|
Gilnek:
- Előrordulhat, hogy feltűnőek vagyunk, de ezeidáig még nem szereztünk ellenségeket e miatt. A feltűnőségnek sok formája van. |
Rendben van Ferran, nekem minimális pihenés is elég, így én már most elmegyek pihenni, majd onnantól vállalom az őrséget... illetve mivel a védő varázslatok elég látványosak, amiket alkalmazni kívántam, így azokat csak akkor fogom kirakni, ha tényleg veszély fenyeget minket. Kérlek, ha lehet, valami ételt hozzatok majd nekem is.
Azzal elindulok a domb felé és néhány szót mormolva, majd magamra kanyarítva a köpenyemet beleolvadok a tájba. |
Ferannak:
- Ezek szerint tőlem is elvárod, hogy ha úgy adódik segítsek az embereknek - félig kérdő, félig kijelentő hangsúllyal. Feran a fejét rázza: -Nem. Te amíg csak lehet kerülöd a harcot. Ha be is avatkozunk, neked és megfeleő védelemnek ki kell maradnotok. |
Tömzsipöröly berobog a fogadóba és az Atya és Dhar elé áll.
-A nagyúr üzeni kint táborozunk a falun kívül. - beleszimatol a levegőbe. -Hej kocsmás! Friss sültet, kenyeret, tucat személyre meg nyolc palackkal abból a sörből - mutat a pult mögé. -De hamar. -Há maga meg mit képzel? Tömzsipöröly a háta mögül fél kézzel akkora bárdot húz elő amit semmiképpen ne rejtegethetett eddig. Másik kezével egy ezüstöt pöcköl a fogadósnak. -Meglesz azonnal - morog a fogadós és elindul összeszedni a dolgokat. |
Az Atya és Dhar hamarosan visszatérnek és röviddel utánnuk Tömzsipöröly is megérkezik kezében jókora kosarat, a hátán egy fonott, puttony szerű kosarat cipelve amikben élelem van.
-Egy ezüst. - veti oda Feran-nak. Mindenki felszáll a kocsikra és rövid idő múlva az egyik domb mögött egy kis ligetnél szálltok ki. Tömzsipöröly az élelmet pakolja ki egy leterített abroszra a másik három törpe két sátrat rángat elő és állítja fel, majd a lovakat fogják ki és kötik egy, a fák közé kifeszített kötélhez. Élelmet és vizet adnak nekik. |
Lassan mindenki végez az étkezéssel, Feran intézkedésére Tömzsipöröly felkap egy adag ételt és italt, majd elindul, hogy Gil-nek adja.
Ki mit tovább? |
Nem nagyon fűlik a fogam a szabadban alváshoz, de mit lehet tenni, ez van. Megkérem valamelyik törpét vagy Isharékat, hogy segítsenek felálítani a sátramat (amit a tartisznyámból kotorok elő). Mikor kész van, visszavonulok, előveszem a fekhelynek valót (szintén a tatyóból), majd elvégzem szokásos esti teendőimet. Amennyiben a továbbiakban senki nem keres, és nem történik semmi figyelemreméltó, nyugovóra térek.
Mikor veszed elő a sátradat Íshar-ék kerek szemekkel nézik hogyan veszed ki a jókora ponyvát a kis tarisznyából. Segítenek felállítani a sátrat és közben kérdezgetnek: -Hogy fér oda ekkora sátor? Tömzsipöröly kicsivel éjközép előtt esik vissza a táborba kissé megviselten. Feran kérdő tekintetére kifakad: -Gil úgy elbújt, hogy szerintem vagy hatszor elmentem mellette. Valami elf trükk lehet, vagy mágia. Mindenesetre jó helyen van. Belátja onnan a falut és a tengert is. Csodálkozva nézi a sátradat (te már bent vagy és épen teszel-veszel már alváshoz készülődve.): -Mégegy sátor? Honnan? Íshar hangját hallod kintről: -Kis tarisznyából nagy sátort húzta elő. -Aha. Érdekes. Mindenesetre azt elfelejtettem mondani ezek szerint, hogy a batárokban két-ké ember kényelmesen elalhat. Hallod amint valamivel piszkálódik a batárok egyikében és utánna Meríín hangját: -Ülésből ágy. J! Tetszik. Sok érdekes ma! |
Az ágy szó felkelti a figyelmemet, ezért kimegyek, és megkérdezem:
- Ki emlegetett itt ágyat? Tömzsipörölyék csodálkozva néznek rád: -Azt hittem már alszol. Itt van az ágy. - mutat a batárra. |
- Hála az égnek, nem kell a földön aludnom - sóhajtok megkönnyebbülve.
