Lent voltam a fogadó éttermi részében vigyázva a nőre és a gyerekre amikor az istálló kigyúlladt. Az őrségemről is megfeledkezve rohantam segíteni én is az oltásban. Majd amikor végeztünk, elindulok keresni a lovamat. Hangos füttyszavakkal hívom magamhoz. Háromnegyed órás keresgélés után ráakadsz.
Miután megtaláltam, próbálom nyugtatgatni és visszavezetem a fogadóhoz, és összeszedem a megmenekített lószerszámaimat is. Sajnálattal tapasztalod, hogy a kimenekített lószerszámok nem a tieid.
Mindezek után döbbenek csak rá hogy a gyereket és a nőt magára hagytam. Maradék erőmből rohanok vissza az éttermi részbe. A nő és a gyerkőc egy asztalnál ülve valmiféle kártyajátékot játszik, amit nem igazán ismersz fel. Miután meggyőződtem róla hogy minden rendben van velük átmegyek Iarwain szobájába, és megnézem mi van vele... Ugyanazokat a dolgokat fedezed fel rajta, amit Morel is (lapozz vissza, és olvasd el).

Fontos!
 

Miután látom, hogy Iarwainon már nem segíthetünk a szobán lévő embereket hátrébb rendelem a hullától, majd varázslásba kezdek. A jobb kezem mutatóujjával rámutatok az ágyra, és mély torokhangon elkezdem kántálni a varázslat szövegét, eközben már az első pár szó után éles fényesség tölti meg a szobát.
Aki szobában van (tényleg, ki van ott ekkor?) azt látja, hogy majd 1 perces kántálás után a fény összeáll képekké Iarwain ágya felett. A kép olyan, mintha valami alacsony helyről látnátok azt a szobát, amiben vagytok. Látjátok, ahogy Capullo belép a szobába, elrendezkedik, majd lefekszik és ezzel kikerül a látóteretekből. Eltelik valamennyi idő betántorog Iarwain, szinte lerogy rátok, látjátok a lábát, úgy tűnik sokat forgolódik, körülbelül ez megy 2 percig, utána nem mozdul többet. Ez a kép körülbelül 1 percig tart, utána vált: kivilágosodik, és Capullo jelenik meg a képben, felkel, és fölétek hajol, utána a kép fénnyé alakul, és eloszlik.
-Azt hiszem a témát ezzel lezárhatjuk. Iarwain a sérüléseibe halt bele. (Ha van bent valaki akkor azoknak mondom ha nincs előkerítem a többieket és elmondom nekik a varázslatom eredményét) Majd felvetem hogy el kellene temetni az elhunyt társunkat.

Mivel én lent jelentek a Nagyúrnak, nem látom a képeket, hanem várom a döntését. Mellette maradok, nehogy a fogdós kissé eldúrvítsa a dolgokat.
A képeket nem látod, de utólag közli veled Oler, hogy mit tudott meg (ezt fentebb írta is).

A nagyúrhoz először a fogadós megy oda panaszkodni, hogy a titeket üldöző haramiák miatt leégett az istálója, és szeretné, ha a kárát megtérítenéd.
Értetlenül nézek a fogadósra, lévén egy kukkot sem értek abból amit mond, majd lesétálok a családomhoz, hogy ne legyenek egyedül odalent. Amennyiben a fogadós is követ minket és panaszkodik tovább, akkor az esetleges fordítás után közlöm vele (a feleségem tolmácsolásával), hogy minket nem üldöznek haramiák, tehát ha haramiákat látott, akkor forduljon a helyiekhez.
- De a törpe azt mondta, hogy aki megölte a társukat, az gyújtotta fel az istálómat. Maguk hozták a fejemre a bajt, és maguk miatt égett le az istáló, ezért kérem, hogy térítsék meg a káromat.
A nő fordít:
- Rendben fogadós, kapsz a bajaid 2 ezüst.
- Két ezüstöt? Az még arra sem elég, hogy az anyagot megvegyem az új istálóhoz! Munkaköltséggel együtt legalább 2 arany egy új istáló felépítése.

