|
Dharhoz:
- Szerintem felesleges beleártanunk magunkat olyan ügyekbe, amihez semmi közünk. Enélkül is elég mozgalmas út elé nézünk. |
Összekészültők és tovább indultok. Gil néha teljesen eltünik mellőletek, hogy fertályóra múltán újból megjelenjen. Az előttetek haladóktól tekintélyes távolságot tartotok.
Hamarosan biztosak lesztek benne, hogy észrevettek titeket, mert a köztetek lévő távolság megnő. Lankás dombok bukkannak fel a távolban és lassan nőni kezdenek. Kora délután Gil ismét visszatér és megállíttatja a kocsikat: -Megálltak. A lovaik nem bírták tovább, úgy három mérföldre előttünk egy kis horpadásban az első dombbsor mögött. |
- Gondolom, akkor ildomos nekünk is megállni, ha nem akarjuk utolérni őket. Ha most nem megyünk tovább az mekkora késedelmet okoz az utunkban? Belefér ez a tervekbe?
Feran magában számolgat: -Még 25-30 mérföld innen a kikötő. Ráérünk, de ha reggelig nem mozdulnak akkor továbbmegyünk. Fel kell ennyi kockázatot vállalnunk sajnos. De egyenlőre várjunk. - Körbenéz a társaságon - Pihenjetek és járjatok körbe, hátha esetleg van másik út is. |
Nem érzem úgy, hogy a másik út keresgélése az én dolgom lenne, így nem távolodok el attól a helytől, ahol letáborozunk, csak körbe járom, és közben figyelem, hogy ki mit csinál.
|
Amennyire csak tőlem tellik igyekszem segíteni. Kiszállok a batárból és körbenézek hol lehet esélye esetlegesen egy másik útnak és aba az irányba elindulok, hacsak nem rendelkeznek másképpen.
A tengerpart felé indulsz ami párszáz lépésre van az úttól, hogy megnézdd, van e esetleg a parton hely a kocsik számára. A távolabbról lankásznak tűnő part hirtelen szakad a vízig. A fövenyen heverő kövek között talán még elboldogulnának a kocsik, de a süppedős homokágyon hamar elakadnának. Úgy véled lovon, vagy gyalog viszont könnyedén haladhatnátok a parton. |
Megvárom, míg visszatérnek, akik elmentek körülnézni, meghallgatom, mit mondanak. Ha nem megyünk tovább, akkor betelepedek az egyik batárba, majd ha vacsora idővan akkor kiszállok enni, aztán vissza a kocsiba (feltéve, ha semmi különös nem történik).
|
Majd visszapótolunk az írásokkal, ha akar valaki még tenni valamit.
Addig is: Napszálta előtt egy órával Az egyik, bakon őrködő törpe figyelmeztet titeket, hogy lovasok jönnek az úton szembe, vagyis az előttetek haladó társaság felől. Feran felküldi a kocsi tetejére Gil-t. -Hat lovas, nyereg nélkül a lovak valószínüleg a szekérhúzók közül kerültek ki. A hat lovasból öt biztosan harcos, fegyveres, a hatodik inkább varázslóféle vagy kereskedő. |
"Nah, most mi lesz?" tekintettel nézek hol Gilre, hol Feranra. (feltéve ha én is ott vagyok, mikor az előző mondatok elhangzanak.)
Ott vagy. Gil becslése alapján jó fertályórátok van míg odaérnek hozzátok. A törpék felhúzzák a batárok tetején az oldallapokat és Tömzsipöröly, meg a másik íjász törpe elhelyezkedik a fegyverei mögött. A két hajtó törpe pajzsot köt fel és dárdát fog a kezébe, hátukon vékony szíjakkal felerősített csatabárd, pajzsuk belsején hajítókalapácsok. A közeledők és a batárok közé állnak. Íshar és Meríín a batárok két oldalán. Ki mit csinál? Feran körbenéz a készülődésen: -Nem ontunk első vért csak ha támadnak! Azzal kiáll az út szélére, hogy elsőnek fogadja az érkezőket. |
A lovasok hírére én is abbahagyom a zsolozsmát és a kocsi közelébe húzodóm. Balkezem a fegyverem markolatán pihen, jobbom nyiltan hordott szimbólumomon játszik. Szemem a messzeségbe,a lovasok irányába réved, arcom feszült.
|
Amikor visszatérek, elmondom mit tapasztaltam Ferannéknak és várom a reakciókat.
