Hódító / Queosia forum - Az Ezüst hold könnyei

Hódító / Queosia forum (http://forum.hodito.hu/index.php)

- Az Ezüst hold könnyei (http://forum.hodito.hu/forumdisplay.php?f=55)

- - Az Ezüst hold könnyei (http://forum.hodito.hu/showthread.php?t=820)

Az utatok jó széllel viszonylag gyors, az elmúlt viharok után nem láttok arra utaló jelet, hogy az időjárás újra próbára akarna tenni titeket. A hajósok hamar eltüntetik a küzdelem nyomait. Két nappal később csak pár újabb deszka, frissen csiszolt folt emlékeztet a történtekre.
A második nap délutánján Feran valamit egyeztet a kapitánnyal és a kormányossal, majd a hajó kissé irányt változtat.
-Másik kikötőbe fogunk befutni. A kígyók ha kapcsolatban voltak az ellenőrző hajóval akkor várnak minket a menlevél által megjelölt kikötőben. Hat-hét nap és kikötünk.
Ki mit tesz a következő napok során?

A tengeren a magam fajta szárazföldinek nem sok tennivalója akad. Besegítek, ahol tudok. Lézengek a fedélzeten, gyakorolgatok. Erősítő feladatokat kérek olykor-olykor a kapitánytól vagy a matrózoktól. A naplementét és felkeltéket mindig megnézem. Ezek magragadják tekintetem, mert a sík felületű vizen a le és felkelő nap ragyogását élvezettel szívom magamba. Kipróbálom az árbócokon és a vitorlafeszítéseken való járkálást és egyensúlyozást, a kilátóba is soksor felmegyek. Ha valaki beszélgetni akar velem, azzal szívesen beszélgetek, sőt történeteket és meséket is szívesen hallgatok.
A legtöbb erősítő feladat valamifajta cipekedés. Reggelente például szinte rutinná válik, hogy a fedélzet felmosásához felhúzdd a vizet karerősítés gyanánt. A vitorlakezelő köteleken való egyensúlyozást egy pár próbálkozás után inkább hanyagolod, mert kapaszkodni csak a vitorlába lehet, és a karmaid alatt eléggé szakadozik a vászon.
A kilátóban szinte melegváltásban vagy Gil-el, aki este sokszor felmászik oda. A tengerészek többnyire hajócsatákról, szörnyekről, kikötői "kocsmabulikról" mesélnek. Többségük egyszerű, nyílt ember aki nem a kinézete alapján ítéli meg a másikat.

A szigetről való elindulás harmadik napjának estjén Feran összehív mindenkit az étkezőbe:
-Útirányt változtatunk kissé. Nem az eredeti kikötőbe, hanem Erebor-ba fogunk befutni. Közelebb van a határhoz és onnan valószínüleg Alidar felé vesszük az irányt. Sikerült szert tennünk némi információra ami feleslegessé teszi a Tarini utat.
Körbenéz a társaságon:
-Az elvárás! Toroni területen mindenki játsza a szerepét. Talán sikerül a "kíséretünket" átirányítani, de amellett is szükség van a színészkedésre.
Mégegyszer, mindenkin végignéz, hogy megértsétek mennyire fontos a dolog:
-Az egyéni feladatok: Gil! Úgy vettem észre valami módon, a köpenyed segítségével sokkal jobban tudsz rejtőzni mint a többiek. Módodban állna hasonló képességekkel rendelkező tárgyakat készíteni a többieknek? Természetesen megfelelő ellenszolgáltatás fejében és a feladat végeztével, ha kívánod visszaszolgáltatja őket mindenki. A többiek mágikus védelmét is vizsgáldd meg, ha lesz időd. Atya! Frissítse fel minden tudását a toroni határvidékről, az Alidarban uralkodó viszonyokról és a környékről. Mondjuk úgy 15 napi járóföldre Alidar környékét is beleértve. Lehet, hogy gyorsan lesz szükségünk a tudására és nem szeretném, ha akkor lapozgatna lexikonok között. Dhar! Tömzsipöröllyel, Íshar-ral és Meríín-nel átnézitek a felszereléseket és amit lehet kijavítotok, jobbra cserélitek. Ha ez megvan közelharcot, fegyveres és fegyvertelen küzdelmet, túlélési stratégiákat tanulmányoztok és tanítotok. Ryel és jómagam támadó és védőmágiákat, valamint asztrális és mentális védelmet dolgozunk ki. Ne feledjétek! Amint partra tettük a lábunkat toroni földön, ellenséges érzelmű emberek közt fogunk mozogni. Lehet, hogy akadnak szövetségeseink és barátaink köztük, de a Concordia nem szavatol teljes biztonságot! - kicsit hallkabban hozzáfűzi - Főleg most, hogy jópár hüllőfajzatot segítettünk az ura elé.
-Kérdés, ellenvetés?

