|
Nekem se tökéletes a helyesírásom, nédd csak, majdnem minden HSZ-om utólag javítom, elgépelések mindenkinél előfordulnak, csak versben talán picit zavaróbb...:)
|
földöz-ből hiányzik a "h" betű szerintem:) Szép vers! Grat hozzá! Mondjuk néhány vesszővel kiemelhetnél egy-két hangsúlyosabb mondatot, ami jóbban kiemel dolgokat:) akkor sokkal jóbb lenne. MOndjuk ha azt nézzük, hogy miről szól a vers, akkor így jó, mivel maga a szabadság megjelenik benne, hogy folyamatosan akadály nélkül olvassa az ember, de a hangsúlyozás fontos sztem, úgy több érzelmet lehet belevinni egy versbe.
|
No nem megmondtam...:D
(két vessző tényleg hibádzott, többet nem is akartam...) |
Hát igen :D előferdül az ilyen mindenkinél, ahogy ezt már mondtad, tényleg zavaróbb versben ha hibásan ír az ember, de én nem azt szoktam nézni, mert tudom akkor is, hogy mit akar oda írni az ember, és megértem:) És számomra ez a fontos!
|
Én még 2 vesszőt kiraknák a helyedbe. A "Mint" előtt szerintem jól hangzik:)
Az ég alatt, mint a vándor, akár Szabadon"," Mint fű között pajkos szerelmespár, Szabadon"," Mint fák alatt futkosó őzgidák. Egyébként én észre se veszem a helyesírási hibákat, mivel soha nem azt figyelem:) Csak ha olyan van, hogy így kell nézzek egy verset, és megkérdezik, hogy mi a véleményem, akkor írom le a dolgokat, mert akkor úgy is átnézem. |
Hééé...a lehet kritizálni alatt nem azt értettem, hogy írjuk át az egészet.:D
(Mondjuk igazad van jobb úgy, az ilyen hirtelen jött szösszeneteknél van, hogy még napokkal késöbb is bele, belejavítok...) |
Egy-két vessző az nem átírás, egyébként csak javaslat, nem kötelező :D
Asszem ezen a versen már nem kell mit alakítani, én úgy érzem :) Én álltalába több ideig dolgozgatok egy versen, mert ritkán van az, hogy 1 óra alatt jön annyi gondolat! De volt olyan is, hogy rövid idő alatt 2 verset megírtam. |
Őőő...ezt a két postom elküldése közötti időben írtam, úgy hogy közben csevegtem emberekkel, ez a nem túl kidolgozott darabok egyike.:D
|
Akkor méggyorsabban, mint 1 óra, én az csak példának mondtam az 1 órát :D De hát van ilyen, hogy pár perc alatt tud valaki írni :D hát jha.
|
Quote:
|
Quote:
Olyan velem is van,hogy eszembe jut egy sor, két sor, aztán vagy találok mellé még, vagy nem, ilyen egy-két sorok marokszám vannak a fiókom mélyén:) |
Ilyen velem is van, hogy eszembe jut pár sor, és megpróbálok ahhoz kitalálni még, de álltalába összerakom a verset. Egyébként én szeretek rajta ülni egy kis időt, mivel a sorok nem mindig passzolnak, amik kijönnek a fejemből, így át kell rakosgatni őket:) Én egyébként nagyon türelmes vagyok, főleg ilyen téren, mivel képöes vagyok leülni és csinálni egy jó ideig. Ezen kívül, még gyöngyöt fűzök, amihez nagyon sok türelem szükséges :) na az az igaz türelem játék :) mikor elkezdek valamit, és tudom, hogy legalább 24 óra munka kell hozzá, ha nem több! :)
|
Van olyan dolog, ami miatt én is órákat hajlamos vagyok koncentrálni(pl. a rajzaimnál) verseknél is van amit hosszan csiszolgatok, de van, hogy ami jön azt egyszerűen leírom és kész.:D
|
Jövő nyáron jöhettek hozzánk babot fejteni, azt pont rühellem:D Ha már ilyen sok türelmetek van:D
|
Ahhoz lehet, hogy nem lenne türelmem, már volt benne részem, igaz, ha van társaság, akkor jó, mert úgy más, de inkább kihagyom :D Maradok más "türelem játéknál" :D Azért köszi.
