Kenny. Aine pár pillanat gondolkodás után úgy döntött, hogy leül közéjük, bár az öreg modora a múltkor nem volt neki túl szimpatikus. "Biztosan azt sem tudja, hogy nekem köszönheti, hogy ilyen jól felépült" gondolta magában, majd odament az asztalhoz, és bemutatkozott.* Üdvözlöm önöket, Aine vagyok. *mondta, majd leült az egyik székre.* Üdvözöllek Aine. Csak meg akartam köszönni, hogy múltkor meggyógyítottál. Láttam egy varázslattal, és azt is meg szerettem vlna tudakolni hogy miért tántorogtál be a reggeli órákban véresen? Persze csak ha rám tartozik...* fordul felé a tapasztalt mágus. Eközben Kenny is üdvözölte Ainet és abban reménykedett, hogy megtud valamit az elmúlt napok történéseiről. Aine egy kissé meglepődött a mágus közvetlenségén és bizalmaskodásán. Nem volt szokva az ilyesmihez, különben is elég zárkózott volt, nem bízott meg akárkiben, így csak mosolyogva ennyit mondott* A városon kívül volt egy ki összetűzésem valakivel. *Majd hogy ne kelljen róla beszélni, másra terelte a szót* Megkérdezhetem, kit tisztelhetek önökben, és mi járatban vannak errefelé? *nézett kérdően hol az öregre, hol pedig a fiatalemberre. Szemében őszinte érdeklődés tükröződött és semmi parancsoló nem volt a hangjában.* Én Ellanion vagyok egy mágus és semmi dolgom. *mosolyodik el* Élem az életem mint bárki más és próbálok minél gondtalanabbul élni. *”Jó lenne valami frappáns indítás, mert új barátokra kéne szert tenni” gondolta Kenny.* Nos a becsületes nevem Kenny McCormick de mindenki csak Kennyenk szólít, olyan kulcsember féle vagyok néha a szó szoros néha a szó átvitt értelmében, ha van egy probléma mindig ott termek és igyekszem megoldani, persze nem ingyen. *mosolygott és abban reménykedett, hogy csak az ő fülében hangzott ez ennyire rosszul.* Oh , szóval pénzért bármire hajlandó vagy? Ezt örömmel hallom *mosolyodik el Ellanion, és magában már azt fontolgatja hogy hogy fog kialkudni a rejtélyes kis emberkével. Aine-nek elsőre elég szimpatikusnak tűnt Kenny, de érezte, hogy a későbbiekben jó lesz vele vigyáznia. Hiába tűnt kedvesnek, bizalomgerjesztő nem volt, de azért kedvesen rámosolygott. Iszogatott az italából, és közben azon gondolkodott, vajon miről beszélgethettek itt ezek ketten, amíg ő nem volt itt.* Önök ismerik egymást? *kérdezte hirtelen.* Teljesen új vagyok a környéken nincsenek ismerőseim. *Mondta Kenny, majd egy rövidebb lélegzetvétel után folytatta.* Az igazat megvalva azt sem tudom, hogy kerültem ide. De sehova se sietek szóval egy ideig még biztos itt leszek. *Ellanion még mindig Kenny legutóbbi kijelentésén gondolkodott.* Szóval pénzért segítesz visszaszerezni a botomat? *Kérdezte Ellanion.* Lehet túl drága leszek neked. *mosolyodott el Kenny* Nem biztos, hogy pénzért dolgozok és az sem biztos, hogy meg tudod adni számomra azt amire szükségem van. *”Még nem ismerem az erőviszonyokat nagy butaság lenne elvállani egyből ezt a feladatot de azért kétlem, hogy ez a Phaphillion ellenfél lehet számomra” gondolkozott el a férfi. Arcára önteltség ült ki egy pillanatra, majd újra közömbösen nézett az üres tányérjára. Aine egy kicsit nem oda valónak érezte magát amikor meghallotta, hogy Ellanion mit mond Kennynek. Ha tolvajlásról van szó, akkor még bűntárssá válhat, és ezt nem akarta. Sajnos már azt is tudta, kiről van szó, ugyanis látta, amint Phapillion elvette az öreg botját.* Elnézést kérek de nekem dolgom van *mondta zavartan, és felállt az asztaltól, majd a fogadó ajtaja felé vette az irányt.* Várj egy kicsit! *Ellanion feláll és kékes nyalábot lő a távozó nő felé, aki mikor eltalálja a nyaláb elfelejti amit az imént hallott a lopásról. Aine amikor hallotta, hogy utána kiáltottak, megfordult, és gyorsaságának köszönhetően kikerülte a nyalábot, majd szúrós tekintettel a mágusra meredt. Nagyon mérges volt, de nem akart harcolni, ezért kirohant az ajtón a térre. Ellanion a megeröltetésröl rárogy a székére és Kenny felé fordul* Szóval nem ellenfél neked egy mestermágus? *kérdi igencsak kételkedve* Nagyon erős tud lenni! *Mondta, közben Phapillionra gondolva.* Öreg te gondolatolvasó vagy? Vagy már megint elárult az az ostoba mosolyom *Kérdezte Kenny, majd felnevetett. Rég nevetett ilyen jót.* A nyers erőnél százszor többet ér az ész és a furfang. Nem kétlem, hogy erős mágus de mindenkinek megvan a maga gyengéje és ez alól nincs kivétel. *Mondta tovább a férfi.* Megkérnélek hogy ne nevezz öregnek mivel még közel sem vagyok reszketeg vénember. *Vágott vissza Ellanion.* Ezt az is bizonyítja hogy a közelmúltban engem küldött a mágustanács hogy felszámoljak egy 7 tagú fejvadászklánt. *Mosolygott a varázsló.* Remélem együtt megtaláljuk a gyengéjét Phapillionnak. *Tette még hozzá.* Szeretném látni, hogy hol húzza meg magát esténként Phapillion. Kik a barátai? Az ellenségeit már ismerem. *mosolyodott el* Remélem Aine nem a jó barátja, mert akkor nagy hiba volt előtte beszélnünk. *Komorodott el Kenny.* Aine nem is ismeri jóformán. A barátai, Empus az elf, Linn aki a kedvese, azt hiszem ennyi. Nem tudom hol lakik. Általában mindig elteleportál a környékről, majd másnap visszajön. De mit kérnél esetlek a segítségért? *Kérdezte Ellanion a vele szemben ülőtől.* Ügyes alkimista vagyok és a következő nagy alkotásom az árnyak leple lenne, ami képes bárkit elrejteni aki azt magára teríti. Meg is van hozzá minden alapanyagom kivéve egy hidra levágott feje. Ezt kérem tőled cserébe a botodért. Tudom, hogy nem egy könnyű feladat de szerintem biztos megérné a fáradtságot. *Eközben Aine vissztért a fogadóban, csendben, hogy ne vegyék észre. A szőke lány pillantásra sem méltatta a fogadóban ülő két alakot. Nagyon haragudott az alattomos mágusra. "Hátba támad egy védtelen nőt, mi jöhet még ezután?" gondolta, miközben felrohant a falépcsőn. Nagyon figyelt, hogy az előbbi incidens ne ismétlődhessen meg. Mikor beért a szobájába, hogy biztonságban legyen, nem maradt ott. Kiugrott az eblakon, ami úgy kettő méter magasan lehetett és elindult az erdő felé, majd észrevétlenül eltűnt az erdő sűrűjében.