Amikor jönnek a lovasok én is Feran mellé, mögé állok nem sokkal, hogyha segíteni kell, akkor ott legyek. |
Miután a köpenyemet magamra veszem, és a fejemre igazítom a kámzsát, igyekszem úgy elrejtőzni az árnyékban, hogy a jövevények ne vegyenek észre, de én lássam őket. Így közelítek az út irányába, majd mikor úgy vélem, hogy az érkezők tíz lábnál közelebb lesznek hozzám, mikor megállnak Ferannal beszélgetni, megállok. Körbepillantok, hogy megfelelő-e a rejtekhelyem, majd várom a fejleményeket.
|
A lovasok úgy száz lépésre kezdenek lassítani, majd húsz lépésnyire tőletek megállnak. Mielőtt Feran megszólalhatna, a "varázslóféle"-ként Gil által leírt férfi előrébb rugtat a lován (valóban látható, hogy a lovak nem épp csatamének, vagy igazi hátasok) és odakiabál nektek:
-Kik vagytok és miért követtek? Feran látszólag higgadtan válaszol. -Utazók. Nem követünk titeket, de a mi utunk erre visz. Az hogy a tiétek is az nem a mi dolgunk. -Láttunk már titeket reggel is. Ne mondjátok, hogy véletlenül vagytok mindig egyforma távol tőlünk. - a férfi hangjából magabiztos gőg süt, mint aki tudatában van teljes felsőbbrendűségének, annak ellenére, hogy majd kétszer annyian állnak vele szemben. -Nem óhajtunk keveredni olyanokkal akiket bármelyik pillanatban megölhetnek. - Feran mosolyát inkább a prédára vigyorgó farkas vicsorához lehet hasonlítani, mint szívélyes utazóéhoz. - A kalózok tudják, hogy nem volt a hajón amiért jöttek. A férfi láthatóan megdöbben. -Honnan tudsz erről? - a mögötte lévő fegyveresek marka egy pillanatra sem engedi el a fegyvert. - Ki küldött a nyakunkba átokfajzat? - kérdi összehúzott szemekkel. A hangja elmélyül kissé. (a varis karik érzik, hogy mágia kezd sűrűsödni a közelében) -Nem ajánlom, hogy meggondolatlan legyél. - mondja Feran halkan. Köpenye alól előhúzza láncán Ordan kobraszimbólumát: -ne húzz ujjat velünk. A férfi szeme kimered mikor meglátja a szimbólumot. Körbepillant a társaságon. Láthtóan csak most vesz titeket szemügyre jobban. -Nem akarunk bajt. A magunk útján megyünk tovább - láthatóan meghunyászkodva beszél, de némelyik fegyveresének arcán az értetlenséget, harci láztól fűtött düh váltja fel: - Távozunk. Nem akarunk harcot veletek. Most nem. Mi reggel megyünk majd tovább.- teszi hozzá tán az emberei lehűtésére. Az emberei vonakodva fordulnak meg és ellovagolnak. Az estére kinek mik a tervei? Feran kiköti, hogy legalább 3 ember folyamatosan ébren legyen és őrködjön. |
Nem szándékozom örködni, ezt közlöm is.
(Amennyiben sehogy nem lesz meg a kellő létszám, akkor esetleg talán az éjközép utáni örködést vállalom, de nem szívesen, természetesen ezt csak akkor közlöm, mikor már látszik, hogy nincs elég jelentkező.) |
Én szívesen kezdeném, mert jobban szeretek hajnalban még aludni, ha lehet.
Körbenézek, majd közlöm, hogy vállalom az első hullámban az őrködést! - Javaslom, hogy Tömzsipöröly és Íshar velem őrködjön! A második hullámban őrködhetnének a kocsihajtók és Meríín! Az Atya, Feran, Ryel és Gil pihenhetne, mert gondolom a mágia bűvölésük kimerítő lehet és egyenlőre nekünk sem volt komolyabb megpróbáltatásunk, hogy pihennünk kellene! ! órában tudjuk váltani egymást, ha megfelel! Feran bólint: -Rendben. Az Atya pihenjen le Ryel-lel együtt. Éjközépkor váltás így fél éjszakája az őrködőknek is lesz az alvásra. Én meg majd meglátom hogy alakulnak a dolgok. |
Mikor úgy érzem, hogy lassan ideje lenne pihenni, előbányászom a tatyómból a sátramat, és megkérem Ishart vagy Meríínt, hogy segítsen felállítani.
