Sajna nálam sokszor van olyan, hogy megmondom a megoldást, de nem tudom 100%-ig érvelni mellette :(

A gyökvonás ekvivalens átalakítás, de nem ezért :)

igen, ma csináltuk meg tanárral. Hülyeséget beszéltem, azért lehet gyököt vonni, mert mindkettőnek pozitív az alapja :)

OKTV-re készülés közben, akadt egy feladat, amit nem tudok megcsinálni:
Az ABC hegyesszögű háromszög C-ből induló magasságának talppontja D. Szerkesszük meg azt az AB-vel párhuzamos egyenest, aminek a háromszögbe eső szakasza D-ből derékszög alatt látszik.

Ez a szakasz legyen EF szakasz, E pont az AC, míg F az a BC oldal egy pontja. Én úgy indultam ki, hogy az DFE derékszögű háromszög köré írható körének a középpontját keresem meg, ez legyen O. így OD=r, megvan a kör, és így megvannak EF pontok is. Azonban csak addig jutottam, hogy az O pont valahol az C-nél lévő szög szögfelezőjén van.

Nem szeretném, ha megmondanátok a megoldást, csak rávezetnétek. Esetleg ha rossz úton indultam, akkor a helyes út első lépéseit, vagy a használt tételeket,összefüggéseket elmondhatnátok. Köszönöm!

http://www.geogebra.org/webstart/geogebra.html

Netes szerkesztés, sokat segíthet ha nincs vonalzód, körződ stb...

Én nem hiszem, hogy a szögfelezőn lenne az a pont.

Ha nincs semmi ötletem, akkor még mindig ott a koordinátageometria.
Az általános szabály az, hogy amit ki lehet számolni azt meg is lehet szerkeszteni. És fordítva.

Viszonylag egyszerűen ki lehet számolni az E pont koordinátáját.
Én 0,0-ba tenném a D pontot, aztán (-a,0), (b,0), (0,c) a három csúcs.

Mondjuk valami ilyesmi jellegű lesz:
a/b^2*gyök(c)

Szakaszokat össze lehet szorozni, el lehet osztani a párhuzamos szelők tételének okos, többszöri alkalmazásával.
Most hirtelen nem tudom, hogy azzal lehet-e gyököt vonni, de az is kijön valahogy.

Aztán ha legalább valami már van a papíron, utána még lehet egy normális megoldást keresni.

A saját hibámat javítanám: A C-ből induló súlyvonalon lesz a derékszögű háromszög körülírtható körének a középpontja (az átfogó felezőpontja).

Kiszámolni sem tudom, megmondom őszintén.

A cosinus páros függvény, ezért cos(210°) = cos(-210°) , ami pedig = cos(150°)

egyfelöl igaz, azért amit dus irt, másfelöl pedig bármelyik szám okés amit visszatudsz fejteni a+bj alakra, így attól hogy a sin és a cos nem egyezik meg,még jó,mert, ha a szorzást elvégzed, akkor már lesz egy komplex számod algebrai alakban...