Utána Gren megy oda hozzád, és beszámol a történtekről, ami így hangzik:
Mikor lejön a nagyúr, meghajolok előtte és az asszonyhoz fordulok:
- Asszonyom, tolmácsolna az Úrnak?
- Természetesen.
- Nagyúr. Miután láttam Iarwain sebeit, lejöttem érdeklődni a fogadóstól. Ő azt mondta két vendége távozott addigra innen. Közben bejött Stancil, az égett ujjait fogva és elmondta, hogy valami aranyszerű dolgot fogott meg az istállóban és az égette meg. Ezután kimentem megkeresni, mert gyanítom ugyanaz égette meg ami Iarwaint. A kölyök azt mondta, hogy a szalma felé dobta el miután megégette. Megpróbáltam megkeresni, mert különben felgyújtotta volna az istállót, de sem világosban, sem sötétben nem találtam meg. Valamit viszont találtam, ami nem volt sem melegebb sem hidegebb az istáló levegőjénél, mert sötétben nem láttam. Amikor meg akartam jelölni a környékét az arcomba robbant és felgyujtotta az istálót is. Mentettem amit bírtam de mindent nem tudtam. Ennyi történt Nagyúr.
A törpéhez fordulva:
- Maradunk még 1 nap, mindenki kipihenh magát, a halottal az, amit akartok

Ezek után Malbordus keres fel, és megkérdezi:
- Mi legyen? a vártnál jobban kifáradtunk ezen a reggelen.
Amit a törpének mondott a nagyúr, azzal a te kérdésedre is válaszolt.

Meghajolok a Nagyúr felé.
-Igenis uram.
Oler-hez megyek és megszólítom.
-A sérüléseket abból ítélve amit elmondtál, a folyósón szerezte. De a kérdés megmaradt. Kitől illetve mitől? Ha tudod a mágiáddal vizsgáld meg a környéket hátha maradt valami nyoma a környéken. Addig megyek megnézem az istáló romjaiból lehet e valami menthetőt szerezni.
Elindulok aztán megtorpanok.
-Várj csak! Ezt a varázst az istáló romjai közt is meg tudod csinálni? Láthatnánk azt a vackot ami felrobbant, meg ami megégette Stancilt!
A varázslás végeztével már hulla fáradt vagyok,de erőt veszek magamon és előkerítem a többieket és elmondom a varázslat eredményét és a következtetésemet. A törpe kérdésére pedig:
- Sajnos jelenleg nem állok készen még egy ilyen méretű varázslatra. Sokat kell még fejlődnöm ezen a téren, de ha Arel is úgy akarja holnap meg tudom vizsgálni az istállót is.
A társalgás végeztével felmegyek a szobámba pihenni.
Z: Elkezdesz a romok közt keresgélni a beszélgetés után?

-Amíg gondolkozol addig megnézem mi maradt!
Kimegyek az istáló maradványaihoz, de egyenlőre nem lépek be a romok közé, hanem kívülről próbálom felmérni mi maradt belőle és esetleg mik maradtak épen. Elküldöm egyenlőre az összes embert aki esetleg be akar menni a romok közé. Nehogy a járkálásukkal összezavarják Oler későbbi képeit.
Mivel fából volt az épület nagyrésze, ezért miután leégett, a maradék összedölt, szóval a romok közé nem tudsz belépni, maximum a romokra. Egy csomó kisebb-nagyobb félig, háromnegyedig elszenesedett fakupacnak tűnik az egész istáló. Ha valami épen is maradt benne az nem látszik (innen nem látszik volt-e olyan tárgy az épületben, ami nem éghető).