- Ma aludhat más az ágyban. Nem vagyok teljesen meggyőződve, hogy ez jó ötlet részemről, de akár hogy is ez az egy estét kibirom sátorban is. A szokásos esti teendőim elvégzése után nyugovóra térek. |
Napszálltával lecsendesedik a tábor. A két batárt egymásra derékszögben összetoljátok és a hátsó rúdjához lettek kötve a lovak.
Tömzsipöröly a batár tetején kuksol, Íshar megeggyezik Dhar-ral, hogy körbe-körbe járjanak ellentétes oldalon egy irányba. A batárok üléseit lehajtják és az egyikbe az atyát tessékelik be aludni. A sátrak négyszöggé egészítik a tábort, középen Ryel sátrával. A három törpe vacsorát főz egy kis tűznél, majd az egyik batár ládájából kis felsőfüles cserépedényeket vesznek elő amiknek teteje vastag vászonnal van lekötve, a füleken jó lábnyi szíjak vannak átfűzve. Érezhetően olajszagot árasztanak. Féltucatot meg egy parázstartót feladnak Tömzsipörölynek. Lassan elcsendesedik a tábor, csak a lovak horkantása hallatszik néha amint az eléjük rakott szénát eszegetik, meg az egyik sátorból a törpe íjász horkolása. Feran a tűz parazsa mellett ücsörög és egy kis gallyal piszkálgatja, időnként percekig megmaradó ábrákat írva a levegőbe a gally izzó végével. |
Gil a tábor szélére húzódva, köpenyébe burkolózik és az elfek álmát alussza. Meríín és a többiek akik nem őrködnek alszanak. Feran a tűzz parazsával játszik.
Az égen a csillagokat felhők fátyolozzák, így látni váltakozó messze lehet. Enyhe keleti szellő fujdogál és a tenger halk hullámverése hallatszik tompán. Éjközép előtt Tömzsipöröly halkan szisszent egyet és Dhar majdnem belegyalogol a batár melletti sötétben megálló Ísharba. Íshar kimeresztett kézzel állítja meg Dhar-t és csendre inti. |
Feran láthatóan nem vesz észre semmit, továbbra is a parázs mellett van, Gil-t rossz előérzet ébreszti.
|
Íshar megérinti Dhar homlokát és a sötétben a tenger felé mutat.
-Felkelek és a táborból két lépéssel kintebb lépek, hogy jobban lássam a környéket és bizonyosságot szerezzek a gyanúmról. Feran tovább ül a halvány parazsak mellett és láthatóan nagyon koncentrál valamire. Mikor felkelsz a szemed sarkából észreveszed, hogy Tömzsipöröly némán megpördül a batár tetején és feléd pillant. Kezében már-már rád emelkedik a nyílpuska. Mikor észrevesz elengedi baljával a nyílpuskáját és feléd emeli a kezét, némán mozgó ajkakkal mond valamit. Előtted a legvegőben kicsiny alakok jelennek meg furcsán, mint egy gyermek elnagyolt festményén. A tábort látod felülről durva pálcikarajzként, az út szalagját és a tengerpart vonalát a furcsán kék vízzel. Meghökkensz kissé a lebegő térkép láttán aztán észreveszed ahogy féltucatnyi pálcikaember a kezükben fogpiszkálónyi fegyverekkel jelenik meg az ábrán és lassan araszolnak a tengerparton a tábor felé. -Felé intek, hogy értettem, aztán a szántóföld felé mutatok és kilépek a táborból. Dhar:: Íshar mutogatni kezd és hamarosan megérted, hogy valamit észrevettek Tömzsipörölyel a tengerparton. Íshar kiterpesztett ujjakkal tartja feléd a jobb kezét majd gyorsan összecsukja és feléd tartja a hüvelykujját is. Aztán mindenfélét mutogat. Mikor látja, hogy nem teljesen érted, halkan a füledbe súgja: -Hat ember, fegyverekkel. Jönnek a karaván felől. Még van óra negyede és érnek ide. |
Dhar-ék hoz lépek és suttogva mondom:
Nem 6-an vannak. A szárazföld felől 4 íjász, 6 közelharcos és 3 mágiahasználó közeledik. Azok akiket már ezelőtt is észleltünk. Még nem tudják, hogy észrevettük őket, így mivel valószínű meg akarnak minket támadni a lovainkért és egyéb felszereléseinkért, ezért akár meg is lephetnénk őket. Íshar halk suttogásából izgatottság süt feléd: -A tengerpart mellett hatan jönnek. Nem tudjuk még mijük van, takarja őket a part. Nos az a 6, az 3 íjász, 2 közelharcos és 1 varázshasználó. Azt hiszem felkészülök a nagyobb csoport fogadására. Szerintem szóljatok a többieknek. Azzal néhány szót mormolok, majd beolvadok az éjszakába. |
- Rendben megértettem barátaim - szólok Íshar és Tömzsipöröly felé halkan.