Aztán villámgyorsan összeszedem a dolgaimat, és költözöm. - A sátrat igy hagyom hátha kell valakinek, ha nem akkor is ráér reggel összepakolni. Költözködés közben körbepilantok, hátha meglátom Feran merre van. |
Feran a kicsi tábortűz mellett ül és a külső sötétbe mered. Majd lassan feléd fordul és elmosolyodik.
-Álmodj szépeket Ryel! A batár belseje a lehajtott ülésekkel ojan mint egy kicsi szoba. a két "ágy" keskeny ugyan de elég kényelmes. Az ajtókat becsukod és leengeded az ablakokra a vastag bőr védőket. |
Ferannak:
- Te is! |
Éjközép előtt pár percel a tábor képe:
Egy törpe sétál körbe-körbe, Tömzsipöröly ül a batárja tetején és a környéket vizslatja. A batárokban: az egyikben Ryel, a másikban az Atya alszik. Dhar Íshar mellett üldögél a lassan kihunyó parázsnál és a harcról beszélgetnek hallkan. Feran Ryel sátrában, a két törpe az egyik, Meríín a másik nagy sátorban alszik. Gil az őrhelyén üldögél és nézelődik. Éjközép előtt egy pillanattal hirtelen kivilágosodik a domb teteje ami mögött a tenger van. Mintha a nap kellne fel rosszkor. Gil: azt látod, hogy a tengeren hatalmas és fényes villanás történik, a szemeid belesajdulnak a hirtelen fényözönbe, majd az utánna jövő sötétbe. Becsukod őket szorosan és úgy várod a fájdalom és a szikrák elmúlását. A robbanás döreje és lökéshulláma kicsit később csap le a figyelőhelyedre. Még mindig nem nyitod ki a szemed, de érzed, hogy ágak, földrögök és valami nyálkás csapódik neked. Tábor: Az alig egy pillanatig tartó fényességet pár pillanat múlva hatalmas robbanó zaj követi, majd a dombtetőre mintha óriás fújna. Bokrok és ágak zuhannak a táborra és jópár hal is. Szélvihar szerű léghullám rohan át felettetek. Tömzsipöröly nagyot nyekken mikor a szél lehajítja a batárról. A lovak vad nyerítésbe kezdenek, de a melléjük rohanó törpe hamar lecsillapítja őket. Ryel és az Atya arra eszméltek, hogy a batár rángatózik mintha köves lejtőn gurulna lefelé és a lovak nyerítenek vadul. Dhar: a villanásra felkapod a fejed, hogy azután csak a gyorsaságod mentsen meg. Félrerántod Íshar-t és elvetősz a tűztűl egy pillanattal azelőtt hogy egy fél gerenda csapódik belé, szertefröcskölve a parazsat. Egy két helyen téged is elérnek a cikázó parázsszemek, de hamar elcsapdosod őket. A sátorból kirontó törpék a lovakhoz, a felkászálódó Tömzsipöröly és Meríín Ryel batárjához rohan. |
Kinézek, hogy mi történik. Ha a batár nem guru, akkor nem mozdulok bentről, nem biztos, hogy kinnt jobb lenne. Megvárom, míg kiderül mi ez az egész.
|
Nem tom milyen nyálkával kentek be, de mivel úgy tűnik, hogy így is látnak, ezért nem teketóriázok tovább, előhozom a védő varázslatot és mind a tábort, mint a körülöttem lévőket körbeveszi a szivárványszínű gömb. Ezek után kiteleportálom magam a trutyiból, közelebb a táborhoz.
|
Fájdalmas nyögéssel ébredek, párszor megrázom a fejem, mire a hang mellé a kép is megérkezik tudatomhoz. Addig is félvakon a földön fekvő kardom felé tapogatózok. Kb egy tucat másodperc után immáron tisztább tudattal felmérem a környezetemet.