Eközben a beszélgetés a két férfi közt tovább folytatódott.* Mi is a hidra pontosan? És hol találhatom? *képed el Ellanion.* A hidra egy ősi, kígyóra emlékeztető vízi szörnyeteg, számtalan fejjel és mérgező lehelettel. Búvóhelye a mocsárban van. Régi legendák szerint ő az őrzője a túlvilágnak de ezek csak mesék. Csak az egyik fejét kell levágnod de utána menekülj ahogy csak tudsz, mert minden levágott feje helyére kettő új nő, és ki tudja, hányan jártak már ott előttünk. *Fejezte be a beszámolóját Kenny.* Figyelj.*gondolkodik el Ellanion* Ha pontosan elmondod a testfelépítését és a tulajdonságait, szerintem tudok kreálni egyet *fojtatja Ellanion* Csak hozz nekem valamit amiből energiát szedhetek mert a botom nélkül ilyen magas szintű varázslatot nem tudok elvégezni. Talán még a mágusbotommal sem sikerülne. *Komorodott el a varázsló.* És ha ez is történne, és sikerülne az idézés, neked kéne levágni a hidra fejét, mert nehéz fenn tartani a varázslatot. De ha esetleg előre fizetsz *mosolyodott el a mágus*, talán könnyebb, hisz akkor nálam van a bot. *Pár pillanatnyi gondolkodás után, Kenny már a választ mondta.* Szerintem a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha te magad mennél el érte a mocsárba. Nem hinném, hogy működne a receptem ha csak egy megidézett hidra fejét használnám fel hozzá. *Mondta Kenny, amire Ellanion beleeggyezően válaszolt.*
Jó. Hogyha megadod a mocsár helyét és azt hogy a hidrára hatnak e a varázslatok akkor most indulok és az esti órában talán vissza is térhetek. *Mondta Ellanion, majd Kenny azonnal belefogott saját mondanivalójába.* A hidra fejének levágásához szükséged lesz egy kardra. Meg kell magad védened egy varázslat segítségével a hidrából áradó mérges gázoktól. Ennek a lénynek a lehelete halált okoz, ha belélegzed. A hidrára hatástalanok a víz alapú varázslatok, csak is a tűz képes megsebezni de gyorsan regenerálódik,, ezért megölni szinte lehetetlen de neked nem is ez a feladatod. Ha jól tudom innen úgy négy órányi járóföldre, délkeletre van egy mocsár ott biztos találsz hidrát, de, hogy működjön a varázsreceptem ahhoz karddal kell levágni a fejét. *Fejezte be végül a férfi.* Van egy kardom. Viszont akkor úgy látom nem lesz sok időm mivel a védekező varázslataim a botom nélkül eléggé gyengék. Azt hiszem most indulok.*feláll az asztaltól* Mire visszaérek meg tudod szerezni a botomat? *Kérdezte a mágus.* Kiveszek én is egy szobát és nekiállok az árnyak leplének az elkészítéséhez. Ha sikerül elhoznod a hidra fejét be tudom majd fejezni és akkor nem jelenthet gondot *bizalmasan közelebb hajolt Ellanionhoz* Phapillion követése és a házába való bejutás. Onnan pedig már szinte gyerekjáték a botod megszerzése. *mosolyodott el Kenny. Nagyon örült, hogy végre ilyen közel jutott a rég áhított lepel elkészítéséhez* Holnap indulok, és itt hagyok egy amulettet ami jelzi, hogy sikerrel jártam-e. Így neked jó? *Kérdezte Ellanion.* Nekem megfelel de ahhoz, Phapillion házát megtaláljam kell majd a lepel is, hogy észrevétlenül tudjam követni. Tehát ha te holnapra szerzed meg a hidra fejét akkor én csak azután tudom visszaszerezni a botod. De nekem mindenképp megfelel, nagyon rég várom már azt a pillanatot, hogy elkészüljön az árnyak leple. Még egy nap már igazán nem számít. *Mosolygott az örömtől Kenny.* Azt a szőke lányt el kéne hallgattatni. Tudja hogy mi mit szervezünk. Szerintem kapjuk el még mielőtt elmondja a dolgok állását Empusnak, Phaphillionnak, vagy Linnek. *Mosolygott Ellanion is.* Bízd csak rám, rád hosszú út vár holnap ez had legyen csak az én problémám. *Válaszolt Kenny* Ebben az esetben igyekezz, mivel az előbb említett személyek ilyenkor szoktak bejönni a fogadóba. Addig is, tehetek érted valamit? Valami segítő varázslat? *Kérdezte a varázsló.* Köszönöm de egyedül is menni fog, az egyetlen amit megtehetnél értem az az lenne, hogy egy kicsit vond el a csapos figyelmét. *Mondta halkan Kenny*
Meglesz. *mosolyodik el a mágus. Feláll és ugyanazzal a lendülettel az egyik széket varázslattal a fogadós fejéhez vágja, aki ájultan esik össze. ”Ennél azért valamivel kisebb elterelés is megtette volna” gondolta magában Kenny, de ha már ez történt megragadott egy korsó bort és elindult Aine szobája felé. Felérve a lépcsőn bekopogott rajta. Nem nyitottak ajtót. "Szerencse, hogy nem csak alvással töltöttem a félelfeknél az időt." gondolta Kenny, majd lassan előhúzott egy tolvajkulcsot. Nem okozott neki gondot a primitív zár. Majd óvatosan benyitott. Az ablak tárva nyitva volt, de Ainet sehol sem látta. Kenny a kancsó bort az asztalon hagyta, odalépet az ablakhoz és bezárta majd elé tolt egy szekrényt, hogy ott már biztosan ne tudjon visszajönni Aine, majd mint aki jól végezte dolgát távozott és bezárta maga után az ajtót. Kenny odasétált a fogadóshoz aki még mindig eszméletlen volt, elővett egy kevéske port az egyik zsebéből majd pedig a borba dobta. Aztán ráöntött egy kancsó hideg vizet a pultosra, hogy térjen magához. Leült a sarokba az asztalhoz majd meredten bámulni kezdte az ajtót. Ellanion csak ezután vette észre Kenny, és odasietett hozzá.* Na, végeztél vele? Halott? Vagy legalábbis nem beszél többet? *Kérdezte izgatottan Kennytől.* Megszökött. A nyomokból ítélve jóval azelőtt elmehetett, hogy én utánaindultam. *Mondta komoran Kenny.* Ez bizony baj. *komorodik el a mágus.* Ha van tőle valamilyen személyes tárgyad akkor meg tudom keresni. *Mondta Ellanion.* Nem tud semmit se a tervünkről, csak sejti, hogy én a te oldaladon állok. Ha megpróbáljuk elintézni akkor csak hitelt adunk neki, jobban járunk ha holnapig elválnak útjaink. Végülis csak annyit halott, hogy te szeretnél engem felbérelni de nem tudhatja biztosan, hogy én belementem-e vagy sem. *Eközben Phapillion és Linn jönnek ki az erdőből. Előszőr Linn lépett ki az erdőből, az udvar mohás köveire. A hold már szinte teljesen megtelt és erős fényében fürdette a tájat. A nő frissen haladt el a padok mellett és a fogadó hátsó ajtaja előtt egy pillanatra megállt. Phapillion jött a nő után, s mikor kedvese mellé ért,gyengéden átölelte.* Nincs kedved egy kicsit leülni? Furán érzem magam. *mondta. A nő arcán aggodalom látszott, az egyik padhoz vezette a férfit, megvárta míg helyet foglal és mellé ült.* Tudok segíteni? *kérdezte gyöngéden közben a mágus arcát kémlelte.* Hozzak valami italt a fogadóból? *Kérdezte aggódva Linn.* Jól vagyok,csak ... *kezdte,de nem tudta megfogalmazni mit érez. Kicsit várt,majd feltette a kérdést,ami már rég a bögyét nyomta* Lehetségesnek tartod azt, hogy az a lélek... belém szállt? *Félve várta a nő reakcióját, szinte érezte a közelgő kacajt, amivel kineveti őt. A nő valóban nevetett, de az aggodalomtól nem hangzott őszintén.* Erős vagy! Nem lesz semmi gond! Csak pihenésre van szükséged! *Mondta végül, ekkor mozgást látott az erdő felöl, néhány másodperc múlva felismerte Aine alakját.* Üdv néktek! *mosolygott Aine, de arcán nem volt teljes a derű.* Meséljetek, merre jártatok? *érdeklődött, de közben máson járt az esze. Még mindig haragudott az öreg mágusra.* Szia Aine! *-köszöntötte Phapillion a nőt.* Valami baj van? *Kérdezte Phapillion, miközben Linn is üdvözölte Ainet, majd várta a választ Phapillion kérdésére.* Történt valami a Pegazusban. *És elmondott mindent, ami vele történt a fogadóban.* Nem bízom én ebben a mágusban és a fiatal férfiben sem. *Fejezte be a történetét.* Az ablakon át távoztam sebtében, nem akartam, hogy valami mágiát rám varázsoljon ez az Ellanion. Sajnos mágia ellen kiszolgáltatott vagyok.