- Mi a terv? - Gondolom a szárazföldiek a veszélyesebbek! Megkerülő taktikával az íjászok és a varázshasználók semlegesíthetők egy kis szerencsével, hisz ők haladnak hátul, utána jöhetnek a közelharcosok! Tömzsipöröly lead neked két olajszagú korsót: -Ha már eléred őket majd hajítással akkor vágdd közéjük, de előbb pattincs a tetejükre ebből. Egy vékony, melegfalú agyagcsövet ad le amiből füst szivárog. Belepillantasz és eleven parázs izik benne. |
- Úgy lesz! - válaszolom Tömzsipörölynek és elindulok az eszközökkel, hogy megkerüljem a földi csapatot.
-Várj! - szól halkan utánnad Tömzsipöröly. - előbb a partfelölieket. Az a kissebb csapat. Gyorsabban végzünk velük. Ha a nagyobbal szöszölünk ezek is ideérnek. |
Gil kilép a táborból ismét és az egyik batár mellett egy olyan árnyék emelkedik ki amely erősen hasonlít rá.
Íshar melett Meríín bukkan fel a homályból: -Baj? Íshar keze villámgyorsan mozog. Meríín bólint aztán a tábor túlfelére mutat. -Én megy másik oldal. Gil van íj ott - mutat az útra a táboron kívül. - Ti végez hamar és tart fel többi. Feran halk léptekkel közeledik felétek. -Meríín-el megyek át. Ha baj van a segítőm segít nektek. |
Megvonom a vállam és visszaszólok Tömzsipörölynek:
- Rendben, akkor előbb a part felé megyek. Felkapom az eszközöket és elindulok a part felé. Igyekszem amennyire csak lehet észrevétlen maradni ezekkel a cuccokkal. Amolyan vadászként próbálom zsákmányom befogni. Óvatosan osonsz kis kerülővel a partoldal felé. Igyekszel csendben haladni ami nem is nehéz a vastagszállú fűben. Pár percen belül megfelelő helyet találsz. A part itt kicsit beomlott és a gödörben kényelmesen lesállásba tudsz helyezkedni. Már te is látod halványan a közeledőket és úgy saccolod 25-30 lépésre tőled fognak elhaladni. |
Dhar: Alig helyezkedsz el mikor úgy érzed kalapáccsal csapnak fejbe. Iszonyatosat döndül a fejedben a "jelző". Meg is szédülsz de homályosan még azonosítod nagyjából az irányt a tengerparton közeledők felől jött a csapás. Még úgy 100 lépésre lehetnek.
