|
Quote:
megzavartak az utcanevek végig a falakon. :) |
Vár a sziget, vár a móka,
hű, már ennyi az óra? (Lesz ott vajon kóla?) Hídtól hídig gyalogolunk, pártünnepre beugorunk? :D Nem ugrunk be, az butaság, No induljunk, Te lustaság! ;) (Csak a történeti hitelesség kedvéért: itt még egyben és egészben vagyok. :D) |
Quote:
Annak lesz még ára Meg is tudod mi az Hidd el nemsokára. |
Választás van, választottunk,
Jövő hetet elátkoztunk. :D És hogy a választást ki nyerte: Köd-földjének fejedelme. ;) Hogy Ő ki lehet, titok fedi, Próbáljátok megfejteni. :p |
Versed szépen farigcsáltad
Szót a szóhoz öltögetted Rímeidet megtaláltad S közben igérted sem feledted.:) Választottunk kétszer is S választássunk egymásra esett Egy biztos mi ma már Nem lehetünk vesztesek.:D |
Bocsi,hogy ilyen nemtom milyen verset írok,de vagy 4év óta ez jött ki belőlem először.
Miért nem szerethetem őt? Pedig megérdemli. Ő szerelmet ad, Én elveszem azt, De miért nem tudom már viszonozni? Másfél éve volt már... de repül az idő. Megfogtam kezét, Majd ő az enyém, S szívből szerettem,s hittem ilyen lesz a jövő. Teltek a hónapok, s képe a szívembe égett. Tudtam,hogy tudja, Nem hagyom el soha. Hogy lehetett ezek után,hogy a szerelem semmivé lett? Jöttek a viták, s a veszekedés szavak nélkül, Hisz ismertük mind A gondolataink. S zokogtunk a fájdalmunk jeléül. Szívemből a kép kiégett,semmit sem tehetek. Vegyék el életem, Már nem kell nekem, Hisz tiszta szívből már csak a temetőben nevetek. |
Elfáradtam, mint a ló,
no nem úgy, csak hasonló. :D Tegnap volt a költészet napja, majdnem én lettem a Gellért-hegy rabja. De nem a Gellért-hegyé lettem én, hisz nem hozzá szól e költemény. ;) |
Quote:
Letérdelek, megtörtem még az asszonyal is pöröltem. Kérdezi hogy: Attila? Mondom neki: sok dolga! Szerver beáll, programozik Hódos szerver combosodik Dolgozik a közösségnek Jövőhétig el nem éred. Eztán jövök fórumozni embereknek észt osztani Mit látok a lantosoknál Atti, ippen ott publikál. Gellért hegyen raboskodik, a fejlesztés meg akadozik! Csessze meg a jegesmedve Itt ülök most egész este.... :D |
Holnap lesz húvétnak hajnala
Locsolóknak nagy-nagy napja:) Fut az asszony, a lány, mind hiába Az utcán locsolónak fut markába:D Futok énis, de érzem vesztemet Holnap úgyis meglocsolnak engemet. De locsolóm most jól figyeld szavam, Ha nem saját verssel jösz harcod hasztalan:D:D |
Quote:
bár nem túl nagy e költemény. :) Locsolást nem kapsz hajnalok hajnalán, ki tudja mit vonzana a kölni az ember nyakán. :D Óriásbárányról hallottál-e? Az ő testvére az óriáscsibe! És hogy ezt miért mondom? Hogy legyen hely a polcon. ;) No és este, holt fáradtan, mikor menekülni hasztalan, Jön majd a locsolás, vagy a hatalmas felmosás. :) Kellemes Húsvétot Timinek, és persze mindenkinek! :) |
Percekből óra...