A sátrakat félig felboította a szél és mindenfelé törmelék és mocsok. Láthatóan mindenki ébren van már. A tábor fölé szivárványszínű kupola borul, kirekesztve a további törmelékesőt. |
Ryel: a batár lassan lecsillapodik, de az égből még potyog mindenféle dolog. Halak, ágak, deszkadarabok, kötéldarabok és talán egy két testrész is.
Hirtelen valami szivárványszínű búra veszi körül a tábort és a potyogás abamarad. a tábor közepén Gil jelenik meg kissé megviselten és mocskosan. Gil:A tábor közepére érkezel. Ahogy végignézel magadon fanyar szag csapja meg az orrod. A nyomok alapján egy jókora hal, vagy más állat belső szervei találtak el és jókora véres foltot hagyott a ruhádon. A szemed kezd teljesen rendbejönni bár néha még színes karikák ugrálnak előtted. |
Odaszólok a többieknek (mindenkinek szól a mondandóm):
Kalózok érkeztek két hajóval, ők robbantották fel a tengeren lévő hajót. Jelenleg 5 csónakkal közelednek a kikötő felé. A védő varázslatomon még sok óráig nem képesek áthatolni, de ha kell akkor ki tudok enegedni rajta bárkit. Majd megtisztítom mágiával a ruházatom és a testem. |
Tudomásul veszem amit az elf mondott, és úgy döntök továbbra sem hagyom el a batárt. Ha kissé alábhagytak az izgalmak megpróbálok pihheni.
|
A többiek azt látják, hogy Gil-ből hirtelen víz kezd folyni aztán mintha szél jönne belőle. a ruhái egy pillanat alatt átáznak, majd eltűnik róla a mocsok.
Feran odaszól Gil-nek. -A megfigyelőm is odakint van. Ha a kalózok megrohanják a falut kimegyek, ha csak a "kereskedőket" akor nem avatkozok közbe. |
A fogadóban:
Ahogy megyünk befelé és látom, hogy a fegyverükért nyúlnak felkészítem magam egy esetleges támadásra, de egyenlőre nem reagálok rá komolyabban. Amikor a csapos felém mutat és megkérdezi, hogy mi vagyok, akkor csak csendben maradok a hátam mögé nézek, de úgy teszek, mintha néma és süket lennék. Inkább hagyom az Atyát beszélni. Szerencsére valaki az idegenek közül úgy tűnik látott már Khál-t. -Eztet én is ismerem - lép előre egy matróznak kinéző fickó - Vagy négy éve, hogy láttam pár hozzá hasonlót. Ne kötekedjél vele - szól oda a csaposnak - asszem khála vagy mi a nevük és marha nagyot tudnak ütni. Akiket én láttam a fajtájából azok egy gazdag fickó testőrei voltak. - a fickó feltűnően kerüli, hogy rád nézzen - Nagyon nem szeressék ha az arcukba bámulnak, vagy megjegyzéseket tesznek rájuk. Ráadásul piszkosul gyorsak is. -Ugyanmá! Mese! - horkan fel egy helybéli. -Akkó ezt nézzed meg! - rántja fel az ingét - azé kaptam az eggyiktő, mer belebámultam a képibe. A mellkasán négy jókora vágás húzódik, nagyjából a kimerevített karmaidnak megfelelően. -Ha nincs ottan két papunk akkó ott is maradok. Innentől kezdve senki nem tesz még csak fenyegető pillantst se feléd. Kint a támadásnál: Megkérdem Íshart, hogy minden rendben van-e, majd felpattanok. A szivárványra meglepődöm, de gyorsan felocsudom. Sok minden lesz még, amin elfogok csodálkozni. Odaszólok Ferannak: - Mi legyen a dolgom? Maradunk vagy kimegyünk? Maradjunk míg a kalózok el nem döntik merre támadnak |
hhhhh...hogy egyesek még aludni se tudnak...hhhh....mé nem nappal intézik az ilyet, nem elég majd egy tucat óra erre...(zsörtölődik az atya, láthatólag elég bosszús, amiért felverték álmából, bár a szeme elég éberen fürkészi a környezetet. Marad továbbra is a kocsiban.)