Amikor megtudom a Nagyúrtól, hogy maradunk még 1napot, kimegyek a fogadó elé ahol a batár áll és arrébb állok vele az útból a fogadó mellé és ott maradok a vezető ülésen és nézek ki a fejemből...
Napközépre érsz vissza a jószágok előkeresgéléséből. Mennyi időt töltesz a fentebb leírt tevékenységgel?
Két dolog szakíthatja meg az elmélkedésemet,a gyomrom korgása,illetve ha megszólít valaki.
A népeket jobban érdekli a lovaik előkerításe, és a csomagolás, mint az hogy veled törődjenek, így nyugodtan elmélkedhetsz. Napközép után egy órával, úgy érzed tudnál enni valamit.
Eszembe jut hogy a Nagyúr azt mondta hogy maradjunk még egy napot, de nem hinném hogy a fogadós adna nekünk ételt, s főleg nem még egy napra szállást. Hogy erről megbizonyosodjak, felkeresem a fogadóst és megkérdezem.
- Jóuram, készítene nekem valami ebédet?
- Majd a szakácsnő elkészíti, de előbb fizesse ki: 6 réz lesz - mondja a fogadós, miközben kissé morcosan néz rád.

Miután kicsit elültek az izgalmak, leülünk az asztalhoz ismét és némi ételt rendelünk, valamint a fogadóssal közöljük, hogy maradunk még egy éjszakát. Aztán, hogy lássa, nagylelkűségemet, kap még 8 ezüstöt az istállóra, mivel nem volt ott semmiféle haramia, hanem egy eleve bent lévő tárgy okozta a tüzet.
- Még hogy eleve bent lévő tárgy! Ugyan már uram, ezt maga sem gondolhatja komolyan! Ha eleve bent lett volna, akkor már akkor le kellett volna égnie, mikor oda került. Nem, ez a tágy, akármi is volt az, nem az istálóm rész, nem volt ott elve, valaki olyan tette oda, aki a maguk fejére pályázik, ahogy a törpe is megmondta. Szóval vagy kifizeti az istáló árát, vagy fel is út-le is út, nincs szükségem bajkeverőkre, a végén még a foadóm is leég. Ja és takarítsák el a hullát a szobából, mert ez így nem állapot! - közli veled eléggé ingerülten a fogadós.

Odaállok a nagyúr mellé két lépésre oldalt és a fogadósra nézve szólok.
- Fogadós! A Nagyúr már szólt. Ne feszítsdd túl a türelmét. Ha a vajákos meg tudja ismételni amit már tett, akkor kiderül ki tette oda azt ami felgyújtotta az istálódat. Addig pedig ne zaklasdd tovább.
Meghajolok a nagyúr felé:
- Uram! Ha megengeded megpróbálok gondoskodni Iarwain testéről.
- Maga már elismerte, hogy a magukat üldőző akárkik miatt történt, úgyhogy hagyjuk a kertelést! Mellesleg maga küldött az úrhoz tárgyalni, úgyhogy most hagyja, hogy tárgyaljak vele! És részemről nincs rendezve ez a dolog, és szobát sem kapnak addig, míg ki nem fizetik a káromat!
A fogadósra pislogok a kötéseim alól:
- Na ez érdekes lesz akkor. Magának pénz kell, de nem hajlandó kiszolgálni. Nagyúr! - ismét meghajolok az úr felé aztán kimegyek, a málhámból veszek elő egy adag ennivalót, a kútból húzok vizet mellé és leülök a kocsi mellé enni.
A fogadós nem szól semmit, hagyja hogy kiballagj, közben az úrra nézve várja a választ.

Fogadós te érteni valamit férel - halljátok a nő hangját amint fordít - a törpe nem mondani jól. A kölyök találni fényes érme az istállóban, az gyulladni ki. A társunkkal megállni szive végzett ezt láttuk jól, így nem érteni azt se törpe mit magyarázni gyilkos ugyanaz mint érme. Bárki fogni meg érme az biztos kigyulladni, biztos valami lovás rejteni el oda, vagy a 2 távozott vendég valamelyik. De lást jól lekűségem, kapsz összesen 1 aranyat, hogy ne érezd magad kisemmiz.
A fogadós egy ideig hitetlenkedve méreget, majd megvonja a vállát, és elveszi az aranyat.
- Így végül is más... nekem a törpe azt mondta... én nem tudtam... elnézést uram, máris készíttetem az ebédjüket, és természetesen a szobák is rendelkezésre állnak. Sőt lehet jobb szobát is tudok adni, mindjárt megnézem... - habogja, majd elsiet.
Kisvártatva visszajön, és közli:
- Két csinosabb szobámból kiköltöztek, oda átvitethetem a holmijukat, ha kívánja, és a ház vendégei erre az éjszakára. Remélem nem neheztel az előbbiért, én tényleg nem tudtam, hogy...
- Két új szoba lenni jó, megbocsátok, nem neheztelni, ajánlat elfogad.
- Rendben akkor melyik szobákból pakoltathatom át a csomagokat?
Mivel magyarázni fárasztóbb így az egyszerűbb utat választom, megmutatom a mi szobánkat.
A fogadós követ. Mikor odaértek megkérdezi:
- Ez az egyik szoba. Melyik a másik, amiből át kell pakolni?