A vége egészen friss, pár perces, majd holnap jön a folytatás :)

Látom, másnak nem nagyon van kedve ehhez :(


Pdig most pont jó lett volna, már 1-2 napja nem tudtam benézni IC-re, és szívesen látnám, hogy mi történt ott :)


Valaki?? :)

Én még benézni sem tudtam, annyira nem volt időm! :D

Egy kis informálás azoknak, akiket esetleg érdekel (Főleg aktív IC-seknek szól, de egyébként mindenkinek):


A közeljövőben akkor be lesz vezetve a skill-rendszer, amit szavazásos alapon Ti döntöttetek el. Péntek délután óta szabin van a főorim, de addig csak igen szavazatok érkeztek, tehát, amint vissza tudok vele jönni, írom is a körüzenetet!
(Ez előreláthatólag Kedden délután lesz...)

Továbbá, egy kis frissítés: Néhány helyszín be lett más helyszínekre vezetve...Van amit talán egy kicsit késve írok le, de azért leírom, mert volt panasz az alul informáltságra, attól függetlenül, hogy 4 A/4-es méretű körleveleket szoktam küldözgetni :)

Tehát: A Téren van egy kovácsműhely, ez Vityu-é (Dozra...). Mivel ő nem mindig lesz, ezért az "inasához" lehet majd fordulni, esetleges fegyverek elkészítésére. Az inas majd átadja a rendelést Dozrának, majd a rendelt fegyver napokon belül (bár ez a minőségtől függ) elkészül...

Ezen kívül a téren található még a helybeliek házai, ahol esetleg szállást kereshettek magatoknak, továbbá a templom, ahol bármilyen templomba illő dolgot tehettek :)

A tér részét képezik a kőpadok, középen a kút és egy nagy fa...Továbbá kidöntött díszoszlopok (egy gólem által...)


A hátsó udvaron, avagy a Holdudvaron belül (azaz a része) van az Erdő, a folyók (patakok, erek, vízfolyások, ki hogy hívja...) és a tó (lugas...)...Ezeket csak a Holdudvarra írva tudod megközelíteni, a Holdudvart pedig a kocsma ivó részén keresztül, továbbá kiugorhatsz a szálláshely folyosójának az ablakán :)...

További szép napot :)

Te Dus! Halood, már azt se tom, hogy mi hol van! :) Csinálj már egy térképet, és a kezdőoldalra rakd már be a linkjét, vagy magát a képet! :)

Van térkép, aki kéri, annak elküldöm (miután megírta a mail címét...)
Denem rossz ötlet feltölteni valahova netre :D
Majd holnap megcsinálom :)

Egy-két hír :)

Be lett vezetve a skill-rendszer, bővebben kapott mindenki tájokoztatást üzenetben (legalábbis nagyon remélem, hogy sikerült mindenkinek elküldeni :) ), és még két szavazás indult, amit is a körlevélben találhattok meg ;)

Röviden ennyi...Ha valakinek kedve van az IC fórumhoz, az írjon itt privit vagy üzit játékon belül: 299306 az orim sorszáma

Én még mindig nem értettem meg, mi ez... esetleg nem tudnál berakni egy-két screenshotot? Sokat segítene.

Ez egy olyan fórum, ahol egy karakter bőrébe bújva tudsz egy középkori fantasy világban "élni". A karakteredet irányítod, és különböző jeleket használva közlöd a többiekkel, hogy most mit csinálsz, mit mondasz, mit gondolsz. Természetesen például a másik JÁTÉKOS a gondolataidat látja, de a KARAKTERE nem. Lehet harcolni, lehet fajt választani, lehetsz valamiben jó. Különböző helyszínek vannak, különböző játékosok, akikkel együtt tudsz játszani. Inkább küldj egy privit játékban (#299306) és adok egy meghívót, meg szabályzatot (az elég hosszú...) és könyebben átláthatod :)

Tehát szerepjáték. :)
Miért nem lehetett egyszerűen leírni? :D:D

Amúgy mi is szoktunk hasonlót, csak mi a valóságban - azaz nem a gép előtt ülve, hanem kint az erdőben ;)

Tehát, igen :D

De több annál: Ez IC fórum :D

Érdekesen hangzik :)
Saját rendszer vagy valahonnan átelemelt? Komplett harcrendszer meg minden van hozzá? Valaki vezényli ezt (pl: KM), vagy csak úgy történnek a dolgok?

Hát, igazság szerint lett vaalhonnan véve, egy másik játékból...

Vannak hozzá mindenféle szabályok, amit ha akarsz, rendszernek is mondhatsz...

Maguktól történnek a dolgok, de én (és még a többi moderátor is, de ált. én) befolyásolom őket... (Hagyom, had játszanak, legyenek szabadok, de az elküldött szabályok keretei között...

Nah, akkor egy kis történet folytatás:

