Foltost lerendezem, majd bemegyek. Próbáltam úgy kérni a szobákat, hogy a Nagyúr és családja egy szobába legyen. Gren Farkassal, Deneira egyedül, esetleg Stancillal, ha befogadja végül Morel és én. Lehetőleg egymás melletti szobákat kértem. Miután eldöntöttük, hogy ki melyik szobába legyen, mert az elosztást is meg lehet változtatni... lecuccolok. Ha a Nagyúrék éhesek, akkor hozatok nekik valamit, illetve lemegyek az ivóba, leülök egy asztalhoz és kikérek egy korsó sört. Egy kicsit szemügyre veszem a fogadót, milyen alakok térnek be, milyen a fogadó felépítése belülről stb.
Sikerül szobákat kivened a szükséges szobákat.
A fogadó négyszög alapú, az étkező részből a bejárati ajtón kívül két ajtót látsz még, az egyik a pult mögül nyílik, a másik a pulttal egy oldalon, de távolabb tőle. A pult a bejárattól ballra van, a bejárattal szemben lépcső vezet felfelé. A berendezés rendes asztalokból és székekből áll, nem úgy, mint az előző helyen, ahol megszálltatok.
Elég kevés ember lézeng a fogadóban. Semmi gyanúsat nem látsz, talán csak annyi tűnik fel, hogy az egyik egyedül ülő viszonylag jól öltözött fiatalember igen csak idegesnek tűnik, és igyekszik valamit rejtegetni a felsője alatt, és a háta mögött.
Nem szólok egyenlőre semmit, tovább nézelődök, de igyekszem szemmel tartani az emberkét, hátha valami érdekesre készülődik
Kb egy órán át figyeled, és arra leszel figyelmes, hogy az idő előre haladtával egyre feszültebb lett. Meddig figyeled még?
Normális esetben, ha nem lenne semmi dolgom, akkor odamennék faggatózni, de most nem akarok esetlegesen "még egy" küldetést, így csak figyelem, ameddig Gren meg nem érkezik és nem hoz valami infót, mert a "megbeszélésnél" jelen szeretnék lenni, mit, merre, hogyan tovább.
Nem kell sokat várnod, hamarosan megérkezik Gren.

Utazás közben csendben vagyok csak nézelödöm. A fogadóban elöször az istálóba viszem Bocit aztán felviszem a cuccaimat a szobámba.
Ha elhelyezkedtem lemegyek a fogadóba és eszek valamit.
A szoba nem olyan, mint az előző helyen, annál valamivel dísztelenebb (nincsenek képek a falon), de a berendezése jobban hasonlít ahhoz, amit megszoktál: az ágyak magasabbak és az asztal is, két szék van benne, és egy szekrény. A szoba két személyes. Az ablakkeretre vékony áttetsző anyagot feszítettek, és függönnyel lehet besötétíteni, nincsenek spaletták. Az ablakok elég kicsik így a szobában nappal sincs túl világos.
Az étkező részbe leérve egy idősebb nő megy oda hozzád, és veszi fel a rendelésedet. Az ételre nem kell sokat várnod. Halból, és más tengeri finomságokból készült étket hoznak eléd, ami fűszerezés tekintetében valamelyest hasonlít ahhoz amit nálatok készítenek, de mégsem teljesen ugyanolyan.

Miután felcuccoltam, megkeresem az Úrnőt és elmondom neki amit sikerült megtudnom. Azt is, hogy a hajósok és a kikötőmester szerint sem lesz sok induló hajó a városból. aztán megvárom az utasításokat és mielőtt nekikezdek lemegyek és bekapok pár falatot.
Az úrnő a következő választ adja:
- Nekünk kell hajó, ami túlpartra visz. Mivel azt mondani nem lenni sok hajó, lenni mindegy hova kötni ki másik oldalon. Legjobb lenne Hesterdan városába érkezni, de ha nem menni oda hajó más hely is megfelel. Kérdezni meg mennyért vinni minket át túlpart, és mikor tudni leghamarabb indulni.
Ételnek olyasmit kapsz mint Morel.