Z: körülbelül fél óra alatt megebédelsz. Utána mihez kezdesz?
Miután ebédeltem, felmegyek Iarwain és Capullo szobájába. Odaállok a félelf holteste mellé és meghajtom a fejem előtte.
-Nem tudom mien isteneket imádtál és miben hittél. A halálod sem tiszta, de remélem harcoltál és büszkén állsz most istened előtt.
Nem ismerem a szokásaid és nem tudom felétek hogy temetnének el. Én úgy foglak kezelni most, hogy a csapat érdekét tartom szem előtt. Ha szellemed most lát kérem ne haragudjon meg, ha olyasmit teszek mit nem volna illő.
Van még valaki a szobában? Mert attól függöen folytatom.
Mivel Mike már jó ideje nem játszik, nem tudni mit cselekedne a karakterével, de vedd úgy hogy nincs ott. A többiek biztosan máshol vannak.
Először átnézem a ruhatárát, mindazt amit esetleg felhozott magával a szobába. Megnézem azt is, hogy mijen ruha van épp rajta. Azt vizslatom, hogy egy rend ruhába, köpennyel együt fel tudnám-e öltöztetni. Miután végignéztem mindenét elkezdem levetkőztetni és közben vanírul mormogok magamban.
Kevés holmija van. A páncélja és a fegyverei az ágy mellett találhatóak. A batyujában tisztálkodási szereken, és élelmen kívül nem nagyon találsz semmit. Egy rend viszonylag tiszta ruha van rajta (a csizmáját nem vette le, lefekvés előtt).
A cizmáját is leveszem és ha van rajta-benne fém tárgy azt leveszem róla (pl sarkantyú.) Ezután felöltöztetem újra, úgy hogy az esetleges fémruhagombokon, és csizmaszögeken kívül más fémtárgy ne legyen rajta. Ezután átnézem újra a holmiját és a pénzét, illetve a nagyúrtól kapott erszényt keresem.
A csizmáján nincs sarkantyú. Megtalálod az erszényt, az összeg pár arannyal több, mint ami az előleg volt. A nagy kutakodás közben találsz egy összehajtott viasszal lezárt pergamen lapot, amire ez van írva: Ip shi Keung.
A pergament egy percig zavartan forgatom a kezemben aztán, biztos ami biztos, az övtáskámba rakom. A pénzesbatyuból kiborítom a pénzt és belerakom az öt aranyat amit a nagyúrtól kapott. lezárom a zacskót és az övemre akasztom. A többi pénzt egyenlőre a feje alá rejtem. Ezután kimegyek a szobából és lemegyek a nagyúrhoz.
Mikor odaérek hozzá leveszem az övemről Iarwain erszényét és meghajolva megszólítom:
- Nagyúr. Ez itt az ön által Iarwainnak adott előleg. Ha óhajtja visszaszolgáltatom önnek. Ha nem akkor a fogadósnak adom, hogy többet ne zaklassa önt és mindent megadjon a mielőbbi indulásunk érdekében. Iarwaint tűzön szándékozom elbocsátani, bár nem tudom, mi lett volna a kívánsága.