|
A babfejtegetés egy dolog, meggyet magozni, na azt én is utálok, vesrs is lesz, holnap, vagyis nappal, csak most lusta vagyok bepötyögni...:D
|
Quote:
Csillagok alatt a holnapot várod. Ám a csillagok is egyszer Mind kihúnynak. Lábnyomaidra sötét fellegek Borulnak. Szemed elfedi a Vakító sötétség. Ám lelked még örvend, Hisz a remény mindíg Benned él. 2006.08.05. |
sziasztok :)
ezer eve nem irtam, nem jartam erre... epp ideje, hogy ujra kezembe vegyem a tollat :) orulok, hogy eletben tartottatok a temat; sok szep uj vers szuletett... remelem, ez is tetszik majd nektek; bar lehetne meg rajta finomitani :) Egy kis fenysugar az egen, A csillagokkal jatszik eppen. Nemreg szuletett, s most ismerkedik, Vajh mely’ csillagjegy koszon eloszor neki. Szeliden, majd szeleburdin jatszik, Mint kisbaba, ki eleteben eloszor maszik. Kesobb magara lel, felbatorodik; Kihivoan, elokelon futkarozik. Nem erdekli mar a sok csillagjegy, O akar tundokolni… O az aki szebb! Ot nezze, Ot csodalja odalenn mindenki, Ki szemet az egre mereszti! Mindossze egy pillanatra lattam, Megis buszken megcsodaltam Pajkos, jatekos mivoltat, Vegtelennek tuno ragyogasat… Egy kis fenysugar az egen, Felbukkan, majd eltunik a melyben. 2006.08.10. |
Szigibabe örülök, hogy újra itt "látlak".:)
Már hiányoltam a "régieket", így téged is.:) Tetszik a versed, aranyos(Úgylátszik most mindenki a csillagos időszakát éli:D) |
Hát igen, a csillagokban sok minden rejlik :) Szerintem is nagyon szép lett, és úgy érzem mintha egy egész életet írtál volna bele, (lehet azért, mert így is tettél) és a vége szomorú! Nekem nagyon tetszik! :) Gratulálok! látszik, hogy jó rég óta foglalkozol versírással! Vagy legalább is ezt gondolom.
|
Mikor hátad mázsás terhek nyomják,
Mikor elméd vad gondolatok cincálják, Mikor nem hiszed el, azt mit szemeddel látsz, Mikor lelked kietlen, rideg völgyben bóklász, Mikor hiábavalónak látsz minden fáradozást, Akkor nézz szemébe annak, ki Neked a legfontosabb, Fogd meg kezét és tartsd nagyon szorosan, S halld szavát... Hidd el neki, hogy terheid immár nincsenek. Hidd el neki, életed a nyugalomnak szigete. Hidd el neki, hogy miben hiszel az már Tiéd. Hidd el neki, Lelkednek határ a csillagos ég. Hidd el neki, kezed nyomán csoda születhet. Halld szavát, s higgy Neki... Nézz szemébe, s kezét ne ereszd, Ne ereszd, akkor se, ha Tőled ezt kéri... 2006.08.14. |
Ez is maradjon meg az utókornak...:D Csopifórumon született szösszenetek...
Hited hitetlenül hátrahagyod. Házad táját befalazod. Szíved mélyét eltakarod, Lelked közben veszni hagyod. Sötét leplet vonsz magad köré. Végül sötétségbe burkolózva lépsz Jövőd színe elé... ********** Tépázott zászló felett Bíbor felhők úsznak... Bíbor felhők alatt Özvegyek zokognak... Az özvegyek könnyéből Új élet fakad... Az új élet, újjabb napon Új győzelmet arat... |
Quote:
|
És lehet nem illik az eddigi versek közé a témájával, de íme az újabb próbálkozásom a világhírnév felé:
Hétfő este Egyszer, Amint épp megyek a bárba, Szembejön egy fura koma. Azt mondja: nem kell vodka? S koppan a búrámon a flaska. Feleszmélek, Hol van zsebemből a buksza? Elvitte! Hogy szakadna hatba! Megpróbálok ráállni a lábamra, Ezek után csak elmegyek a kocsmába. Belépek, Torkaszakadtából Hüje Pista: Mi történt veled Sanya? Na gyere, meghívlak egy húzóra, S már előttem is van a pia. Részegedünk, 3 korsó sör, és 7 vodka, Azt hiszem elindulok haza. Házunk előtt hatalmas tócsa: Na abba esek én hanyatt. Hazaérek, A ruháim pakkba csomagolva: Esélyes, hogy kidobott a Bea... Mit tegyek, ugorjak a kútba? Basszátok meg: szar napom va'! |