Órákból nap... Napokból év... Évekből egy élet... Így alakul minden Földön és égen Boldog születésnapot Kívánok Néked.:) |
Quote:
Megetetted már a halakat? Tudod, kik a cserit őrzik, No meg az ebédet főzik. :) De ne térjünk el a tárgytól, Vajon ki mit vár a mától? :D Mindjárt alvás, az éjszaka ura, Aztán holnap jön a tor-túra! ;) Tor-túráról jut eszembe, miközben tortát nézek merengve... Rád is új vers vár hamarost, de előbb megkerüljük a Marost. ;) |
Utunk vezetett hegyen-völgyön át
De leginkább csak völgyön át.:D A vidék csak hírből ismeri a hegyeket De így is botladoztunk éppen eleget.:D Fárasztó nap volt, ám így is megérte Elöbb megvoltunk mint bármelyikünk remélte.:p Eltévedésnek réme lebegett végig elöttünk De a végcélhoz csakhamar így is elértünk. Sajgó kezem, sajgó lábam, immáron nem sajog már Mi mégis fáj még, azért "sírni" igazán kár. Szemem elött már csak egy szép emlék lebeg Egy nap emléke, mikor együtt lehettem Veled.:) |
Éjfélt ütött már az óra,
térjetek hát nyugovóra! Éjfél elmúlt, de már dél is, Szülinapozok én mégis! Nem sajátot, az már elmúlt, Cassandráét, kinek ma van szülinapja, ezért boldog szülinapot kívánok Neked! :D |
Quote:
Éjfélkor tértem én is nyugovóra. Köszönöm a jókivánságokat És most nem egyedül Neked Hanem itten mindenkinek.:) |
Csillagok közt...
Mivel ez a hódító fórumán született, ezért berakom ide, hozzáfűzve, hogy már jó ideje nem írok verseket, míg szerencsére ISHAnszi még írogat néha...:)
"Csillagok kozt... Csillagok közt éltem akár egy angyal Ébredő reménnyel szárnyaltam a nappal Láttam minden könnyed álmaid közt jártam Bennem volt reményed ám én messze jártam Fényem elhalványult eljött már a hajnal ekkor döbbentem rá egyedül maradtam Lassan járom most már kerek e világot Nélküled kevésnek érzem az igazságot CreaturesLand (#113208), 2002-11-04 20:59:36 ~.~ Konnyeimbol... Konnyeimbol lettel - Te elsuhano. Angyal - Ebredo Remeny. Csillagok hullnak. Csak hullnak Le - Labaid ele. Tej-uton futunk Te meg en. Szivem minden dobbanasa - Beragyogja halvanyodo fenyed - Zuzmaras Ejnek idejen. Ha majd Hajnal - Orok hunnyadasra ter. Ne felj. Gyemantfennyel tukrozodik vissza Szivunkbol - e meggyotort Vilagra - szerelmunk Lelke. Hofeher. :-* ♥ ISHA-TON (#34550), 2003-06-02 23:09:44 " |
Csak, hogy megmaradjon az utókornak:)
Meghasad az ég A terhek alatt S megdermed a szív Mint egy rideg jégcsap Az álom nyugalmat És békét hoz a szívnek Az éjjel vágyat S új reményt ébreszt Meghasad az ég És felragyok a nap Szívedben elolvad A fagyos jégcsap. *** Kesergés óráján Egy zúgolódó szigeten Tajtékzó lelked Nyugalmat nem lelhet... De közeleg egy új nap Mely új reményt igér Szaladj elébe Te Ki semmitől se fél... |
Jővőm emléke...
Sötét árnyak útján Lázasan didegegve Saját múltam nyomát Kutatom kétkedve... Múltam nyomát Mi majdan jövőmhöz vezet Múltam nyomát Mely kérdésemre felelhet... Jövőm felöl a fellegek Lassan oszlanak Bennem a kételyek Emlékké foszlanak. Jövőmnek emléke Szemem elött lebeg Jövőm emléke Reménnyel tölt meg engemet. |
Élénken zöldellő
Napozó fák alatt Napozó gyíkok Lomhán játszanak. Zizzen a fű S gyíkunk menekül Majd megáll S a napfényben Újra elmerül. Körbenézel s látod Mi szemed elöl Eddig félénken bujdokolt Látod, hogy mindenütt Végre igaz tavasz honol. |
Ezek nagyon szépek :) Köszönöm Cassandra :) és a többieknek is...csak így tovább ;)
|
Köszi Phoenix!:)
Ennek a témának kezd egészen magántopik szaga lenni, pedig nem az...;) Ma esti szösszenet...unatkozam kicsit. :D Sötét ablakomból Az utcát bámulom S magam a sötét Utcán találom. Látom, amint Utam keresem Látom, amint Múltam feledem. Múltam feledj, Hogy feledhesselek Jövőm jer, hogy Ne csak keresselek. |
köszönöm Cassandra! :) ez az esti versed pont hangulaton talált engem :) nagyon jó volt olvasni!