Kifizetem előre az ételt és leülök az egyik sarokba ahonnan látom a Nagyurat és családját, majd elkezdek enni és iszok is valamit. Nem igazán foglalkozok a "kevertvérű" eltemetésével.
Körülbelül 20 percet kell várnod az ebédre, de megéri, mert a tegnapi vacsorához képest sokkal ízletesebb ételt tesz eléd a fogadós: sülthúst, erősen fűszerezett pároltzöldséget, és egy cipót, valamit egy kupa rizsbort. Az adab kiadós, nem lehet rá panaszod.

Fontos!
 

Közérdekű közlemény: holnaptól új játékos csatlakozik hozzátok Massza Rex képében. Színe Magenta lesz :)

Hatalmas alak tápászkodik fel fekvésnek is beillő ültéből, kihúzza magát, megropogtatja izmat, és olyan irányból közelít a Nagyúr felé, ahonnan láthatja közeledtét. 3 méterre tőle megáll és egy nagy levegő után beszélni kezd.

- Nagyúúú. A nivem Imberevő Farkas, a Daqlamari bajnuk, a Talesidoni vírengző, a Tirimi gyűző, a Soraidai csunkoló, Barmettai hóhír, az Onpori finevad. Kivesen mernek és míg kivesebben tudnak migállni illenem. Hallutam, hogy igyik imbere kidűlt. No mig haramiák is fenik a fugukat a Naúúúra. Ha fiziti níkem suk suk aranyat, ín ligyűzök magának bárkit. Csak mutassun reá, a többí az ín gundum.
(a monológ befejeztével arca várakozó arckifejezést ölt, csak a Nagyúrra néz, egészen pontosan az állára)

Külső: 199 cm magas, barna, ápolatlan, késsel vágott (6-7 cm hosszú) haj. Arcát forradások és vágások borítják (szemöldökének íve nem sok jót ígér) (nincs szakál, bajusz, jól rosszul borotválja). Bal fülében réz karika.
Jól táplált, egészségtől kicsattanó bivaly teste van, izom izom hátán. Recsegő, nyikorgó, a csatok miatt ropogó puha bőrvértezet van rajta, bal vállán keménybőr erősítés. Mindkét karján bőr alkarvédő, kézfején ujjatlan bőrkesztyű. Vállán átvetve, egy fehér farkasbunda. (inkább dísz jellegű). Két rövidkardnak is beillő tőrt visel a derekán lévő övön a hasa előtt. Oldalain két egykezes csatabárd van az övébe tűzve. Ágyékkötője fölé posztó csataszoknyát köt, amikre mindenfelé kis kacat van varrva. Izmos combja szabadon van, majdnem térdig érő gyalogló csizma van a lábán. Hátrébb az asztalánál látni még egy emberes zsákot is.

Látod, hogy figyelmesen végig mérlek téged, majd egy általad ismeretlen nyelven kezdek el beszélni, amit a mellettem lévő hölgy (valószínű a feleségem) lefordít neked, miután én befejeztem a mondandóm.
- Testi erej meggyőző, így kap lenni esély tőlem, jöhetni velünk. Fizetség 15 arany összes, de most kapni 5, a többit ha odaérni.
Azzal kiszámolok az asztalra 5 aranyat.
- Nagyúúú lenni elígedett majdan. Ha gundulja legjubb imberit kihívum viadalra, lássa nim csak szájalás megy itten. Pirsze nem halálusra, mert kár lenne írte. (teljes fogsoros mosoly)
- Miko érunk oda? Ílelem miatt kirdem csak.
Hallod, ahogy a nő fordít, majd a férfi válaszol, amit a nő ismét lefordít:
- Nem lenni szükség csapaton belüli harc. Tudás bizonyítani út közben, miközben védelmezni minket. Az lenni bizonytalan mikor érkez, de fogadós majd adni neked egyheti élelem.