-Valaki megsérült közülünk? Ha mehetnéke van valakinek előtte szóljon nekem is, hogy Krad áldását kérjem rá. (kiáltom ki hangosan) |
Feran keres egy viszonylag nem mocskos helyet és leül a földre. Koncentrál és mintha befelé figyelne.
Gil a tábortűz közelében telepszik le és meditálni kezd. A törpék teljes fegyverbe vágják magukat. -Két csónakot lángba borítottak a hajó tűzvetői. Egy másikban sincs már élő kalóz, hmm... mágia végzett velük. az utolsó két csónakból most másznak a hajóra. Közelharc. Megvan ez kellett nekünk. Feran kinyitja a szemét és feláll. -A kalózok parancsa egyértelmű. Mindenkit aki a hajón van el kell fogni, ha ez nem sikerül akkor meg kell ölni. Nem léphetnek partra. A többségük gorviki származék, de akad mindenféle nemzet szülötte köztük. Partra nem léphetnek. Azthiszem a falut és minket nem fenyeget veszély. A domb túloldaláról halk csatazaj és lobbanások fénye szüremlik át. Feran egyfolytában "fülel". Fertályórával később: -Most gyújtják fel a hajót. Alig tucat kalóz tart vissza a hajóikhoz. A hajóról tán kéttucat ember menekült a partra. A kalózok csalódottak. Nem találták meg amiért jöttek. A faluban alig 4-5 sérült van. Az emberek nyugtalanok, de mintha készültek volna erre. Körbetekint: -Reggel megnézzük a falut aztán indulunk tovább. Gil és Dhar! megkérhetlek titeket, hogy a biztonság kedvéért nézzetek most körül odakint? |
Persze. De senki ne próbáljon meg kimenni a gömbön kívülre, mert az fájdalmas próbálkozás lenne! Dhar, gyere, nyitok neked kaput rajta.
Azzal felkelek, mormolok néhány szót, magamra húzom a köpenyem és beleolvadok a környezetembe, valamint nyílik egy kapu a gömbön, ami azonnal bezárul, amint Dhar kimegy. |
Úgy tszek, ahogy Gil mond és követem, illetve ott megyek ki, ahol kaput nyit nekem! Majd amikor kiérek megvárom Gil-t, de sehol nem látom. Várok egy picit, majd szólogatok, mert nem értem hol lehet.
Valahol az oldaladnál megszólalok. - Itt vagyok, csak elrejtettem magam. Kicsit halkabban beszélj, mert ha suttogsz én azt is meghallom. Nézzünk körbe a gömb körül, itt találkozunk újra egy jó fél óra múlva. Rendben? |
Egy kicsit előrébb megyek a gömbtől és a távolba kémlelek, valamint hegyezem a fülemet.
|
A védőgömbön kívül kerülve jó lábnyi magas törmelékkupacon gázoltok át. Mindaz ami még a táborra esett volna lecsúszott és gyűrűként veszi körbe a gömböt. a dombtetőről a bokrok egy része elrepült a többiről a leveleket az utolsó szálig letépte a szél.
Dhar: Ahogy körbenézel az orroddal megérzed Gil jelenlétét és nagyjából az irányát is be tudod tájolni. Mikor felértek dombra és letekintetek a halászfalura súlyos károkat láttok. a házak legtöbbjének beszakadt a teteje vagy elvitte a lökéshullám. A szkogg lángol a móló mellett, fénye bevilágítja az egész környéket és a parton tucatnyi fegyveres hever. Köröttük tág félkörben a falusi férfiak, mindenféle fegyverrel, szerszámmal felszerelkezve. Úgy látszik nem engedik el a partról a hajóról menekülteket. Harc nincs csupán a falusiakon látszik a feszültség. A távolban két hajó látszik, az egyiken kissebb tűz ég. Feltűnik nektek hogy a falusiak között egyetlen nőt, gyereket sem láttok. |
Megjegyzem, amit Gil mondott, elindulok körbenézek a gömb körül. Hegyezem füleim és szemem. Ha nincs semmi különös viszatérek a megbeszélt ponthoz.
mindenfelé törmelék fogad. Néhol még csapkodó, vagy már döglött halakba botlasz és egy leszakadt kart is találsz. Pár félig elégett kötél és deszkadarabon orrfacsaró bűzt érzel. |
Megdöbbenek a pusztításon, amit a semmitért csináltak a kalózok a természetben és a törmelék gyűrűn kintebb megyek, majd elkémlelek a kalózhajók felé.