2008.10.31. 8 órától
2008.11.04. 14 óráig

*Talán a szokatlan környezet, talán a tény, hogy bármelyik pillanatban megérkezhet a szoba jogos tulajdonosa nem hagyta, hogy igazán jól kipihenje magát. "Jobb lesz ha lemegyek és eszek valamit, attól mindig jobb kedvem lesz" gondolta magában Kenny. Rövid készülődés után így is tett. Eközben Emphus már egy rövid ideje, csak feküdt a szobájában, nem aludt. Most végre erőt gyűjtött, hogy felülhessen. Miután ezt megtette, felvette mithril láncingjét, amit sose szokott levenni alvásnál, de előző nap mégis ezt tette. Ezután felvette szerzetes ruháját, ami egy válltól lábfejig érő köpenyt jelentett, csukjával. Kinyitotta az ajtót, kilépett rajta, majd gondosan visszazárta. Ezután csöndben leosont a lépcsőn. Az ajtó nyikorogva nyílt a szobát védő varázslatok egy kattanással engedtek, és kilépett Ellanion is a szobájából, kin látszott hogy egész éjjel varázsolt. A szeme fáradt és karikás viszont a keze és egész testén és teste körül varázslat sziporkázik szinte kicsattan a visszafojtott erőtől. Elindul lefelé a lépcsőn közben ellenőrzi hogy mindene, amulettje, és a kardja is nála van. Közben leért Kenny a földszintre. Odalépett a fogadóshoz, szemeit dörzsölte és közben halk alig hallható hangon reggelit kért magának. Lassan a forró tányérral megindult a sarok felé, hogy ott folytassa a várakozást ahol tegnap este abbahagyta. Mikor Kenny a sarokba ért az hallatszódott, ahogyan Ellanion csöndben lépdel lefelé a lépcsőn. A csaposhoz megy és miután megnyugtatja hogy most nem fogja megtámadni reggelit rendel magának és leül Kenny mellé aki szemlátomást elszunnyadt* Szép napunk van. *Mosolyodik el derűsen. Emphus is megérkezett a fogadóba. Mikor elment mellette Ellanion a lépcsőn, intett neki, és mikor ő is leért, látta, hogy a mágus egy férfihoz megy oda, akit még nem látott errefelé. Rendelt magának egy csésze teát a csaposnál, majd megkérdezte tőle.* Nem tudod esetleg az a férfi ott ki?? *Mire a csapos elmondta röviden a tegnapi fogadóban történt dolgokat. Emphus mélyen hallgatott, majd megköszönte a beszámolót és a teát és elment egy másik sarokban lévő asztalhoz. Ellanion látta hogy Empus int neki de nem törődöt vele " azok után ami a múltkor történt én azzal az elfel nem társalgok " és lemosolyodott magába arra gondolva hogy ha visszaszerezte a botját mekkora bosszút fog állni az elfen* Talán igen, talán nem. Nyugtával dicsérjük csak a napot, mert szerintem nem véletlen, hogy Phapilliont a tegnapi nap folyamán nem lehetett látni a fogadóban. *Kenny elkomorodott, persze az is lehet, hogy csak kicsit mérges volt Ellanionra, mert felébresztette* Ez engem is aggaszt de azt mondtad hogy te el tudsz bánni egy mestermágussal* Komorodik el Ellanion* Vagy mégsem? De teljesen mindegy mert kettőnk ellen Phaphillion semmit sem tehet. *Mondta Ellanion.* Nem véletlenül van szükségem az árnayk leplére. Azzal harc nélkül vissza tudnám szerezni a botod. *Válaszolta Kenny. Emphus ásít egy nagyot. Látja, hogy a két férfi elmélyülten beszélget. Sajnos nem híres a szájról olvasó tehetségéről, így semmit sem fog tudni megtudni kettejükről. Nem szeretne próbálkozni, mert a végén még valami baja esik. "Ezek mégis csak ketten vannak, én meg egyedül" gondolja. Feláll, majd fizet az utóbbi négy napban fogyasztott italokért és ételért a csaposnak. Ezután visszaül a sarokban lévő asztalhoz, majd mereven nézi az előtte lévő csészét, amiben már nincs tea, ezért, pár perc merengés után rendel magának egyet, majd belekortyol és hallgatózni próbál. De nem feltűnően, hogy ne vegyék észre. Ellanion gyanakvóan néz Empusra, majd fennhangon megszólítja* Ha így érdekel miről beszélünk miért nem jössz ide? *Kárdezi Ellanion.* Ellanion, ez egyszerű. Nem érdekel, nem az én dolgom. *Válaszolta az elf Ellanionnak. "Gondolatolvasó ez a mágus?? Kizárt, mindent nem tudhat. Nagyon sok varázslatot tud, de ha ezt is tudja...Á, az lehetetlen, ennyi varázslatot senki sem ismerhet." Ellanion mosolyogva fordul Kenny felé és várja a válaszát, közben látja ahogy a kocsmáros a púpját fogdossa a fején amit ő okozott neki és ez még nagyobb derűre készteti* "most talán tanul a dolgokból...engem nem lehet zaklatni holmi tartozással" Kenny értetlenül néz Ellanionra, mintha valamire választ várna a mágus, de Kennynek nincs kedve elismételni, tervének részleteit.* A hidra fejét mikor szerzed meg? *szegezi neki a kérdést Ellanionnak* Ma fogok elindulni. És ha nap végéig nem érek vissza az azt jelenti hogy nem jártam sikerrel. Ebben az esetben menj fel a szobámba és az ott talált pénzből fizesd ki a fogadóst majd a maradékot tartsd meg. De vigyázz, a szobát védő varázslatok csak a nap végén kapcsolnak ki.* Mondja Ellanion és közben már a hidrával való harcát várja.* Reméljük a legjobbakat és készüljünk a legrosszabbra.*Mosolyodott el Kenny.* Ígéretet tettem neked és meg is fogom szerezni a botod. *Mondta Kenny.* Ha meghalok akkor nem szüksége,s mert én sem teljesítem be az alku rám eső részét. Tegnap végeztem egy kis kutatómunkát erről a hidráról és koránt sem biztos hogy le tudom győzni. *Mondta Ellanion a másik férfinak. Emphus szófoszlányokat kapott csak el. "hidra, pénz, alku. Na ezek mire készülnek??" gondolta magában a mágus. "A pultos azt mondta, tegnap volt egy kis összetűzésük Ainevel. Talán ha őt megkérdezném, többet tudnék meg." Szőtte tovább gondolatait az elf. Kiitta maradék teáját, majd rendelt még egyet a csapostól. Most már meg sem próbált hallgatózni, nehogy gyanút fogjon a két férfi, hanem inkább bámulta a csészéjét.* Ezt már én is említettem, hogy legyőzni szinte lehetetlen de a fejét megszerezni nem az. Az egyetlen probléma csak az, hogy miután megvan a feje, hogyan meneküljön el tőle az ember. *Folytatta a párbeszédet Kenny, ami a két férfi között folyt.* A meneküléssel nem lesz gond *Mosolyodik el kesernyésen* én mágus vagyok, menekülni azt tudok. A feje megszerzése a botom nélkül. Na az lesz nehéz. Most már nem tudta megállni Emphus. Felállt és az asztalok között elindult a két férfi asztalához. Mikor odaért, udvariasan köszönt.* Jó napot. A nevem Emphus. Ellaniont már ismerem, de ön kicsoda?? *Fordult oda Kennyhez. Majd mosolyogva várta a választ és a helykínálást, bár, az utóbbira kisebb volt az esély.* A becsületes nevem Kenny McCormick de mindenki csak Kennynek szólít. Látom mégis csak élt a szívélyes invitálással.*Az ironizálásban nagy mester volt de valahogy most mégsem sikerült olyan fényesre ez a válasz.* Igazából csak azért jöttem ide, mert Ellaniontól meg szeretném kérdeni *Eközben Ellanion felé fordult Emphus.*, hogy nem látta-e Ainet esetleg?? *Kérdezte a mágustól, remélve, hogy az nem fog gyanút. Bár, nem tudhatja, hogy miért keresi Ainet. Mondhatja azt is, hogy személyes ügyben keresi, vagy bármi mást hazudhat a mágusnak, így nem kell félnie. Eközben a Holdudvaron, Linn, kicsit később felemelte a fejét. Nem tűnt fel neki, hogy elaludt volna, de a csillogó napsugár, ami körülvette erre engedett következtetni. Felnézett a szobája ablakára, "milyen könnyű lenne, ha ekkorát tudnék ugrani" gondolta.* Bár igazából dolgom van, úgyhogy erre a kérdésre most nem várok választ. *Mondta Emphus, azzal biccentett egyet és a tér felé vette az irányt, majd eltűnt a faajtó mögött. Kilépett a térre, majd sietve a hegyek felé igyekezett. "Átnézek egy kicsit a szomszéd faluba, hátha akad valami munka. Kezdek pénzszűkébe lenni." Azzal elindult a hegyek felé, majd az első kanyarban, az úton befordulva eltűnt a szemek elől. Eközben Ellanion is elindult útjára, a hidrával harcolni. Majdnem nekiment a befele jövő fekete ruhás, magas, sápadt alakkal. A hátán egy hatalmas kard, és látszik, hogy nagyon harcedzett. A relytéjes idegent Cadarn-nak hívják és bérgyilkos, de most abbahagyta áldatlan tevékenységét, mert már egész életére legendő vagyont gyüjtött.Mmost keresi élete értelmét. Már nagyon régóta mereng hogy mi is lehet az, és megfogadta magának hogy addig nem öl embert amig meg nem tudja. Közben Seele is felkelt. Lement a fogadóba. A legtöbb asztal üres volt, így könnyen feltűnt neki egy magas alak. Különleges kardja rögtön felkeltette a lány figyelmét.* "Nocsak, ezek szerint nem csak hozzánk jutottak el a távoli táj követei. Sebaj, átlagos kardnak tűnik, nem venné fel a versenyt az enyémmel. Ha nem kötözködöm, biztos nem bánt a tulajdonosa; elég sápadtnak tűnik, nem hinném, hogy épp harchoz lenne kedve." *Kért egy tál ételt és leült egy asztalhoz, ahonnan nyugodtan megfigyelhette a harcost. A narancssárga csuklyás alak már nagyon unhatja a várakozást és azt, hogy nincs kivel beszélnie. Odalép a fogadóshoz és kivesz tőle egy lakrészt, de még mielőtt felmenne rendel egy kancsó bort. Mindent előre kifizet és a busás borravalóról sem feledkezik meg. Kedélyesen eltársalog a fogadóssal, igyekszik mindenféle információt kiszedni belőle amiből jobban megismerheti a környéken uralkodó erőviszonyokat. Amíg a fogadós újra tölt magának, Kenny sarkon fordul és az így megtudottak birtokában, a hirtelen ötlettől vezérelve, eltűnik a szemek elől.Eközben egy magas, vékony alak lép a fogadóba, vállán hosszú köpeny, lábán könnyű saru. Csuklyája most nincs a fején, barna haja a hátára omlik. Halkan köszön és a pulthoz megy.* Kérek egy forró italt és egy tál finom déligyümölcsöt.*Szól mosolyogva a csaposhoz Linn. Mikor megkapja, a fal melletti asztalhoz megy és a pultnak háttal helyet foglal.*