Balsejtelmem egyre kezd beigazolódni, így a nap hátra levő részében csak mormogok és dohogok, mint egy rosszkedvű medve. Becuccolás után megvizsgálom a szobákat és a folyosókat, hogy honnan érkezhet esetleg merénylő meg legyen valami kicsi helyismeretem, ha sötétbe kell majdan botladozni. Ha nincs feladatom, akkor keresek valami helyet, ahol tudok gyakorolni, mind fegyverrel, mind anélkül.
A fenti folyósóhoz egy feljárat van, a szobáknak egy ajtaja van, a szobákban az ablakok elég kicsik (keskenyek, és elég hosszúak, és három is van belőlük egy szobában, egymás mellett) egy ember nem férne be rajta, de véleményed szerint egy valamilyen lövedékkel, vagy dobófegyverrel át lehet szakítani azt a vékony anyagot, ami a keretre van feszítve. Az ablak nincs elég magasan ahhoz, hogy egy ilyen jellegű támadás veszélytelen legyen (értsd: állva az ablak mellmagasságban kezdődik egy átlag magasságú embernek, neked valamivel derék fölött kezdődik).
Találsz az udvaron elég helyet a gyakorlásra.
No akkor a sok szájtáti láthatja mostan, hogyan csinálja ezt egy igazi bajnok. Átmozgatom magam rendesen, alaposan, minden fegyveremmel gyakorlok.

Végig hallgatom, amit Gren közöl, majd mikor elmondja neki az Úrnő az utasításokat megkérdem tőle, hogy kell-e segítség neki, ha nem, akkor visszamegyek a fogadó részbe, ahol esetlegesen többen is esznek a mieink közül, ha nem visszaülök a szokásos kis asztalhoz, ha szabad és onnan nézelődöm. Ha még ott van az ideges fickó, akkor megfigyelem egy kis ideig.
A férfi még ott van, és látod, hogy már inkább elkeseredett, mint ideges. Elővesz a hátamögül egy nagyobb csokor virágot, és az asztalhoz vágja, majd italt rendel, és onnantól kezdve egyfolytában vedel, sejtésed szerint valami erősebbet.

Evés után megköszönöm az ételt aztán Alysium-nak is a felajánlott segítségét.
-Ha a többiek bírják az őrködést akkor gyere velem. Jobb ha többen vagyunk.

Irány vissza a kikötőbe a kikötőmesterhez.
Elmondom neki az uticélt és érdeklődöm a lehetőségeinkről.
A kikötőmester láthatóan kissé meglepődik, hogy ilyen hamar térsz vissza.
- Ilyenkor nincsenek menetrend szerinti hajóutak, rossza az idő. A kapitányokkal kell egyezkednie, én aligha segíthetek sokat. Talán csak annyival lehetek a hasznukra, hogy ha a kapitány meghatározott létszámhoz köti az indulást, akkor segítek még utasokat találni. Sajnálom.

Megköszönöm a kikötőmester segítségét és megkérem, hogy a vélhetően déli partra tartó hajókról készítsen egy listát. Meg az általa ismert, vagy javasolt kapitányokról.
Aztán ki a mólóra és először is ahhoz a hajóhoz megyek ahol először voltam.
Felkiabálok ismét és ha valaki jön megkérdem tőlük visznek-e utasokat és lovaikat, a mi uticélunk jó e nekik és mennyibe kerülne az út ha igen.
A kikötömester sajnálkozva közli, hogy ilyen listát nem tud összeállítani, mivel tudomása szerint az elkövetkező időben nem nagyon akad hajó, ami ki fog futni. Hozzáteszi, hogy nem lesz könnyű bárkit is meggyőzni, hogy induljon útnak. Ha mégis, akkor inkább örüljenek, neki és ne kérdezősködjenek. Ha valaki elvállaja, és mindenképp többet akarnak róla tudni, akkor ő szívesen válaszol, bár nem érzi úgy, hogy lenne módotok válogatni.
Azon a hajón ismét azt a tengerészt látod meg, akivel már beszéltél, ő válasz helyett felajánlja, hogy szól a kapitánynak, aki kisvártatva meg is jelenik. Jól megtermett ember, szögletes arccal, nagy szakállal, és mélyen ülő sunyi szemekkel. Ránézésre nem tudod eldönteni a "vén tengeri medve" vagy a "csirkefogó" kifejezés illik rá jobban. Közli, hogy személyenként 10 arany, állatonként 5 arany a szállítási költség, és nektek kell biztosítani a fedélzetre 2-2 Antoh és Arel papot, akiknek ti fizetitek ki a segítségükért járó adományt.