|
Hűha Senki, ez aztán a reakcióidő.:D
Egyébként köszi szépen, örülök, ha tetszett.;):) |
Quote:
|
vers update
S habár felül a bárka /valamint alul a rája/
S köztük a víznek árja azért a víz azúr.... :D |
Hihi...Máté Péterhez nem hasonlítottak még. :D
Bocs gyerekek, megint unatkoztam. :rolleyes: Szóljatok rám, ha elegetek van belőlem. :D Szó... Elszáll, mint pihe a szélben. Hang... Eloszlik, mint köd az éjben. Szó... Mi szíved mélyéig hatol. Hang... Mely furcsa dolgokról papol. Zeng egy szó... S zeng a hang, mely reményhozó. :) |
Egy újabb a csak úgy jött kategóriába tartozó darab:)
Álmából virrad a világ Oszlanak odakint a fellegek. Álmából riad a világ S Te helyed benne nem leled. Álmosan sóhajt a világ Míg Te álmod feleded. Hanyagul legyint a világ Míg Te feledett utad keresed. A világra új nap virradt S egy álmot befejezetlenül hagyott. A világra újabb nap virradt S reményt vett el, Miközben új reményt adott. |
Cassandrának...
Elolvastam pár versedet, nekem tetszenek...
Látszik hogy nem csak üres szódobálás az egész.... ez a legfontosabb a versekben... :) Arra vagyok kíváncsi hogy ezeket a verseket nem szoktad összegyűjteni egy helyre? Vagy csak így dobálod őket ide-oda? Na pá, rihi |
Szia rihi:)
A verseim fenn vannak a gépemen egyhelyen, illetve van egy kis mappám, abban jól elvannak, ha arra gondolsz, jogy jelent-e már meg tőlem valami, a válaszom igen, egyszer, egyetlen vers, de nem több... Köszönöm a szavaidat igazán jólesnek és örülök, ha tetszenek a verseim, már volt értelme ide bebiggyeszteni őket.:) Üdv köztünk:) Cassandra |
Cassandra, Savaria: nagyon jó verseitek vannak :) csak gratulálni took hozzájuk :D
|
Elcsépelt szavak fölött görnyedezve
Ködös tekintettel, hosszan merengve Igéretet, vágyat, hitet feledve Kusza gondolatokat kevergetve Szavakkal játszva, eltévejedve Könnyeket fagyos semmibe temetve Éjjelt a csodás nap elé helyezve Elmúlt napokat folyton hesegetve Ülök szobám mélyén a semmibe révedve Ülök szobám mélyén egy jobb napot remélve.... 2006.07.04. |
Ma jobb kedvem van, sőőőt...:D
És mégis kisüt a nap... Bohókásan játszó Kócos felhők között, Vadul felragyog a nap... Vágyat ébreszt, hogy Magam is bánatot feledve Szabadon szaladjak... Ez este sem sötét már, Hisz csillagok borítják Mindenütt az eget... Ime egy nap Mit ember szíve Sohasem feledhet.... :) 2006.07.06. Szegény cím nélkül nem maradhatott :) |
Quote:
Lehet ez részedről szándékos volt (fel akartad rázni az olvasót?), nem tudom, de engem kizökkentett az olvasásból. |
Köszönöm, örülök, hogy tetszenek. :)
Jól látod kilóg és igazad is van.Szándékos volt, mert az eredeti szóval (eredetileg "Kacáran felragyog a nap" lett volna) 1. marha bután hangzott, 2.nagyon, talán túlzottan is pajkos lett volna, egy kicsit ez a pajkosságot volt hivatott kicsit ellensúlyozni, előfordulhat, hogy nem a legtökéletesebb módon sikerült ezt kivitelezni, előfordul az ilyen, egy önjelölt, amatőr költőpalántánál meg főképp.;) Nekem már az is jól esik, ha egy-egy ember elismeri, amit elkövettem a világ ellen.:D |
Cassandra! Stílusosak és hangulatosak a verseid és szerintem sok ember meg irigyelhetné, hogy így ki tudod fejezni magad. Van értelme foglalkoznod az írással, mert tehetséges vagy.:) Na ennyi elég, nem fényezlek tovább, hagyok másoknak is belőle:D Inkább kérem a tisztelt hódítós társadalmat, olvssa első trilógiámat, amelyet nem kell túl komolyan venni. Hajnalban költöttem, mert unatkoztam.