Quote:
|
Quote:
|
Beelord: nem idezem be a versed, tul hosszu :D:D nekem az utolso sorral volna problemam, de persze izlesek es pofonok... na meg manapsag mar lehet a versirasba is bekerulhet karomkodas, bar en nem szeretem... viszont haladni kell a korral.. lehet tul oreg vagyok en mar az ilyeten fejlodesekhez :D:D:D
|
hat, ime legujabb szulemenyem... ilyet meg sose irtam, de valahogy ez kivankozott most ki belolem - varom a kritikakat :)
A lepke -Mi tortenik velem? - kerdezte szuntelenul, Ujra es ujra, eredmenytelenul. Valaszt nem kapott a kicsi lepke, S a porszem a szarnyan egyre a lelket ette. Eljott a nap, nem tudott repulni tobbet. A porszembol kavics, ko, vegul sziklatomb lett. Kicsi teste mozditani se birta szarnyat, Remult lelke sehogysem ertette az armanyt. Ki fog neki segiteni vajon? Ki lesz, ki elengedi ot szabadon? E ketsegbeesett kerdes szaladgalt fejeben, S fejet emelte, valaszt remelve az egben. Odafent idegen tarsai jatszottak, kergetoztek, Szenvedo lepkenkre meg csak fel szemet sem vetettek. Tavol hazajatol, szegeny kicsi lepke, A porban vonszolta testet, keserun pityeregve. Egy sotet, hosszu ejnek evadjan, egy vendeg erkezett. Egy jotunder, ki kerdezte lepkenket, mit is vetkezett. - De gondold meg jol, mi lesz a valaszod! - igy szolt a tunder, majd varakozon elhallgatott. - Hazamtol tavol, itt a rideg kulhonban, Mosolyt vesztetten, sokaig rostokoltam. Nem is vettem eszre, mennyire hianyzik, S most mikor mennek, minden hibadzik! - Szarnyait ily' konnyunek meg sose erezte, S mosolygo szemmel a jotundernek koszonte, Hogy nehez sulyatol vegre megszabadulva Vehette ujra utjat a reg nem latott otthonba. 2006.08.19. |
Quote:
|
Önkritika
Én vagyok a király,
Ki a nép elé kiáll, És csak annyit kiált, Én vagyok a király! |
Quote:
|
Hűűű... úgylátszik nekem el kell tünnöm a színről pár napig és Ti teleírjátok a topikot.:)
BeeLord, Szigibabe, Korpa köszi szépen, örülök, hogy tetszenek amiket elkövettem.:) BeeLord a versed nagyon jó és amint látom Szigibabenek is ugyanaz az egyetlen problémája vele, mint nekem, az utolsó sorban az az egy szem szó, de egyébként tényleg tetszik...:) Szigibabe a lepkés versed nagyon aranyos, iszonyatosan tetszik, nagyon örülök, hogy "visszatértél".;) |
A hétvégén született kis (nyers)szösszenet.:)
Hullócsillag Egy pont az égen, a semmi szülötte, Pont az égen fekete bársony van mögötte. Puha felhők közt bújkálva, Járja útját egymagában, Lesi a földet és megszereti, Látja az embert, ki esténként lépteit figyeli, Ám az ember egy nap tekintetét az égre már nem emeli, A csillag útját többé nem követi... Egy csillag szive is meghasad, ha elfeledik, Lelke szétszakad, ha többet nem szeretik. Két kezével a bársony szélét fogja, Két kezével utolsó reményét markolja. Hátat fordít a Földnek, hogy arcát takarja, Hátat fordít... hogy könnyeit senki ne láthassa. Ám ágya bársony lepedője kicsúszik kezéből, S a csillag zuhanni kezd égi otthonából. Tekintetét még egyszer az ember felé fordítja, Szeméből hull a könnyeknek folyama. Látja az embert ki újra őt figyeli, S élete végén megfogadja, Még egy kívánságát teljesíti... 2006.08.19. |
sziasztok :)