Többiek: Aki még alszik arra ébred, hogy valaki megpróbálja áttörni az elméjét védő pajzsokat. Az ébren lévők egyszerre merevednek mozdulatlanná és kellnem magukban birokra a támadással. Atya: Hirtelen ébredsz a fejed iszonyúan hasogat. Úgy érzed hajszál választ el attól, hogy összeomoljon a védelmed. Gil: Érzed a támadást, de nem csap rád le. A jelek szerint a táborban lévőkre koncentrál a támadó. Ryel: A fejedbe fájdalom hasít, ami gyorsan elmúlik. A törpék nyögve ébrednek és kibotladoznak-gurulnak a sátrakból. Tömzsipöröly egy szikla keménységével nyög egy halkat, de a fegyverét azonnal a part felől közeledőkre irányozza. Íshar a batár mellett és Meríín a túloldalon meg sem moccan. Feran görnyedt tartásban rajzol valamit a földre. 1. atackolásos körötske. 1. Gil és Ryel aki léphet, plussz Feran, Íshar, Meríín, Tömzsi. 2. Dhar, Atya , 3 törpe. |
Íshar és Meríín kardot vonnak.
Tömzsipöröly három nyilat ereszt meg a közeledők irányába. Az egyik talál csak (pajzsba csapódik), de mindhárom izzó, fehér fénnyel ragyog fel. Aki arra néz pontosan láthatja merre és milyen messze vannak a támadók. -Két nyilat küldök a varázsló szerű alakba. Az első a cmmombjába csapódik, ( a mentális nyomás abban a pillanatban eyhül mindenkin, majd megszúnik) a második a megtántorodó alak mellett ellépő harcos gyomrát járja át. Mindketten a földre rogynak a harcos teste takarja előled a varázslót. A másik négy futni kezd a tábor felé. Láthatóan nem vették észre, hogy a nyilak nem onnan jöttek. A pajzsaim megvannak még, vagy lebontotta őket? Kipillantva a sátorból látom a támadókat? Ha igen milyen messze vannak? Ha 10 lábon belülre érnek, akkor a közelebb lévőre rávarázsolok egy vakságot. Megvannak a pajzsaid, nem bírták lerontani. Még takarja őket a tengerpart horpadása. A Tömzsipöröly által kilőtt fénylő nyilak alapján úgy 120-130 lépésre lehetnek még, de közelednek. |
Amit tiszta lesz a tudatom, szent igék hagyják el számat(örző aura). Balom markolta szimbólum fehér izzásal világítja be a batár belsejét, jobb kezem majd a kardomat kutatja, egyenlőre maradok a batárban
a tudatod kitisztul és a pajzsaid megvizsgálva úgy véled rájuk férne majd egy kis erősítés. Mikor felfénylik a szimbólumod az egyik törpe kishíján bevág a batárba a fejszéjével. Aztán mikor megpillant visszafogja magát, biccent és nekiáll felszerelni magát. Pillanatokon belül három talpig felfegyverzett törpe áll a batár mellett. Amelyik majdnem megtámadott kérdőn néz rád: -Mi történt? -Valaki az elménket támadta, amíg a batár közelében maradtok az ellenséges mágiától egy pár percig biztonságban lesztek. Csak igen nagyerejű varázsok képesek áttőrni ezt a védelmet. A törpék bólogatnak, de láthatóan egyre inkább hergelik magukat a harcra. -Remélem azé nem tartja vissza a levágnivalókat is! - morog az egyik törpe. Az íjász felmászik a batár tetejére és lelkesen lekiabál: A parton gyünnek vagy négyen. Kettőt megfektetett az elf íjja. Amikor a csapás elér és megszédülök egy kicsit próbálom stabilizálni a helyzetem kitárt karokkal, közben a kellemetlen érzéstől szinte ordítani tudnék, de visszafogom magam. - Ha megfelelő közelségbe érnek, akkor Tömzsipöröly utasításai szerint a korsók tetején megpattintom a tűzgolyócskákat és a két szélső embert próbálom majd célba venni, hogy a köztük lévőt is zavarják majd az esetleges lángnyelvek. A kezedben tartott edény teteje izzani kezd. Az első dobásod kissé rövidre sikerül. A szétcsattanó edényből tűz fröccsen fel de a célbavett ember már nem tud irányt változtatni. Egyenesen a tűzbe rohan és a másik oldalon lángoló ruhában, ordítva bukkan elő, a szétcsapó lángok belemarnak a mellette jövőbe is. A második edény se túl pontos. Kicsit hosszúra sikerült és a két Gil nyilától földre került alak mellett robban. Elnyelik őket a lángok, üvöltésük magas hangja bántja a füled. Már csak két alak tart a tábor felé, de látták onnan dobtál így feléd indulnak egymástól jó 10 lépésnyi távolságot tartva. |
