![]() |
Quote:
Tetszik. Nagyon szép vers, bár nem igazán örülök neki, mert tudok olvasni a soraid között... |
Quote:
tudom, hogy mi bánt. Nem hagyod, hogy szeressenek, ez a legnagyobb hibád. Ha akarsz róla beszélni, tudod hol találsz! |
Csillogva pörög a légben,
Ékkőként villan a fényben, S ahogy eltűnik messze a mélyben, Csak nézem, csodálom, térden: Lüktetve kiömlő vérem. Nem túl jó. Majd keresek elő másikt is. |
Ákos - Dal egymásnak
Ha fölényesnek látszom Itt egy vallomás: A helyedben nem lehetne más Mert van bennem hűség És van ragaszkodás Szavam annak szól Akit illet: Felemelt engem az ihlet Meghatódtam Ahogy forrni kezd A tőkén felejtett gerezd De úgy mozdul Bennem minden Szavadra az élet Terebélyes bokra Mintha mindegy volna Merről fúj a szél Belőled az igazság beszél Eltűröd Hogy meggyötör Az öröm Ha felszínedre tör És mosolyogsz Ahogy a fájdalom Mint verejték Csorog a hátadon Megleped magad velem: Ajándékod teremtő szerelem Napjaid közé hűség vegyül Majd megkövül De él és örökkön ragyog Most nincs több szavam Fáradtan boldog vagyok |
Hegy vagyok mi nézi elrohanó időt,
Esőcsepp mi elhagy, őt megszülő felhőt. Szél vagyok, kergetek játszó porszemeket, Rög amit az ásó földmélyből felvetett. Minden voltam, s leszek a nagy végtelenben, Kóróként csak tövist, faként gyümölcsöt teremtem, Minden vagyok, s semmi, én vagyok és mégsem, Add kezembe sorsod! Adod? Én nem kértem! Igaz vagyok, hamis, egymagam tolongás. Befogad, kitaszít, az örök körforgás. |
Üvöltök, bennem a dühöm tombol,
Testemben ellenem hűs acélja rombol, Vigyora vérvörös grimasszá válik, Koponyát szakít be ütésem álláig, Testemből reccsenve szakad ki pengéje, De nem omlok. Nem. Nem le oda melléje! Tovább! Gyerünk! Menj még! Ordítok testemre. Föld remeg, vér zubog, tántorgó léptemre. Karom gyengül, de még bírja fegyver súlyát, Kóstolná ezerszer ellenségem húsát. Lépek és testembe új fegyverek marnak, Enyém is utat nyit sok vérzivatarnak. Még csak utoljára! Ez egyetlen csapást! Fojtott hörgés kísér hústépő villanást. Lépek csak még egyet, s dalra nyitom ajkam, S átdöfött szívvel halok itt, vad diadalban. |
3 hete a fellépési limit 3-szorosán
halálos unalmat játéknak nevezni?
tekercseket irva jó sok zsét szerezni bárhogy nézzük, abban semmi öröm nincsen eseménytelenül ülni sok-sok kincsen ki mondja hogy muszály vagyonnal játszani? kockázatmentesen keménynek látszani tapasztalt és profi csak erre esküszik aki figyel rájuk azok mind elhiszik hol itt a kihivás, mit egy játék adhat? amitöl pulzusunk egekbe szaladhat itt elrozsdásodva ennyit várni vétek megöl az unalom, nemsokára lépek ... |
Munkám sok van
Pénzem kevés Nem megengedhető a Hódítós tétlenkedés Beválalva terepmunka Szövetségem vezető nélkül hagyva Tellnek a körök múlnak a napok Én meg csak számolgatom a fizumért hány VIP kört kaphatok :D Közben rohamozzák ugyan szövetségünk várátfalát Áttörni azonban... áhh rég nem látott e Világ oly csodát Hazaérve a fáradt láztól égve Sorban állva üdvözöl szövetségesem népe De csitt csak...! Lópata dübörgés hangzik a távolból Tisztelt Ellenfelünk földet csenne birodalmunktól Taktika gyorsan kidolgozva Ám Árész ellenfelünket támogatja Lefagy a PC szakadozik a net Így az égész terv a füstbe megy Valami mérhetetlen düh és fájdalom járja át lelkemet Ilyen feltételek mellett játaszni nem lehet A birodalom romokban, szivem megrepedve A vezérségről lemondák sietve Életem első is valószínüleg egyetlen verse... ha ezt annak lehet egyáltalán nevezni :D Ne cikizzetek ki lécci :) |
Ne add fel és folytasd ezt az irodalmat
Kis szépséghibákért nem küldünk kommandót Egy vers nem csak forma, érzelmeket mutat És visszhangra talál, reméljük legalább Mi szívedet nyomja értjük a fájdalmat Kínos helyzetedben látjuk a mondandót Emeld fel a fejed és folytasd az utat Ne maradj a porban, kelj fel és küzdj tovább |
pokol tüzében
ördög kezében helyzeted mérd fel nyugodj meg szépen tán csak nem én voltam aki rosszat szóltam első versed mögé ösztönzést tákoltam azóta nem kérdezem szinte fel sem mérhetem minden leirt versedből szinte süt az érzelem mint akit belső tűz éget mert fájdalma nem ér véget dacolva viseli sorsát mégsem kérne segítséget harcát magányban kell hogy vívja ha barátait mégsem hívja közben sötétség vad ereje pokol mélyére lelkét szívja próbálná mondani ez az üzenet tombold ki magad és vállald tüzedet vannak még mások is aki nem gúnyol aki ezt megérti és van ki szeret |
All times are GMT +1. The time now is 16:37. |
Powered by vBulletin®
Copyright ©2000 - 2025, Jelsoft Enterprises Ltd.
Design partly based on Hódító's design by Grafinet Team Kft.
Contents and games copyright (c) 1999-2020 - Queosia, Hódító
Partnerek: Játékok, civ.hu