*A vándorruhás lány belép a fogadóba és egyből a pultoshoz lép, hogy rendezze a törött tányér okozta kárt. Hall egy-két halk megjegyzést és kacajt, de érzi, hogy nem tehet semmit, hiszen jogosan csúfolódnak rajta. Úgy dönt, egyelőre az lesz a legbölcsebb, ha nem szól egy szót sem.* "Minden csoda három napig tart. Majdcsak ráunnak" *Gondolja miközben sóhajtva leül egy asztalhoz. Tegnapi 'támadója' is ott ül, de egyelőre nem megy oda hozzá tisztázni az eseményeket.* "Remélem nem nézett tolvajnak." *Gondolja két falat között. Linn jól megnézte a bejövő nőt, azt is, hogy milyen gyorsan pillantott körbe a fogadóban. "Biztosan járt már itt, de nem ismerős" gondolta, és tovább eszegette a gyümölcsöket. Gondolatai azonban hamar elkalandoztak: "Vajon visszatér ma Aine? Jó lenne beszélni vele." De az ajtón nem az elflány lépett be, hanem egy csavargó, aki dülöngélve intett a csaposnak és lerogyott a kijárathoz legközelebbi asztalhoz. Seele elálmosodott a túlságosan csendes fogadóban, ráadásul az előző éjszakát a hegyekben kellett töltenie. Úgy döntött, aznap kényelmesen kialudja magát. Kért a fogadóstól egy kulcsot és felment az emeletre. A szobájába lépve elégedetten állapította meg, hogy végre nyugodtan alhat és kipihenheti magát. "Itt sokkal kényelmesebb, mint a hegyek között." Ez volt az utolsó gondolata elalvás előtt. Mire elfogy Linn teája, el is álmosodik. Elnyom egy apró ásítást, "ideje felmenni és végre ágyban aludni" gondolja fáradtan. Feláll, a poharat és a tálat a pulthoz viszi.*
Köszönöm, jó éjt! *mosolyog a csaposra, majd lassan elindul a széles lépcsőfeljáró felé. Amikor felér, hamar megtalálja a kulcsát. Kinyitja az ajtót és belép a szobába. Meggyújt egy olajlámpást az ágy melletti asztalkán és az ablakhoz lép. Kinéz az éjszakába a hold ma is erős fénnyel árasztja el a környéket. De most nincs szüksége arra, hogy világítson neki.Ezért behúzza a függönyt és levetkőzik. A takaró alá bújva, pillanatok alatt elalszik a puha ágyban. Másnap, már-már késő délután, lassan ébredezik, kicsit még maradna, de az éhség felkelti. Kibújik az ágyból és körülnéz, a függönyön átszűrődik a nap fénye, de a kis olajlámpás is ég még az ágy mellett. Odalép és eloltja, olyan hirtelen aludt el, hogy megfeledkezett róla az este. Út közben a ruháiba botlik, lehajol értük és felveszi a földről. Gyorsan felöltözik, magára teríti a köpenyét és rendbe teszi az ágyat. Magához vesz némi pénzt a tarisznyából és az erszényébe rejti. Bezárja az ajtót miután kilépett a folyósóra és elindul lefelé a széles falépcsőn. Amint leér a fogadó alsó szintjére egy pillanat míg körülnéz, de nem lát ismerőst. A pulthoz megy, köszön a csaposnak ésmosolyogva rendel. Majd a tállal és a pohárral a fal melletti asztalhoz ül és elkezd enni. Amikor Linn jóllakott, kiissza a teáját és vissza viszi a pulthoz a tálat és a poharat.* Szeretném kifizetni a szállást és az eddigi fogyasztásomat. *Mondja a csaposnak, mikor meghallja az összeget kicsit meglepődik, mert az alacsonyabb, mint amire számított. Mosolyogva néz a rákacsintó emberre és kifizeti neki az erszényéből a kért összeget. Azután hátat fordít a pultnak és az asztalok között a kijárathoz megy. Lenyomja a fémkilincset és kilép a nehéz faajtón. A téren nagyon kevesen voltak, a nap már lement, de a hold még nem jött fel. Itt-ott pislákoló fáklyák próbálták megtörni a sötétséget. Linn a fogadóból kilépve most is körülnézett, de csak megszokásból. Nem számított semilyen változásra vagy ismerősre. Szorosra húzta magán a köpenyét és fejére emelte a csuklyát, majd egyáltalán nem sietős léptekkel elindult a kovács műhelye felé. Miközben átvágott a téren, még mindig látható volt a kráter, amit nemrég robbantott az öreg mágus a kockakőbe. Kikerülte azt a részt és a kovácsműhelyhez érve belépett a nyitott ajtón. Odabent kellemes meleg fogadta, izzó fém szagával volt terhes a párás levegő. A törpe széles mosollyal jött elé, félbehagyva a munkát.Szia Linn, miben segíthetek neked? *Kérdezte Dozra a kovácsműhely ajtaján belül. Lágy, mégis jól láthatóan megmozdította kezét, hogy térjen beljebb a nő.* Restellem, hogy még nem néztem be a fogadóba, de rengeteg a dolgom. Jó, hogy meg tudtam venni ezt a házat, és a kovácsműhelyet. Már idejét se tudom, hogy mikor laktam utoljára a saját házamban.*mondta. s kicsit a múltba révedt a tekintete.* De gyere csak beljebb! Te vagy az első vendégem, mióta ide költöztem. Kérsz valamit? *Kérdezte, majd láthatóan kapkodni kezdett, mint aki nem ért a vendéglátáshoz. Levett a bent lévő egyetlen alacsony székről egy kalapácsot, leseperte, majd visszafordult.* Csak söröm van, nem voltam felkészülve látogatókra. A régi lakó hagyott itt tealevelet, esetleg megcsinálhatom, ha gondolod. Vagy ha tudom.* mondta, és nagyot kacagott ezen! Pár pilanat múlva aztán folytatta.* A fenébe! *kapott a fejéhez a törpe.* A kard! * Odarohant az éppen izzított kardhoz, ami már narancssárgán izzott, teljes egészében. Elkapta egy fogóbval, és beledobta a kemence melletti hordóba. A víz nagy sistergéssel csapott ki, meleg gőz terítette be az egész műhelyt.* Ó, a feledékenységem. *Dörmögött Dozra, majd visszafordult Linn felé! Linn meglepődött azon, hogy Dozra vette át az előző kovács helyét.De zavarát leplezve rámosolygott és elfogadta a teát. Közben belekezdett, hogy elmesélje jövetelének okát.* Bocsáss meg, hogy zavarlak, azért jöttem, mert az előző kováccsal egy igen előnyös, kölcsönösen jövedelmező üzletet kötöttünk. Ő csodálatos fegyvereket gyártott, én pedig áldással vagy átokkal emeltem azok értékét. Most is azért kerestem fel, hátha van elkészült fegyvere. Mondd téged érdekelne ez a lehetőség?.* Tiszta tekintetét felemelve a másik arcára, kiváncsian várta a fél-törpe válaszát.* Már hogyne érdekelne! *mondta a törpe, és felragyogott a szeme.* Mint otthon a mesteremnél. Tőle tanultam a kovácsolást, de ő értett a mágiához is többet, nem úgy mint én. Én csak védekezni tudok vele, azt is gyengén. Emphus íja, amit tőlem kapott, az is mágiával van ellátva! *mondta.* Na de ülj csak le, egy pillanat és itt vagyok* ezzel átrohant a házba. Gyorsan visszatért edénnyel, és tealevelekkel megpakolva. A kemence izzó parázsára rakta a vízzel telt edényt, és beleszórta a tealevelet.* Még éppen, hogy elkezdtem a kovácsolást, nincs még kész fegyverem, vagyis ez már kész lenne *mutat a hordóban lévő kardra* de hát ennek már vége. Túlzottan felhevült.* Holnap jön a segédem, aki itt lesz, amikor én nem vagyok, vele megbeszélem, hogy a kész fegyvereket adja oda neked, hogy megbűvölt. *Mondta, s mosolygott közben. Majd odafordult a teához.* Nézzük csak, szerintem már kész. *megfogta az edény fülét, ami megégette, de hősiesen tűrte, és lerakta a padlóra, majd belenyúlt a hordóba, és nagyot sóhajtott.* Nem értek én ehhez. *mondta. Linn nagyon örült, hogy Dozra ilyen szívesen fogadta az ötletet.* Ha nem leszel itt kérlek hagyd meg az inasodnak azt is, hogy milyen áldást vagy átkot tegyek a fegyverre. *Nézte, ahogy szorgoskodik a teával és észre vette azt is, hogy valószínüleg megsérült.* Segítsek? *kérdezte teljesen természetes hangon, egyik kezét kinyújtva a fél-törpe felé.* Ember, és törpe vér van az ereimben, valamilyen szinten tudok gyógyítani, mert ezt tanította velem a mester, de nem eléggé. És a fájdalom jó dolog. Nem szabad rögtön legyűrni. Szembe kell vele nézni. Sosem gyógyítok rögtön, de mivel látom, hogy segíteni akarsz, örömmel fogadom! * mondta, és az égő vörös kezét odanyújtotta a lánynak.* "Nekem nagyon kellene küzdenem, hogy ezt begyógyítsam, persze sikerülne, de elfáradnék benne." *gondolta. Linn a kezébe vette Dozra kezét és halkan dúdolni kezdett, a bőr szemmel láthatóan gyógyulni kezdett, majd hamarosan ismét eredeti színét vette fel. A nő ekkor abbahagyta a dúdolást és elengedte a másik kezét.* Valójában a gyógyításhoz jobban értek, mint az átkokhoz *mondta halkan* az elsőhöz érzékem van, mondhatni képességem, az utóbbi pedig tanult dolog.