2. kör:
Tömzsipöröly kilő egy sorozat (3 db) nyilat a tengerpart felől közeledőkre. Mindhárom ugyanabba a fickóba csapódik. A nyílvesszők felfénylenek ismét, jól kirajzolva a megmaradt futót és a ruháját csapkodva oltó alakot. -Átpillantok a másik oldalra milyen messze van a nagyobb csoport. Még vagy 400 lépésnyire vannak. Ha van még elég távolság akkor a tengerpartiakra lövök megint 1-1 nyilat. A futónak a mellkasába, a magát oltó fickónak a torkába vágódik a vessződ. Mindkettő holtan rogy össze. A parton már csak az első tűzbomba álltal eltalált ember mozog, lassan kioltja a rajta lobogó lángokat a homokban való vergődésével. Íshar kirohan és egyetlen mozdulattal lecsapja a férfi fejét. Aztán körbeszalad mindegyik testnél és egy egy gyors vágással biztosítja, hogy ne érjen meglepetés titeket erről az oldalról. Miközben a parton cikázik a túloldal felé int: -Másik csapat nagyobb hamar ideér! Ha egy mód van rá, nem akarom elhagyni a tábort, de figyelek, hogy kellő időben tudjak segíteni, ha szükség lenne rá. Úgy látod a kissebb csoportot gyorsan felszámolta a csapat, anélkül, hogy mágiát, vagy teljes erőt felhasználtak volna. Az Atyát rejtő batár mellett a három törpe láthatóan alig bír magával és kicsit megsajnálod azokat akiknek esetleg neki fognak menni. Feran lép eléd és megérinti a vállad: -A kissebb csapat kész. Mentalistájuk volt. Ha nem egyszerre akart volna mindenkire lecsapni akkor még észre se vettük volna őket. Maradj itt, ha betörnének a táborba segítünk. Ferannak: - Rendben - válaszolok, majd követem a szememmel míg távozik. Utána figyelek tovább, nehogy meglepetés érjen. |
Íshar nem nézem jó szemmel, sosem értékeltem azt, ha az ellenfelet kivégzik, főleg, ha harcképtelen, de vannak helyzetek, amikot ezt kell tenni.
Amikor int Íshar, hogy a túloldalon közeleg a nagyobb rész elindulok, erőltetett nagy lépteket veszek megkerülve őket is, de igyekszem kihasználni a rejtekhelyeket, amennyire csak lehet. Amikor a sátrak mögül kinéze alig bírod kivenni a csillagok fényében a közeledő csapatot. Azt látod, hogy a vonalukat széthúzzák, nyilván sejtik, hogy társaik hibáztak valahol. Jó 250 lépésre vannak mikor elindulsz félkörben, majdnem a földig hajolva, hogy az oldalukba kerülj. |
3. karika.
Már mindenki éber úgyhogy akár írhattok rendesen :) Feran a tábor közepén kitárt karokkal áll és mormol. Gil, az Atya és Ryel is érzi, hogy egyre erősödő védőburkot von a tábor fölé. Tömzsipöröly leteszi az újratöltött ismétlőjét és a másik íjász által feladott jókora páncéltörőt igyekszik tűzkész állapotba hozni. A három törpe az Atya batárjánál készülődik, bár látszik rajtuk, hogy legszívesebben kirohannának. Íshar és Meríín az egyik sátor mellett várakozik, pillantásuk ide-oda cikkan Feran és a közeledő csapat között. Időnként Gil felé is pillantanak, legalábbis nagyjából arra amerre sejtik. -Kilövök két nyílvesszőt a varázslókra célozva. A lövések pontosak, de mindkét vesszö megakad a támadók előtt a levegőben és a földre esik. Dhar: Úgy 70 lépésnyire vagy már csak az oldaluktól, mikor az egyik fickó észrevesz. A következő pillanatban a négy íjász feléd repíti nyílvesszőit. Az első sorozat mellé megy, de nem sokkal. |
Egyenlőre tartalékolom erőimet és figyelek, hátha gyógyítani kell majd valakit.
|
- Behúzom a nyalkam is, amikor elhúznak a nyílvesszők, majd egy picit szídom magam, hogy ide kellett volna inkább hoznom azokat a palackokat!