Az égő kalózhajón lassan kialszanak a tüzek. Az utolsó csónakból felmászó embereket láthatóan nem nagy lelkesedéssel fogadják, majd felvonják a csónakot és a két hajó kelet felé indul. |
Visszamegyek a találkozási ponthoz. Amennyiben Dhar is ott van, akkor megnyitom a kaput újra és miután bementünk, becsukom.
|
Állok a megbeszélt pontnál, néha halkan szólogatom Gil nevét és ha válaszol, illetve ha nyitja a kaput bemegyek és Feran felé indulok, elmondom a tapasztaltakat.
Feran végighallgat mindkettőtöket, majd elégedetten bólint. -Jó munka. Úgy tűnik a falusiak felkészültek erre az estére. Talán valamelyik kalóz helybéli és elérte, hogy ne bántsák az övéit. Menjetek pihenjetek le. A törpék őrködnek és reggel megyünk tovább. |
Reggel összapakolom a holmimat, és felöltözöm (utazóruha, fejkendő), aztán kinézek, milyen nyoma van a tegnap történteknek. Ha a sátram nagyon reménytelenül néz ki (mocskos, gyűrött, stb) akkor ott hagyom ahol van, nincs kedven levakarni róla a szutykot, majd veszek másikat. Körbepillantok, ki van már ébren, és hogy lehet-e valakitől reggelit kérni. Étkezés után megvárom, hogy a többiek elkészüljenek, és beszálljanak. Szeretnék utolsó ként beszállni a batárba, attól függően ki hol helyezkedett el.
|
Mikor eljön a reggel és Gil megszünteti a védőgömböt Tömzsipöröly és egy másik törpe nekiáll reggelit készíteni, hideg sültekből meg kenyérből. A másik két törpe a sátrakat letakarítja, szétszedi és elrakja.
Ryel sátrát is szétszedik, de nem tudják eldönteni hová pakolják. íshar és Meríín nekiállnak hogy tisztítsanak egy kis utat a kocsiknak, majd segítenek befogni a lovakat. Az Atyát is felrázzák álmából. Miután mindenki evett nekikészültök az indulásnak. Tömzsipöröly és a másik számszeríjas törpe ismét a tetőn, Íshar és Meríín ezuttal a bakon, a hajtó törpék mellett foglalnak helyet. Feran az első kocsihoz indul. Ki melyik kocsiba száll? |
Ha már voltak olyan kedvesek szétszedni a sátramat, akkor ha nem tús szutykos, akkor elpakolom a tarisznyámba.
Nem túl koszos. 1-2 zöldes folt maradt rajta a levelektől, de egyébként elég tiszta. Mivel nekem kicsit kényelmetlen volt a batáron utazás, meg amúgy is hozzá szoktam már az engem körülölelő szellőhöz, így én ha nem baj, akkor a legközelebbi megállásig inkább saját lábamon mennék. Kicsit csodálkoznak ezen a törpék és Feran is felvonja a szemöldökét, de nem ellenkezik. Az atya feltűnően keveset eszik és iszik, és alig beszél valakivel is (arca tűnődő, de azért derüs). Inkább csak kéz és fejjelekkel válaszolgat, induláskor ugyanabba a kocsiba száll be ismét. Az üléseket visszahajtották fekvőböl a törpék, kényelmesen el tudsz helyezkedni. Reggel, mikor felkelek megmosakszom megreggelizek és elkészülök. Beszállok abba a batárba, amin Tömzsipöröly van. Megis kérdem tőle, hogy leváltsam-e, bár nem értek azokhoz a monstrumokhoz a batár tetején. A törpe vigyorogva néz le rád: -Nem kell felváltanod barátom. Meg aztán csak kényelmetlen lenne neked idefenn az ülés. Én könnyebben lehúzom a fejem az ágak elől. |
Miután mindeki elhelyezkedett, beszállok abba a batárba, ahova Feran is ült, lehetőleg mellé, amennyiben ott nincs hely, akkor vele szemben.