*Dozra megcsodálta a kezét, forgatta maga előtt, és csodálkozott* Te egy tehetség vagy, az már biztos! Nekem ez bőven 5 percig is eltartott volna, nem beszélve arról, hogy el is fáradok közben. De hát harcos vagyok én inkább. Anyám, aki ember volt, paplovagot szeretett volna belőlem, de tudta, hogy olyan úgysem lehetek, mert nagyon sokan megvetnek a félvérségem miatt. De azért hivatott tanárt, és a gyógyítást, és a védő mágiák nagy részét sikerül alapvető szinten elsajátítani. De támadni nem tudok vele, viszont ez velem van *bökött a bárdja felé* és jobb mint bármely varázslat.
*Lassan megfogta az edény fülét. Az már nem volt tüzes. Egy korsóba öntött teát, és Linn kezébe adta. Majd a hordójából csapolt magának egy korsó sört, és leült a lánnyal szembe a földre.* Jó pihenni kicsit, egész nap dolgoztam. Papillionnal mi van? Dúl még a románc? *kacsintott a lány felé egyet. Linn hallgatta Dozrát, ahogy a a gyermekkoráról mesél és mosolyogva nézte, ahogy büszkén a fegyveréről beszélt.* Az én gyermekkorom a templomban telt, ahol az eddigi életem legnagyobb részét töltöttem. Nem voltak játékok vagy játszótársak, csak a tanulás.*mondta kissé szomorúan. Mikor megkapta a teát, egy mosollyal köszönte meg és lassan fújni kezdte, hogy minél előbb megkóstolhassa. Dozra kérdésére, elpirult, nem is kicsit. Válasza rövid volt.*
Nem tudom mi van most Phapillionnal, ismered: hol eltűnik, hol feltűnik!* de nem kívánt erről tovább beszélni. Kiitta a teát és visszaadta a csészét Dozrának.* Köszönöm a szíveslátást, de most már megyek. Majd később benézek, hogy van-e készen fegyver. *Mondta mosolyogva, majd felállt és az ajtóhoz lépett.* Nekem sem volt játszótársam. Az emberek gyűlöltek, a törpék megvetettek. Ez az első hely az életemben, ahol végre barátokra találtam. *Mondta, majd felállt lassan, és az ajtóig kísérte a lányt.* Jó éjt! *Mondta neki.* Köszönöm a gyógyítást, és a lehetőséget a fegyvereim jobbá tételéhez. *Remélem, hogy sok hasznunk lesz belőle.*Mosolyodott el a törpe.* Jó éjt barátom! *búcsúzott Linn és kilépett a térre. Az éjszaka teljesen leszállt, a telihold beragyogta a környéket. A benti meleg után metsző volt a kinti hideg. Összehúzta magán a köpenyét és sietős léptekkel indult a fogadó felé. Eközben belép a fogadóba egy fekete ruhás alak, akinek hatalmas kard van a hátán és igencsak sápadt. A fogadóhoz lép és rendel majd odaül az egyik asztalhoz és a semmibe meredve gondolkozni kezd. "Beszélnem kéne azzal az alakkal aki tegnap majdnem megtámadtam" gondolja,de nem különösebben érdekli a dolog. Eközben, Seele az egész napot a szobában töltötte, végiggondolta helyzetét és úgy döntött, hogy egyelőre a városban marad. "Nem menekülhetek el állandóan!" Ez volt az utolsó gondolata, mielőtt belépett a fogadó helységébe. A lány határozott léptekkel ment le a lépcsőn. Már az ajtóból észrevette tegnapi 'támadóját', de úgy döntött, egyelőre figyelmen kívül hagyja. Elvégre a másik követett el hibát, neki tiszta a lelkiismerete. Kért egy kis innivalót és leült egy asztalhoz. Dragga is felébredt. Lassan kikelt az ágyból. Egy fehér rödvid újjú inget vett fel, nyakában egy pillanatra megvillant egy medalion, melyen egy kard és pajzs szimbólum volt kivehető. Barna bőr nadrágot húzott és magasszűrú csizmát amik szárába egy egy tőrt csúsztatott, majd miután végzett kilépett az ajtón amit maga után bezárt és lement a fogadóba. Dragga leérve a fogadóba szétnézett. Egy nőt és egy férfit látott akiket eddig még nem. Bár mintha nőt látta volna, de nem tudjaa hova tenni, hogy hol és mikor."Lehet keverem vkivel"gondolta magában, majd odament a fogadóshóz ételt és egy kancsó hideg vizet kért, majd egy üres félreeső asztalhoz ment, ahol megvárta a vacsoráját és lassan falatozni kezdett. Miután befejezte a vacsoráját, felállt és felment a szobájába. Felfele menet kedélyesen odabiccentett a fogadósnak, köszönés gyanánt. Selle eközben magában merengett. "Ideje pontosabban felderítenem a környéket. Megvizsgálom a közelebbi barlangokat, hátha valami érdekesre bukkanok." Mikor Linn belépett, már alig voltak páran a fogadóban. Végig ment az asztalok között, de nem állt meg a pultnál. Mosolyogva jóéjt kívánt a szemmel láthatóan most is elfoglalt csaposnak és a széles falépcsőn elindult a szobájához vezető folyosóra. Linn megállt a szobája előtt, megkereste a kulcsát és miután kinyitotta az ajtót belépett. Meggyújtotta a kis olajlámpást az ágy mellett és visszazárta az ajtót. A vastag és nehéz függöny még mindig az ablak elé volt húzva, nem engedte be a telihold fényét. Szokás szerint a székre tette a köpenyét és most mellé rakta a ruháit is. Miután bebújt a takaró alá, eloltotta a kis lámpást. Visszafeküdt a puha párnára, de egy darabig még nem tudott elaludni, csak nézte a vaksötétet. Gondolatai körbe körbe jártak, míg végül az álom legyőzte. A téren eközben apró szikrák pattantak,majd vakító fényesség kíséretében alakot öltött a mágus. Phapillion a késői óra ellenére friss volt és erővel teli,szeme szinte szikrázott a felhasználatlan energiától. A tér közepén a szökőkút halkan csobogott,más hang nem hallatszott. Kihalt volt minden. A férfi sétált pár percig,aztán leült. Percek múltán türelmetlenül felpattant,majd megint vakító fényességet láttatva elteleportált. Dozra lép ki a kovácsműhelyből, oldalára felcsatolva a csatabárdja, és a kardja, viszont nincs rajta a láncing. Hosszú haja befonva lóg a hátán, rövid, vörös szakálla borzos. Fáradtan lépked, látszik rajta, hogy végigdolgozta a napot. Lassan átér a tér túloldalára, a fogadó bejáratához. Megáll előtte, kicsit megigazítja a ruháját, és a szakállát, majd lendületesen benyit. Kinyílt a nehéz faajtó, és belépett rajta a kovács. Messziről látszott rajta, hogy fél-törpe.* Üdv! *mondta a csapos felé, mikor körbenézett, és senkit sem látott. Lassan odalépkedett a pulthoz, és kért egy tál sült húst.* Hát, főzni még mindig nem tudok. *mondta mosolyogva, s lassan beszédbe elegyedett a csapossal, már nem mint idegen, hanem mint szomszéd. Dozra miután befejezte az evést hazament és lefeküdt aludni.*