Fogom magam és felmérem, hogy körül-belül mennyi időbe telhet, hogyha teljes erőből elindulok feléjük, akkor van-e esélyem, hogy ne lőjjenek le, ha nincs, akkor egyenlőre egy fedezéket próbálok keresni, esetleg nagyobb fadarabokat a talajon, ha van, mait esetleg pajzsként tudnék magam előtt tartani és természetesen még nem annyira szárazzak. A térdedig sem érő vetésben csak a földre lapulva tudnál esetleg elbújni. Se ágak, se kövek nincsenek. Ha rohanva megindulsz feléjük akkor is legalább egyszer még rádlőnek. |
Továbbra sem mozdulok a táborból, de figyelek, hogy tudjak segíteni, ha kell.
|
Elgondolkodok egy kicsit, felmérve a helyzetemet abszólút, de nem érzem biztonságba magam, ha visszafordulok, akkor is meglőnek, tán úgy megsebesítenek, hogy esélyem sem lesz visszatérni, így döntök.
Egy hangos ordítással elindulok feléjük, úgy gondolom már úgyis mindegyik tudja, hogy ott vagyok. Teljes erőből felgyorsulok, amennyire csak tudok. Ha felállnak védeni az íjjászok és a varázslókat és nem kapok komolyabb sérülést, akkor megpróbálom kihasználni ügyességem és képességeim és átugrani az embereket. Még vagy húsz lépésnyire vagy mikor az íjászok elengedik a következő sorozatot. Próbálod magad félrerántani de nem sikerül teljesen. Két nyílvessző megcsúszik a bőrvérteden, (az egyik majdnem áthasítja a vértet) egy vessző feltépi a jobb combod külső oldalát jó arasznyi sebet ejtve, de nem marad bent. (-3 Sp) a negyedik a bal felkarodba csapódik és megakad a csontban. (a vessző a húsodban marad -8 Sp) Önkéntelenül is hatalmasat üvöltesz amitől összerezzennek a támadók és szerencsére elenyészik az egyik varázsló kezében formálódó tűzlabda is. Igyekszem az íjjászokat és mágiahasználokat célbavenni elsősorban, így a hátvédet célzom meg. A lendületed bevisz az íjászok vonalán, kettőt el is sodorsz és neki rontasz a tüzlabdás varázslónak. De mielőtt elérnéd egy pajzsos férfi fordul eléd. |
Dhar szorult helyzetét látva Tömzsipöröly káromkodva küldi nyílát a támadók felé. A vessző áttöri a védőpajzsot és az egyik harcos mellkasába roppan.
A három törpe rohammal kitör a táborból és a támadók felé tart, mellettük kétoldalt Íshar és Meríín halad lassan megelőzve a törpéket. Gil végre be tudja indítani az egyik csapdáját és a támadók egy része alatt lángolni kezdd a felszín. Feran "segítője" láthatóvá válik és a kis tűzkígyó a támadókat védő falat kezdi lerombolni. |
Nem tudom, hogy mennyire zavarnak a kiálló nyílvesszők, de ha igen, akkor letördelem őket, bár tudom, hogy ez ismét eléggé kellemetlen lesz, de összeszorítom a fogaimat majd.
A bal karod alig bírod hajlítani. Mikor letöröd a kiálló szár nagyját felhördülsz a fájdalomtól ahogy a csontodba vés a hegy. (-3 Sp) Amint a varázsló szabaddá válik, egy hatalmasat behúzok neki, hogy elerjedjen, majd magam elé kapom és a megmaradt íjjászok felé veszem az utam. Ha közel érek nekik vetem az ürgét és megközelítem őket. Egy mögüled rohanóba csapódik Tömzsipöröly vesszeje. Az akivel összeütköztél kicsit szédeleg (elvégre majd kétszer annyit nyomsz mint ő), a varázsló alatt ég a talaj és te is alig bírod elkerülni a tűzszőnyeget. A megtántorodó fickót kapod fel és hajítod a pár lépésre álló íjászok közé. Mikor fordulsz érzed hogy valami a jobb oldaladon végigszánt, de nem törődsz vele. |
A törpék és Íshar-ék akkor robognak bele a csapatba, mikor Tömzsipöröly második nyíla eltalálja az egyik varázslót. A védóbúrájuk összeomlik, Feran tűzkígyója a tűzszőnyegben perzselődő varázsló és harcos felé indul.