|
Részeges Pista
Tüzesen süt let a nyári nap sugara, Az ég tetejéről a részeg alkeszra. Mi történt vele az éjjel, mi rettenet, Hogy így elterült kerékpárja melett? Szaga bűzös, alkoholszag árad belőle, Egyértelműen megártott neki a sok lőre. A távolban sötét alak, Bözsi néni az, ki erre ballag. Mikor közelebb ér már látja: Részegen alszik az árokban eme szegény pára. Lökdösi, bökdösi, hangjával ébresztgeti, De hősünk figyelmét ez mind elkerüli. Bözse rövid idő után feladja, hisz a piac bezár, Elmegy, s fél óra elteltével arra jár egy pizzafutár... Ismerős neki az alak, s csak hamar megszólítja: "Na mi van veled cimbora? Csak nem megint beittál Pista?" De Pista kussban maradt ismételten, Futár koma tovább is indult, de hirtelen, Hisz a kolbászos, pepperonis pizza ki nem hűlhet, Hősünkön pedig nem ő lesz, ki segíthet. Tüzesen süt le a nyári nap sugara, Az ég tetejéről részeges Pistánkra. Hagy aludjon, ne is zavarjuk tovább, Halkan távozzunk a következő részre át. |
Álom Júliáról
Hol vagyok, miféle hely ez? Mi táj, hova utam vezetett? S e vigyázó szempár kinek ékszere? Hisz ő Júlia, életem szerelme. Lágy keblén ringat ez az angyal, Hogyan is törhetném meg a pillanatot szavammal? Kedvem szerint maradnék halálomig, De tudom, jelenlétem nem lehet való itt. Múlt éjjel ott haltam volna a borozóban? S hogy-hogy a mennyben vagyok és nem a pokolban? És ha ez a csoda nékem megadatott, Tehetem-e, hogy szavammal elrontom? Kérdezzek, vagy maradjak? Lágy ölén szép angyalomnak. Ebben a szép világban, Boldog hangulatban, Éji égbolt alatt, Legszebb álmomban, Életem magasán, Találok-e csókot kedvesem ajakán? De egyszercsak, s hirtelen, Júlia eképpen szól: "Ébredjen fiatal ember! Keljen fel az árokból!" Hisz ez Maris néni, de hová lett az álom? Nem rég oly közeli volt, s most oly távoli. Júliámat valaha még megtalálom? Nincs a Földön, ki ezt meg tudná mondani. De ki vagyok én, hogy ilyet számon kérjek? Csak részeges Pista vagyok, s maradok míg élek. |
Halál előtt, élet után
Pista végre kelj fel, s határozd el magad, Büszkeségeden kívül lassan életed sem marad! Lehetőséged volt, de több nem lesz talán, Változz meg vagy jöjjön érted a halál. Volt egy szép őrzőangyalod, Júlia, De te nem becsülted őt eléggé, S most hiába fordulsz önmagadba, Nem adja vissza már neked Őt az ég. Életed eljátszottad, s most már nincs más hátra: "Szedd össze magad, s kezd az egészet újra!" Ezek csak szép szavak, de tudom jól: Családod, szerető Júliád nincs már, ez elmúlt, S szíved mélyén a tűz kialudt. Megtört lélek a tiéd, Jövőd reménytelen, Keserű neked a vacsora s az ebéd, Menj hát utolsó utadra halálraítélt! Az élet kegyetlen, S Pista tudta mit tegyen: Kést fogott, s erősen megragadta... Többé övé nem lehet szép Júlia. |
Kicsit sok lett, bocsánat:o
|
Patkányok között
Itt lent a patkányok között,
De egyszerű az élet! Itt nincsenek illúziók, Sem hős kalandregények. Csak földre hulló maradék És aki kapja-marja! Hunyd le csillogó szemeid! Mert azt is kikaparja A sötétség, a vaskarom, Az irigy, aki szenved. Mert ˝nem kell ide semmi tűz Tartani kell a rendet!˝ Igyál meg minden alkoholt, Vegyél be minden vegyszert! Szerezz magadnak kötelet! Vagy magad ellen fegyvert! Akkor majd nem lesz semmi baj, Szépen mutatsz a sorban! Visíthatsz utcahosszakat, Az éltető mocsokban. S ha futásunk majd véget ér, Nem nyugszunk puha párnán! Mint kidőlt villanyoszlopok, Úgy maradunk a járdán! És lecsapja vasfedelét, A Csatornáknak Atyja! -Az lesz dicstelen életünk Kongó lélekharangja! |
| All times are GMT +1. The time now is 01:48. |
Powered by vBulletin®
Copyright ©2000 - 2025, Jelsoft Enterprises Ltd.
Design partly based on Hódító's design by Grafinet Team Kft.
Contents and games copyright (c) 1999-2020 - Queosia, Hódító
Partnerek: Játékok, civ.hu