Huhh, mára befejeztem a történetírást, de mégegyszer ennyit megírok holnap...jó szórakozást, annak, aki olvassa :)

Akinek tetszik az IC fórumozás, és jobban érdekelné, jelentkezzen a következő országnál (enyém): 299306 (ez a sorszáma)...

Már páran jelentkeztek amiatt, hogy itt külsőn leírtam az IC-t. Leginkább az ő kedvükért, adok most egy keres helyszínleírást, ami mindent tartalmaz :)

Előszőr is van egy tér ami az alap IC fórum.
A térbe tartoznak: Templom; Helybeliek házai; Kovácsműhely, és a Délről, a hegyekből jövő út.
Tehát, hogyha a Templomban, a Helybeliek házaiban, vagy esetleg a kovácsműhelyben, netalántán a Délről jövő úton lennél, akkor a Téren vagy!
A térről a következők nyílnak: Pegazus fogadó; Piac; Istálló.
Tehát, hogyha a Fogadóba, a piacra vagy az Istállóba szeretnél eljutni, akkor azt a térről teheted meg, azaz, ha a téren vagy épp, be tudsz menni ezekbe az épületekbe, és fordítva.

Továbbá van a Pegazus Fogadó.
A Pegzus Fogadó csak a fogadó épület ivó részét tartalmazza.
Tehát, hogyha a Pegazus fogadóban vagy, tulajdonképpen a fogadó ivó részében vagy, nem máshol!
A Pegazus fogadóból a következők nyílnak: Szálláshely; Holdudvar (=hátsó udvar)
Tehát, hogyha a Szálláshelyre szeretnél enni (ami tulajdonképpen az ivó fölött van), vagy akár a Holdudvarra, azt a fogadó ivó részén keresztül tudod megtenni. Természetesen a fogadóból a térre is ki tudsz menni, ahogyan be is tudsz jönni.

Továbbá van a Holdudvar (=Hátsó udvar).
A Holdudvar tartalmazza a város/falu meletti erdőt; Tavat/Lugast; Folyókat; és önmagát.
Tehát, hogyha ezekre a helyekre szeretnél elmenni (Erdő;Tó;Folyó), akkor tulajdonképpen a Hátsó udvarra kell menned. Továbbá a Holdudvar maga egy hely is, ami a Fogadó hátsó kis udvara. Különlegessége, hogy egész éjjel látható innen a Hold.
A Holdudvarról már nem nyílik új helyszín, de vissza tudsz menni a Fogadóba.
Tehát, ha a Holdudvaron vagy, csak oda tudsz meni, amiket magába foglal a Holdudvar, vagy vissza a fogadó ivó részébe.

Továbbá van a Szálláshely.
A Szálláshely tartalmazza önmagát, és a szobákat, amik onnan nyílnak.
Tehát, hogyha a szobádba vagy, vagy a szobák közi folyosón, amiből a szobák nyílnak, a szálláshelyen vagy. A Szálláshelyre egy lépcsőn lehet feljutni a Fogadóból.
A Szálláshelyről egy ablakon keresztül kiugorhatsz a Hátsó udvarra és visszamehetsz a lépcsőn a fogadóba

Ezen kívül vannak a következő helyszínek: Istálló; Piac.
Ezek a helyszínek úgymondd zsákutca helyszínek, mivel a térről be tudsz ide térni, de innen tovább csak vissza a térre tudsz menni. Azaz ha bemész, utána csak a térre tudsz kijönni. Még ilyen helyszín a Templom, a kovácsműhely és a helybeliek házai, de azok a tér részét képezik, míg az Istálló és a Piac külön helyszínek.
Az Istálló és a Piac, csak önmagát tartalmazza, amiknek jelen pillanatban sok szerepük nincs, ezért teljesen kihaltak. De lesz...
Az Istállóbol és a Piacról nem nyílik új helyszín, de vissza tudsz menni a térre.



Remélem elég érthető...Sajnos a képek valami ok folytán elkeveredtek, de majd csinálok újakat és tényleg feltöltöm...

Nos, igen régen írtam ide is, de felébresztem ezt a topicot. Van egy rossz és egy jó hírem, kezdeném a rosszal...