A még álló varázslóra lövök aztán kicsit közelebb megyek. A védőburok híjján mindkét nyilvessző talál és a varázsló összesesik. A tűzben álló varázsló urrá lesz magán és formálni kezdi a Gil által gyújtott tüzet. A törpék a pajzsos-kardos harcosokra vetik magukat, Íshar és Meríín az íjászokat kergetik akik próbálnak futva menekülni. |
Fogom magam, odamegyek a szédelgő íjjászhoz, akit odadobtam, igyekszem a lehető legjobb fogást találni rajta és átkarolva, amennyire nem fáj még a sebem a suszt kiszorítani belőle egészen ájulásig. Ha elájul az egy ideig ott is marad, figyelem Ísharékat, hogyha jönnek visszafelé, hogy ne öljék meg. Mindemellett ha tudok segítek a törpéknek a harcosok ellen.
Majdhogynem csak a jobb karod bírod használni ezért inkább alaposan fejbevágod az íjászt. Összeesik és mozdulatlan marad. A törpék szinte örjöngenek és látod rajtuk a vad örömet ahogy vadul összeakaszkodnak a harcosokkal. Az idegenek pajzsai csíkokra szabdalva hevernek a földön és az utolsó talpon maradt harcosra egyszerre zúdul három halálos csapás. A tűzszőszeg közepén álló varázsló láthatóan eröklödik aztán Feran tűzkígyója magasodik fölébe vagy három embernyi magasan és lecsap rá. Előbb Íshar aztán Meríín is felbukkan, mindketten elrakott pengékkel. Körbepillantanak a kis csatatéren aztán Meríín kérdő pillantással lép a leütött íjász mellé: -Ez él. - felnéz rád kissé gyanakodva, a sebeidet is végigméri. - nem erő, megölni? - kérdi aztán megrándítja a vállát és féltérdre ereszkedik a jobb kezét ellapított ökölbe fogva hátrahózza és baljával kicsit megemeli az íjász fejéz, hogy szabaddá tegye a torkát. |
Az épp kezemmel elkapom Meríín kezét, amivel esetlegesen a fegyveréhez nyúlna. Erőből, de csak visszafogott szorítással tartom.
- Várj barátom! Még hasznunkra lehet! Ha nem Tied lehet a dicsőség! Alig birod elkapni az előreránduló karját. Egy pillanatig csodálkozva mered rád és a szemed sarkából észreveszed, hogy Íshar keze a kardja markolatára kap. Miután végighallgat egy kicsit gondolkodik, majd baljával mutat valamit Íshar felé. Az biccent és feléd fordul: -Vallatás? Ő mond el nekünk amit akarunk tudni? Árul el övéi, hányan és ki? Majd, ha megérti, lehajolok az íjjászért és megpróbálom felkapni az épp vlamra és visszamenni a táborba vele, amennyiben nincs további összetűzésem Meríínnel. Mikor a válladra veszed kicsit csodálkozva néznek: -Miért cipel? Elég húz öld nem? Érdemel tiszteletet semmit. |
Ebből az egészből a táborban mit lehet észlelni?
a sátrak közt kinézve láthatod a küzdelmet és hallod a csatazajt. Hang alapján feltűnik mikor vége van a harcnak, vagy csak akkor mikor visszafelé tartanak a többiek? A táboron kívülről hallatszó csatazaj és kiabálás elültéből gondolod, hogy vége a harcnak. Hamarosan a visszafelé jövő törpék éneklését is meghallod. Vidáman csapkodják egymást és a fegyvereiket. Talán nagyobb zajt csapnak mint a harc. |
| All times are GMT +1. The time now is 18:32. |
Powered by vBulletin®
Copyright ©2000 - 2025, Jelsoft Enterprises Ltd.
Design partly based on Hódító's design by Grafinet Team Kft.
Contents and games copyright (c) 1999-2020 - Queosia, Hódító
Partnerek: Játékok, civ.hu