Magamban rendesen elküldöm tyranno poklába a kapitányt.
-Megbeszélem az urammal a dolgot. Mikor akarnak kifutni?
- Mi ugyan egy hónapig nem akarunk kifutni, de ha kifizetik az összeget, és lesznek papok is, akkor három napon belül indulhatunk.
-Rendben, utánajárok a dolognak.
Intek Alysium-nak és elindulunk a mólón a part felé. Jól körbepillantok, hogy más, tengerjáró hajó van-e a kikötőben.
Még öt-öt láttok. Három kisebb, és két nagyobb.
Előbb a két nagy közül a közelebbihez megyek oda.
Ha nincs senki a parton a közelébe akkor felkiáltok a hajóra. Nem nagyon ismerem ki magam ugyan a tengerészek szokásaiban, de fél füllel hallottam olyasmiket, hogy hívás nélkül a hajóra lépőt simán kidobják.
Egy idősebb férfi jelenik meg a fedélzeten a kiáltásod hatására.
- Mi kéne? - mordul rád.
-Jó napot! Érdeklődnénk, hogy a déli partra, közelebbről Hesterdan kikötőjébe nem vinnének é el pár utast.
- Nem hiszem. A franc se akar megpusztulni a tengeren! De ha gondolja szólok a kapitánynak, oszt vele beszélhet.
Szól is neki, akitől körülbelül ugyan azt a választ kapod, mint a matróztól, csak szebben megfogalmazva.
Megköszönöm az infót aztán úgy döntök még megpróbálkozom a másik nagy hajóval is. Ugyanebben a formában. Ha ott is hasonló a válasz akkor irány vissza a fogadó és közlöm a megtudottakat az Úrnővel.
Lényegében ugyan azt a választ kapod.
Az úrnő egyértelműen közli, hogy túl drága, valahogy alkudni kell.
A kikötőmesterhez megyünk és megkérdem tőle tud-e valamit arról a hajóról ami egyedüliként vállalná az utat velünk.
- A kapitány elég vakmerő fickó, és jó pénzért sok mindenre kapható - közli veletek - ebből sejthetik milyen alak lehet - néz rátok sokatmondóan.
-Sejtjük, - morgom a szakállamba.
-Merre lehet a városban Arel és Antoh papokkal összefutni?
Elmagyarázza merre találsz Ville és Antoh templomot. Az egyik a város belsejében, a másik a tengerparton van, nem túl messze innen.
Előbb az Antoh templomba megyünk. Bekopogás a főajtón, majd, ha nyitva van óvatosan, de határozottan belépünk.
A kopogásra nem reagál senki, és mikor beljebb léptek, akkor is csak egy imádkozó papot vesztek észre.
Nem akarom zavarni a papot ima közben ezért a kapuban várunk míg befejezi.
Nem kell sokat várnotok, és a tengerparton egy a másik irányból érkező papra lesztek figyelmesek. Mikor odaér hozzátok megkérdezi miben lehet a segítségetekre.
-Üdvözlöm Antoh papja! Segítségre lenne szükségünk. A Nagyúr kinek kíséretéhez tartozunk át kívánna hajózni a déli partra. Az egyetlen hajó ahol vállalnák az utat 2-2 Antoh és Arel pap jelenlétét és persze jókora summát kér az átkelésért. Ebben kérnénk segítségét. Ha esetleg lenne két hitsorosa iket dolguk délre szólít, vagy hajlandóak lennének az utazásra.
- Jó magam terveztem egy ilyen utazást, igaz csak valamivel később. Utána kell kérdeznem van-e még valaki, aki szeretne áthajózni a túlpartra. Kérem, jöjjenek vissza vagy holnap reggel vagy ma napszállta előtt, addigra utánanézek mit tehetek az ügyben - mondja aztán biccent feltek, és belép a templomba.