A Hódító fórumáról, mivel nem írt bele senki, mára már az összes IC fórumos helyszín törlődött. :( Oly sok hozzászólás és játék után, nem beszélve a leírt karakterek számáról (;)), sajnos itt vége...

De!

Mivel sok részben korlátozottak voltak a lehetőségek a Hódító keretein belül (rengeteg most már tervezett funkció nem valósulhatott meg, és a játékosok is korlátozott számúak lehettek, hiszen csak Hódítósok lehettek), ezért egy saját weblapon, egy saját IC fórum látott napvilágot. Egyenlőre az állapota (elérhető funkciók, stb.) azon a szinten van, amin a régi IC, avagy a Hódítós IC fórum, de rengeteg minden van tervezve, és rengeteg jó dolog lesz...Csak, hogy párat említsek: automatikus arany és bájitalkezelés, kalandozás, több város rengeteg helyszínnel, automatikus mágia, munka, valóban, a játékban megvásárolt tárgyak / felszerelések, utazási rendszer, rengeteg lény és faj, stb., stb., stb.
Ha egy picit is felkeltette az érdeklődésedet, akkor mivel webcímet nem írhatok a fórumra, mert az már túlzott reklámozás lenne (lehet ez is már az, ezt majd Ati eldönti), jelentkezzetek a következő országban, üzenet formájában:
rdmke2 (#538212)

Mégegyszer hangsúlyozom, hogy az új IC fórum még nagyon nincs kész, és ez nem csak a funkciókra, hanem a kinézetre is vonatkozik, továbbá ebben a pillanatban még nincs IC fórumos beírás!!!
A fórum egyenlőre még tesztelés céljából van csak megnyitva!

Várom az érdeklődőket, még egyszer, itt:
rdmke2 (#538212)
üzenet formájában, vagy akár itt külső fórumon, üzenet formájában!

Külsőre lehet linket beilleszteni,pont olyat,ami az aláírásodban is van :)

Akkor
http://www.diepet.fw.hu/
Regisztrálni kell, és IC fórumozni kell (z ic fórum linkje csak a főoldalon keresztül jó!!!, ezt ma megcsinálom még, de csak délután...)

--- dupla hsz ---

Ati, ezt töröld légyszi :)

Még mindig várom a játékosokat :)
Elég kevesen vagyunk, de egy rakás fejlesztésen túl, most már egy nagyon jó kinézetet kapott a fórum, és kivételesen működik is :D

Részletes szabályrendszer is le van írva, és hamarosan sok-sok extra jön be. Például automatikus arany és bájitalkezelés.

Ha többen leszünk más városok is megnyitják kapuit....

Mindenkit szeretettel várok:
http://www.diepet.fw.hu/
Ahol is regisztrálni kell, és utána tudsz fórumozni...

Gyertek sokan ;)

Te Dus! Kértelek hógy szólj amikor beindul a játék... mióta megy? :cool:

Hmm?? Akkor Nekem elég selejtes a meóriám :D

Nem rég megy, de már van 79 hsz csak ic fórumos témában :)

Gyere :)

Gyertek csak,gyertek. :)

Hiba folyamán, de kénytelen voltam újraindítani az egészet, úgyhogy aki szeretne játszani, az most jöjjön, hogy könnyedén be tudjon kapcsolódni a játékba!

Maximum nem tetszik, és ott hagyod, de mindenképp érdemes belenézni, mi is ez :)
(Most épp nincs hozzászólás az újraindítás miatt, de hamar termelődni fog :) )

Tehát:
http://www.diepet.fw.hu/
- Regisztrálsz
- Játszol :)

Gyere, gyere, most a legelején tudsz bekapcsolódni :)

Gyertek sokan :)

Tekintve a rengeteg változtatást,fejlesztést,én csak ajánlani tudom mindenkinek! :)

Ismét ebben a témában! :)

Nyár van, nyár van, szünetem van, és egy csomó funkciót csináltam meg, meg még nyár előtt is...Rengeteget fejlődött az utóbbi időben a fórum...

Nos, nézzük, hogy eddig mit lehet csinálni az IC fórumon:

- Mivel fórum, természetesen lehet üzenetet küldeni, és olvasni. :)
- Van külön téma OOC (karakteren kívüli) fórumozásra, és van (egyenlőre) 14 IC (karakteren belüli) helyszín...
- Pénz...arany...Lehet dolgozni, ezáltal pénzt szerezni, lehet azt másik karakternek átadni, de vehetsz belőle a fogadóban ételt, italt, vagy vehetsz ki szobát, vagy akár bájitalra is elköltheted, esetleg edzhet belőle a karaktered
- Bájital...11 különböző bájitalból tudsz választani, melyeket a piactéren szerezhetsz be. Ezeket átadhatod más karaktereknek, avgy megihatod őket...
- Szint...Karaktered erejét (harci erejét) a szint jelzi, melyet növelhetsz ha a barakkban edzessz, vagy ha jó hsz-eket írsz és az admin, vagy a moderátorok növelik azt...
- Különböző rangok vannak a játékban (admin, moderátor, tapasztalt játékos, játékos), különböző jogokkal...
- Részletes szabályrendszer van a játékról...
- Jelszó / felhasználónév módosítási lehetőség, illetve karakter törlésének lehetősége.
- Az elküldés után az üzenet módosításának lehetősége 30 percig
- Tiszta, egyszerű helyszínváltó fatábla, mely segítségével nem kell tudni fejből, hogy melyik helyszín melyikhez kapcsolódik, és elég nehéz eltévedni is!
- Az üzenetek megmaradnak bármeddig, nem törlődnek, és 20-asával vannak listázva (ezek között tudsz váltani könnyedén)
- Privát üzenet küldés, fogadás, törlés, mentési és válaszolási lehetőség
- Egy a játékhoz illő design, kinézet
- Rengeteg apró kis dolog (pl.: nem írhatsz olyan helyszínre, mely az előzővel nem áll közvetlen kapcsolatban, üzenetszámlálás, új hozzászólások, privát üzenetek érkezésénél jelzés, stb., stb., stb.) , mely könnyíti a játékot, és a fórumozást


És még tervezve van néhány elég komoly funkció, ami miatt is érdemes bekapcsolódni a játékba...

Ha meghoztam a kedvedet, vagy csak körül szeretnél nézni, vagy bármilyen érdeklődést mutatsz a játék iránt, akkor:
http://www.diepet.fw.hu/


Még csak páran játszunk, nincs sok üzenet, ezért nagyon kellenének új tagok, és játékosok! Várunk mindenkit. Azokat is, akik nem tudják mi ez, de kipróbálnának egy fórumos szerepjátékot, vagy azokat, akiknek nem nagyon megy, de szívesen játszanának. Nekik segítek(ünk) is! Bárki, aki pici késztetést is érez magában!

A játékhoz nem kell több napi 10-15 percnél...Annyit és akkor játszol, amennyit és amikor szeretnél! Várunk. :)


U.I.: Azért ma írom a hozzászólást, mert ma volt egy nagyobb bővítés, és több üres helyszín is van, ami a játékosokra vár. :)

Jó lenne, ha többen is írnának, és jobban pörögne a játék :)
Én is csak ajánlani tudom mindenkinek, aki szereti az ilyesmit :)

Hej, Dus, mi lett a fórummal?

Hej, Laci (:D), a freeweb tárhely szolgáltató nem túl jó, így kisebb-nagyobb gondok adódtak. :) Türelem... :)

Nekem még fizetősben sem sikerült olyat találnom, amivel ne lenne időnként gond, úgyhogy ezek teljesen normálisak.

Olyanokat csak nem csinál, hogy fájlokat nulláz le, akár függvényekkel, akár ftp-n keresztül módosítani próbálod. :D
És hol jó, hol nem, már napok óta...

Megnyugtattál :)