- Toronban bármi történjék nem bocsátkozhatunk nyilt konfliktusba senkivel. Ha bárki bajba keveredik ilyesmi miatt, vagy mert nem jól játsza a szerepét, jobb ha tudja, csak annyit fogok tudni segíteni neki, amennyit bármelyik famor megtenne a helyemben - közlöm komoly és határozott hangon a többiekkel.
Feran biccent:
-Ez igaz és elfogadható. Próbálhatjuk kivédeni az ijen eseteket, de ha valaki megsért egy nemest, vagy egy főpapot akkor ő fogja viselni a következményeket. Nem kockáztatunk a kelleténél többet.

- Ghastal városa nem lenne e jobb kikötőhely?
Feran biccent egyet:
-Valóban közelebbi és közvetlenebb választás lenne. De Ghastal jelentős hátrányokkal is bír. Mint Toron egyik legdélebbi jelentős határvárosa, a védelem és a partralépők átvizsgálása sokkal szigorúbb és alaposabb, mint egy - viszonylag - bentebb fekvő kikötővárosban. Továbbá külön előny, ha "belülről" érkezünk a kapukhoz és úgy kérünk "kibocsátást", mint ha partraszállunk és egyből indulunk tovább. Nem hiszem, hogy egy tüzetesebb mágikus-fizikai vizsgálatot megúsznánk harc nélkül. Viszont "kifelé" tartva, mást keresnének rajtunk. Egy külhonba utazó nemes és kísérete kevésbbé feltűnő, mint egy befelé tartó. Keresnek majd illegális árukat, de felületesebben. Legalábbis ebben reménykedhetünk.

- E mellett az is hárányt jelentene ott, hogy a fogadásunkra küldött kíséret nem érne oda időben. A külsőségek és a hitelesség kedvéért pedig nem árt, ha úgy tűnik várnak minket, így hihetőbb az álca.

- Alig tíz éve igen tanulságos eszmecserét folytathattam egy neves Dreina paptársammal, aki felnyitottam szemem a számok és a velük kapcsolatos csodás összefüggésekre, megállapításokra. Azt bizonygatta, amit végül is kénytelen voltam belátni, hogy egyszer kockáztatni néha sokkal jobb, mint kétszer is megkísérteni az égiek támogató figyelmét. Szerintem a toroniak alapos népség, ha gyanakodnak, úgyis benéznek minden szög alá, már pedig ilyen "legénységgel" (nézek jelentőségteljesen körbe) szinte adja magát a gyanú. Persze ha Erebor-ban váró támogatók ereje, befolyása elegendő védelem, akkor logikus lépés ott kikötni. Bár szívem szerint (megfelelő passzus hiányában) minél kevesebbet töltenék toroni földeken. Tharr hívei hajlamosak a saját törvényeiket is megszegni illetve kis túlzással túlkapásnak beállítani. És a gyorsaság néha az egyetlen védelem.
-Meggyőzően érvel Atya! - bólint Feran - Valóban, ha nem tudnánk kellő támogatást felsorakoztatni ereborban akkor akár még azon is gondolkodnék, hogy a toroni határvonalon kívül vessünk horgonyt és a gyepün át közelítsük meg Alidart. De egyenlőre tán használjuk ki lehetőségeinket. Friss készletekkel és "illő" kísérettel érjük el a határt. Így mindkét oldal hivatalnokaiban-katonáiban is megmarad kissé, hogy kellő erőt tudunk összevonni, ha szükséges.

Egy kisebb fintor jelenik meg rövid időre az arcomon, aztán vonásaim visszarendeződnek.
- Megértem az aggodalmát Atyám. Ferannal már vitatkoztunk ezen, nekem nem sikerült meggyőznöm, hogy ne szálljunk partra Toronban, és úgy látom Önnek sem sikerül.

- Lehet igen csalódottak lennének Feran Úr "ismerősei" ha mégsem néznénk be hozzájuk (mosolygok közben), így hát nem marad más lehetőség, mint felkészülni egy szép, reméljük nem túl drámai színdarabbra. És bízni a híres toroni vendégszeretetben.
Feran vagy ne teljesen érti a viccet, vagy hidegen hagyja:
-Bizonyos helyzetekben valóban nagy vendégbarátságot tudnak mutatni. Régi tartozáok "áron aluli" lerovásánál például. Igazság szerint a "kísérőink" örülnének, ha soha be sem tennénk toronba a lábunkat, de mégjobban örülnek annak, ha ennyivel megszabadulhatnak tőlünk.

A toroni vendégszeretetről inkább nem nyilvánítok véleményt...

- Akkor már csak meg kell tanítani a résztvevőknek a szerepüket. Remélem tud segíteni ez ügyben - pillantok az Atya felé.