"Üzenem az erdönek: ne féljen,
ha csattog is a baltások hada.
Mert erösebb a baltánál a fa
s a vérzö csonkból virradó tavaszra
új erdö sarjad gyözedelmesen.
S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda
a gyilkos vasat rég felfalta már
s a sújtó kéz is szent jóvátétellel
hasznos anyaggá vált a föld alatt...
A víz szalad, de a kö marad,
a kö marad."

Wass Albert

Imádom ezt a verset és már általános iskolában is ezt szavaltam fejből, mikor a tanárnő a kedvenc költő/vers témában érdeklődött. :)

A lányom tanára, amikor Wass Albert került sorra, harmadrendű, fasiszta költőnek nevezte. Ez tavaly volt!!!:mad::eek:

az a legszomorubb, hogy a legtobb irodalom tanar igy velekedik rola.
itt a kornyeken sokan szeretik szerencsere, rendszeresen szerveznek Wass Albert esteket. :]
vasarnap is lesz egy pl. Tapolcan.

Errefelé is szervezhetnél.:)

Akkor én szerencsés voltam irodalomtanár ügyileg.. :)
Egy-két ilyen estre én is szívesen elmennék, amíg az időm engedi.. kár, hogy az ilyenekről én nem szoktam tudni.

"Olyan halk és hideg idő van,
halk és hideg, halk és hideg:
hallani szinte suhanóban
a gyöngyház égen a telet.
Selymesen száll ő rongyaink közt
s arcba legyez, bár semmi szél...
Óh láthatatlan, hűvös angyal,
előkelő, gyönyörü Tél!"

Babits Mihály - Az előkelő tél

Reményik Sándor: Csendes csodák


Ne várd, hogy a föld meghasadjon
És tűz nyelje el Sodomát.
A mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.

Tedd a kezed a szívedre,
Hallgasd, figyeld hogy mit dobog,
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodásabb dolog?

Nézz a sötétkék végtelenbe,
Nézd a szürke kis ezüstpontokat:
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Feléjük szárnyat bontogat?

Nézd, árnyékod, hogy fut előled,
Hogy nő, hogy törpül el veled.
Nem csoda ez? S hogy tükröződni
Látod a vízben az eget.

Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák:
Rajtuk át Isten szól: jövök.

Ezt a verset ma találtam.
Nem tudom én írtam e, vagy kaptam, de gondoltam megosztom veletek.

Szanaszét Szolizott Szingli

Nyirkos lett a cicim a pusáp alatt,
Mer az ofiszban a mítingen nem éri a nap,
Pedig aszondják, a szilikonnak jót tesz az uvé,
Mint hó végén a számlámnak az aputól jött lóvé.

A nonfigi a derekamon marha jól mutat,
Tolatáskor jelzi, az agyamhoz az utat,
Bár szolcsiban a csajok szerint egész jó a mellem,
De nem nyerhetnék vele még a légzsákom ellen.

Kígyóbőr csizmám, kicsit több volt mint hetven,
Külsőm, mint egy statisztáé, a LeniKrevic klipben.
Mango szatyor, telcsi, szájfény felken,
Fontos az összhang, a trendem rendben.

Karrierem építése nem egyszerű feladat,
Gyakran kell térdelnem, az íróasztalok alatt.
A píáros szakma, nem könnyü kenyér,
A háton fekvő egértől, kérges lesz a tenyér.

De hagyjuk is munkát, mert sietek éppen,
Talizunk a csajokkal a Liszt Ferenc Téren.
Indul a péntek esti "Szex és Nyújork" paródia túra.
Ez a nagyvárosi, kozmo, trendi kultúra,

Egy negyvenes ügyvéd, álmaim lovagja,
Bájos az a poci, ha fakormányra rakja,
Nem minden a külső, tartja a mondás,
Dzsípiesz és klíma nélkül, hiába vagy Hondás.

Ha eltűnnek a pasik, az ágyjelenet után,
Hogy miért történik veled, te csak csodálkozol bután,
Főzni azt nem tudsz, és nem akarsz gyereket,
Egy liter tejért, mi meg nem tartunk tehenet,

Húspiaci értéked, ahogy konvergál a nullához,
Sorsod, mint a folyó, melyik olvadáskor hullát hoz,
Macskát tartasz gyerek helyett, beszélsz majd a kutyádhoz.
A vénlányok klubja, lassan téged is elátkoz.

Nem az élet ver, hanem Te szívatod magad,
Kicsit sokat néztél tévét, és ez átmosta az agyad,
Bármit is mond anyukád, és tömi fejed a média,
Az az út, amit jársz , az nem vezet sehova.

Családod az nem lesz, igaz lóvé mint a pelyva.
De a temetőben tudod, nincsen menedzser fejfa,
Az önmegvalósítás, meg a karrier a fő cél,
Te döntöttél cicám, eszed, amit főztél.