Be tudsz ülni mellé. A kocsik kerekei csikorognak ahogy keresztültörtök a törmeléken. A falu felé kanyarodtok ahol nagyban folyik a helyreállítás. A félig elsüllyedt hajó használható dolgait nagyban "mentik" kifelé. Feran megállítatja a kocsit és a munkálkodó férfiaknak kiállt: -Jó reggelt! Mi történt az éjjel? akkora viharszél csapott ránk a dombok közt, hogy azt hittük itt a világvége. Egy közelben dolgozó férfi felnéz. -Kalózok nekiestek a hajónak. Előtte valami ördöngős dolgot csináltak mert a tengeren a másik hajóból akkora láng jött ki, hogy aszittük az istenek sújtottak rája. Még szerencsénk, hogy az öreg Gerbe szólt tennap reggel, hogy rossz este lesz. Meg aztán vót más figyelmeztetés is. De hálégnek alig esett baj. Az egyik közelebb lépő férfi rápisszeg, mire meggyorsítja a szavait: -De minek is fecsegek. A kalózok gyüttek a hajós idegenek meg mentek. Csak azt sajnáljuk egyedül, hogy a dagadtpofájút aki a hajóval jött nem kapták itten. Az mán tennap hajnalba, kikötés után elhajtott hat szekérrel ifin felé. Feran megköszöni a tájékoztatást és indulást int. A falut hamar elhagyjátok és nemsokára kiértek a dombok közül is. Sík terepen haladtok a tengerrel párhuzamos úton. Másik oldalatokon szélesen húzódik a friss vetés. Gil könnyedén kocog a kényelmes tempóban haladó batárok mellett. A vezető szekéren Íshar valamit kiállt mire Meríín feláll a bakra és úgy kémleli a távolt. Íshar kinyit egy kicsi ablakot és beszól az utastérbe: -Mesze előttünk vannak az úton. Porfelhő, kocsi vagy több. Meg valami oldalút van gázolva a vetésbe. Mingyárt odaérünk. -Meeríín ugyanezt közli a többiekkel is és Gil-nek is lekiabálja. |
Gil előrefut és a földet vizsgálja míg a batárok oda nem érnek. Aztán kocogva melléjük sorol:
-5-6 szekér fordult itt az útra. A lovaik fáradtak már. Feran megállítja a kocsikat mikor a távolban - a kocsiból kihajolva - ő is észreveszi a porfelhőt. -Lassan napközépre jár. együnk egy kicsit. A batárok félrehúzódnak az útról. A négy törpe nekiáll száraz uszadékfát és ágakat keresgélni, majd hamarosan kis tüzet raknak egy jókora vasállványos kanna alatt és teát főznek meg levest. -Ki mit gondol a nyomokról? Karaván lehet? Ha az, mirét a szántón át jöttek és nem az úton? -kérdi Feran a teáját kortyolgatva. Ha egyszer már megálltunk kiszállok a kocsiból, megmozgatom magam, aztán kérek egy kis teát, még nem vagyok éhes, úgyhogy a levest kihagyom. Míg elfogyasztom a teámat körbejárkálok, hallgatom ki mit beszléget. Valószínű azokról van szó, akikről még a faluban beszéltek. Bizonyára csak elterelés volt, hogy Ifin felé mennek, ezért is tettek kerülőt és valószínűleg ennek köszönhető, hogy a lovaik is ilyen fáradtak. Tömzsipöröly levest kavargatva kotyog közbe: -Nem lehetnek mások? Elvégre nagy ez az ország. De természetesen, lehetnek mások is. - Szerintem Gil-nek lehet igaza. Ha ők azok bizonyára kerültek és fáradtak, no meg az 5-6 szekér is elvileg ezt igazolja, amit a férfi mondott a kikötőben, persze valóban más is lehet. Lenne egy kérdésem! - Miért követjük őket, vagyis mit akarunk tőlük? Feran kissé csodálkozva néz rád: -Nem követjük őket. Egyszerűen nekünk erre visz az utunk. Csak megfontolandó, hogy beérjük és lehagyjuk-e