A nagyúr mellett állva végigméren a nagydarab alakot. Majd a nagyúrhoz fordulok ismét:
-Jut eszembe azthiszem nem a legjobb ötlet tűzzel játszanom -mormogom- inkább elföldelem a testét. Mi legyen a pénzével?
Vedd figyelembe, hogy ekkora égés után nem vagy a legjobban, sőt...
- Pénzt kérem vissza, ő nem teljesíteni küldetés, hamarabb meghalni.
Leteszem az erszényt a nagyúr elé az asztalra. Ellépek az asztaltól és meghajolok, majd a nagydarab fickó felé fordulok:
-Üdvözöllek. Gren vagyok a Kőszakállú klánból. Segítenél nekem elföldelni azt kinek a helyére lépsz?
Bólintok a Nagyúr felé, hogy értettem és végigmérem a törpét alaposan.
- A karod maradjun irős cimbura. Az arínába sukat küzdüttem huzzád hasunlúval. Elíg júl harcultak. Vut egy, akit kíkszakálnak hítak, nim tistvíred? Elíg júl harcult, ha csak file ulyan jú vagy, biztus jú cimbik liszünk.
- Ássuk el a imbert, aztán meghíllak egy sörre.
-Nem ismertem Kékszakáll nevű törpét, a klánjukat ismerem valamelyest. Remélem méltó halála volt és most Tooma jobbján harcol. Nem ember csak félig. Egy félelf volt. Gyere megmutatom.
Felmegyek Iarwain szobájába hogy a holtestét elvigyük.
követem Gren-t.
- Aztán hugyan halt mig ez a fílember? Harcban vagy míreg által?
- Nem tudjuk pontosan. Szerintem harcolt, de égett sebe is van. Azt, hogy végülis mibe halt bele nem tudja tán senki, csak ő maga.
Benyitva a szobába észreveszed, hogy nem úgy van ott a test, mint ahogy ott hagytad: a ruhája nem rajta van, hanem mellette az ágyon.
-Na ez szép. Felöltöztetem, erre valaki levetközteti. Segítenél feladni rá a ruháit?
Megnézem, hogy Iarwain pénze megvan-e még de megszédülök és nekitántorodok az ágynak. Nehézkesen megrázom a fejem és kiegyenesedek.
Alaposan megnézem a holtat, egyenlőre csak szemmel. A sebeit nézegetem, milyen fegyver ejthette, keresem a halál okát. Utána a szobát is végig nézem, csak úgy futólag.
Ugyan azt látod a testen, és a szobában, amit a többiek is láttak (kérlek lapozz vissza és olvasd el).
- Dartun adjun neki vígsű nyugudalmat! (segítek felöltöztetni)
- Níked ki ki látta el így a bajud?
-Ha tudnám ki volt, már halott lenne. Valami furfangos tárgy volt ami az arcomba robbant. Majd holnap a vajákos megtudja talán mondani.
- Na szólok a többieknek, hogy aki akar búcsuzzon el tőle aztán kivisszük rendben?
- jú van. De igyszerűbb lösz ha ín viszem. Mellyik az a vajákus? Rígúta ösmered?
- Ín úgy látum, nem harcban hult ez el. Láttam már suk sebet. Bár elíg csenevísz kölyök vót, de ettűl míg őnekije sem kellett vuna meghalni. Benyelt ez valami gyilok mírget. Vagy gonosz runtás facsarti ki szívit (kiköp). Egy Dartun pap megmondaná bizton.

Mivel nagyon sokáig ülök ott ahol az ebédemet is elfogyasztottam,ezért látom ahogy a Nagyurat megszólítja az a nagydarab fickó.Nagyon megnézem,de nem teszek semmit,nem is szólok hozzá,aztán mikor elkezd vele a törpe beszélgetni kissé nyugodtabb leszek.Nem igazán foglalkozom ezzel a dologgal.Odamegyek a pulthoz és rendelek egy korsó sört,hogy legalább az legyen a társaságom,majd visszaülök az eredeti helyemre.
Mivel sokat üldögéltem a fogadóban úgy döntök még kora este hogy felmegyek a szobámba,de előtte megkeresem Stancilt hogy figyeljen a batárra,s ha bármi gond van szóljon.
Rövid keresgélés után előkeríted Stancilt, aki a hátsó kertben bóklászik.
- Az akarja az uraság, hogy egész éjjel maradjak fenn? - kérdezi a kölyök kissé meglepődve.
Amikor beszélek Stancillal mondom neki hogy feküdjön le ő is most és akkor nem lesz probléma az éjszaka az alvással.
- Jó, de miért én figyeljek, ha történik valami kiabáláson kívül aligha tudok mást csinálni.