Cassandra: a Hullocsillag nagyon, nagyon tetszik; nem is ertem miert azt irtad, hogy "nyers" szosszenet... en egyetlen szot sem javitanek rajta :):) amugy elarulok nektek valamit: 12-13 eves koromban sokat foglalkoztam a versirassal, de aztan tortent valami, ami miatt abbahagytam... tokre megorultem, hogy annyi ev utan meg mindig van bennem valami... a lepkes vers ugy szuletett, hogy epp delutani szunyokalasombol (:D) ebredve, meg felalomban rimek szalltak meg, es nem hagyott tovabb nyugodni (a kis mocsok:D)... mar csak ezertis szomoru veget akartam neki adni, de igazad van, Beelord, az nem lett volna "szigibabes"... en, az orok optimista :D:D:D |
Quote:
De nem akartam belejavítani, ez egy emlék része, amibe, ha utólag beleírok, már nem adja vissza azt, amit akartam vele... ez így a jó, még akkor is, ha szerintem igenis nyers...:) |
Quote:
|
Quote:
De ne mond, hogy nem tudsz róla, itt van 3HSZ-sal feljebb.:D |
...És megint unatkoztam...:D
Ki vagy Te...? Szél hozott, s most a szél sodor el. Víz szült, s most tengernek habja nyel végleg el. Homokból formáztak, s most a sivatag temetőd. Megalkotott, s most elpusztít teremtőd. Ki vagy Te mond, mond, hisz Te legalább ezt tudod?! Ki voltál ezelött, halld a szelet, s megtudhatod... Hős vagy, kiből legenda születik. Hős vagy, kinek nevét sohasem feledik. Ember, kinek a remény örök barátja. Ember, kinek tán sosem jön el alkonya. Ki vagy Te mond, mond, hisz Te legalább ezt tudod?! Ki voltál ezelött, hallgasd a tengert, s megtudhatod... Férfi vagy, ki a szélben áll, rendületlenül. Nő vagy, kit eső áztat, szüntelenül. Gyermek, ki várat épít a homok tengeréből. Ember, ki elhiszi, hogy ő maga a teremtő. Ki vagy Te mond, mond, hisz Te legalább ezt tudod?! Ki voltál ezelött, nézz a porba, s magad is megláthatod... 2006.08.24. |
Quote:
No de amit most beidéztem, hallod. Viszi a prímet. Ezután mondaná az angol, hogy congratulation. Ugyanakkor, hogy idézzelek, írtam én is egy kis "nyers szösszenetet". Nyers, mert septében írtam, azt hiszem túl sokáig hallgattam a témában, és kötelességemnek éreztem:D Ez persze csak a bla-bla, konkrétan olvassátok és fogadjátok legújabb versemet: Hazugság Hazugság, Mely szívbe markol és eget renget. Hazugság, Mely reményt ad és közben kinevet. Hazugság, Mely éltet, majd lassan eltemet. Hazugság, Mely bizton mondta: van esélyed. Igazság? Mely sehol nem volt, ha kellett? Igazság? Mely tudott volna, de nem segített? Igazság? Mely felszínre törni soha nem mert? Igazság az, Mely soha nem mondta ki: szeretlek. |
Sziasztok! Egy pár ismerős hatására írtam két verset mostanában.Megosztom veletek. Bátran kritizáljatok.
Kél ,az éj mint rég Éled a csend s halkan mereng Az ember, ki mindig fél Ha szemében hold fénye dereng. Szíve dobban még Lelkét jeges kéz szorítja Alig telt egy hét Az átkozott éjjel óta. Sűrű lett akkor a vér Mely ereiben csörgedez Most már testében él Farkaslélek neszez. Harcol a lélek Roppan a csont A vére már méreg A lelke meg holt És a másik: Sodor a sors süvítő szele Elmém szörnyű gondolatokkal tele Látom a múltat, érzem a jövőt Kérem az eget: Adjatok erőt! Nem kell a pompa, nem vonz a fény Egy dolog maradjon csak: A remény Békére vágyom s nyugalomra S ne gyilkolják véreim halomra Hit kell és mellé egy éles kard Ezekkel átvészelem a bajt Itt az a perc, amit már vártam Sziklaként állok majd az árban S mikor véget ér a harc Nem marad, csak a sok sikoltó arc Reményem valós lett A család biztonságban Viszont a béke megett Nyugalom nincs a magányban Nagyon azért ne húzzatok le légyszi:)) |
| All times are GMT +1. The time now is 20:29. |
Powered by vBulletin®
Copyright ©2000 - 2025, Jelsoft Enterprises Ltd.
Design partly based on Hódító's design by Grafinet Team Kft.
Contents and games copyright (c) 1999-2020 - Queosia, Hódító
Partnerek: Játékok, civ.hu