őket. Elvégre ha ők a hajóról vannak, akkor lehet, hogy ami miatt a kalózok elpusztítottak két hajót az náluk van. Kockázat. Feran és Dhar beszélgetését végighallgatom, majd hozzá fűzöm: - Ebben az esetben érdemes lenne vagy jóval leelőznünk őket, vagy jóval lemaradnunk. Meg tudnánk őket előzni egyáltalán? Feran a távolságot becsülgeti. -Gil talán jobban meg tudná ítélni, de szerintem csak vágtázva tudnánk őket a kikötő előtt eléggé lehagyni. Ha viszont legalább ekkora távolságot tartunk, csak késő este, vagy reggelre érünk a kikötőbe. Viszont nem szeretném hátulról vágtatva megközelíteni őket. Ha a hajóról valók, még a végén üldözőknek vélnek és a rémült menekülők nem riadnak meg semmitől, hogy megállítsanak minket. Két hajót már feláldoztak. Két batár mi ahoz képest? |
Atya feltűnően sokat imádkozik, ebéd időben csak egy kevés vizet vesz magába. Most először láthatjátok gyakorolni fegyverével (hosszú kard), az öregség már eléggé kikezdte a vívó tudását, vágásai, szúrásai egy képzett harcos számára lassúak és erőtlenek.
Íshar és Meríín nézik ahogy gyakorolsz. A törpék csak rádpillantanak aztán egymásra. Látod az arcukon, hogy nem tartanak túl nagyra fegyverforgatóként. Íshar viszont elégedetten bólogat Meríín mellett. Mikor befejezed a gyakorlatod megszólal: -Könnyebb fegyver nem jobb? Atyának kellene vékony penge éles és könnyű. Tenne rá mágia és lenne jó bárki ellen. |
Ferannak:
- Ha nem túl sürgős az utunk, akkor a távolság megtartása mellett kellene tovább haladnunk, éjszakára a szabadég alatt pihenni - látszik, hogy nem vagyok oda az ötletért - majd reggel folytatni az utat a kikötőbe. -Holnap indulnánk hajóval. Úgyhogy valamennyire ráérünk, persze lehet hogy várnunk kell a hajónkra. Támogatom az elképzelésedet. A mostani távolságot tartjuk meg. Ha megállnak nem megyünk sokkal közelebb és semmiképpen nem egyesülünk velük. Feran körbenéz a társaságon: -Akkor ha nincs más hozzászólás induljunk tovább. Gil! Kérlek ellenőrizdd időnként mekkora távolságra vannak előttünk. Nem akarok bonyodalmakat. |
Rendben.
Időnként előre megyek és megnézem őket magamnak kicsit jobban. |
Ísharnak: Ehhh, van ennél könnyebb pengém is, mellyet maga Krad ad nekem, ha kérem, de csak vész esetén használom. Ne haragudj, de ma nem beszélhetek veled sokat, majd holnap elmondom miért. (félmosoly)
-Rendben. Majd beszél holnap. |
- Hmmm esetleg Íshar és Meríín barátaink megnézhetnék őket, úgyis jól boldogultak a feltérképezésben a kikötőben is. Talán kiderülne az is, hogy miért olyan sietős nekik. Talán ha tényleg van valami náluk, ami értékes, esetleg a későbbiekben a mi hasznunkra is válhat. Meg Gil is segíthet ezzel az eltűntetős dologgal...
- Persze ha nem tartjátok jó ötletnek megértem! Én is jobban szeretem a békességet...! Meríín a fejét rázza: -Mi nem tud túl jól rejtőz itt. Kellene őket gyorsan utólér, mi pedig - körbemutat az alig lábszárig érő vetésen - nem tudunk alacsonyan gyorsan megy. |
| All times are GMT +1. The time now is 08:56. |
Powered by vBulletin®
Copyright ©2000 - 2025, Jelsoft Enterprises Ltd.
Design partly based on Hódító's design by Grafinet Team Kft.
Contents and games copyright (c) 1999-2020 - Queosia, Hódító
Partnerek: Játékok, civ.hu