Olyan éjközép után nem sokkal felébredek,kissé felülök az ágyamon és onnantól kezdve(ezért a korai lefekvés)semmit nem alszok,csak hallgatózok és figyelek.

Megvakarom a fejem úgy nézek fel a hozzám képest hatalmas emberre.
-Hmm... lehet. De ehhez nem értek. A vajákost Morel-nek hívják. két napja ismerem csak, akár a többieket. Ember, de amennyit megismertem belőle, nem rossz fajta. Na vigyük ki és temessük el a félelfet, aztán együnk-igyunk valamit. Utánna megpróbálom a Morel-t rávenni, hogy gyógyítson még rajtam valamejest.
Magamhoz veszem Iarwain pénzét és Farkas-ra nézek, hogy akkor segítsek-e cipelni a félelfet.
Erőlködés nélkül felemelem a holtat, és a vállamra dobom. Kifele figyelek, hogy ne akadjunk el az ajtóban. (sem fönt sem lent) Ha így nem férek el vele, akkor két karomba viszem. Egyenlőre a cél csak az, hogy ki vigyem az udvarra.
-Aztán mög kéne ösmerni a többit is. Ligalább az arcúkat, hogy tud'am ki völem, ki öllenem.
Hova akarjátok eltemetni? Ásótok vagy egyéb eszközötök van?

Grenhez:
-Adjunk a fogadúsnak egy ezüstüt, hogy híjjon majdan papot a sírjáhuz, me külünben nem nyugodhat bíkíbe.

Ha majd leérek az ivó részben, akkor odaszólok a Fogadóshoz:
- Huvá temethetjük a hultat, hogy ne ligyen útba? Mög kéne egy ású is.
- Valahova az erdőszélre temessék, ott nem fog senkit sem zavarni. Ásót meg keressenek a kert mellett a fészerhez támasztva.

Farkas után odalépek a fogadóshoz és leteszem elé Iarwain pénzét:
-Ez itt 5 arany. A társunké volt. Nem várom el, hogy megköszönje, de három dolgot kérek érte cserébe. Egy, ne legyen irántam haraggal, nem vagyok egy könnyü eset és a kelleténél idegesebb tudok lenni, ha valaki meghal a társaim közül. Kettő! Eltemetjük most a félelfet, de kérem, hogy amint teheti hívjon egy papot és szenteltesse fel a sírját. Gondoskodjon róla, hogy meg ne gyalázzák és nyugalmát ne háborgassák. Három. a legjobb söréből hozzon ki a sírhoz egy hordóval amint kész a gödör. Rendben van ez így?
- Ha a papot is nekem kell kifizetni, kevés lesz ez az 5 arany...

- Más, nem tudom a nagyúrral mit beszéltek az estéről, de szeretném megtudni most magától.
Várok türelmesen a fogadós válaszára.
- A nagyúrtól megtudtam, hogy a társukat a szíve vitte el, ami mondjuk kissé különös, hisz fiatal volt még, de ki az aki látja az égiek terveit? Neki ennyi idő jutott e világban. Az istáló pedig baleset miatt égett le - látszik rajta, hogy nincs teljesen meggyőződve arról, amit mond.

Ha hallom amit Gren a kocsmárossal beszél, akkor odalépek közel a fogadóshoz, és kikelek magamból:
Micsuda?! 5 aranytallér nöm elíg?! Ne huzz ki a sordunból ímber!!! Röngeteg temetísen vútam, ösmerem az árakat már. Igy aranyért má úri pompa dukál, nagy dínom-dánom. Itten van a nagyvárus napnyira ni.
A fogadós a mennyezet felé emeli a tekintetét, kb olyan kifejezéssel az arcán "na már megint egy vadember", aztán nagyot sóhajt, és megszólal:
- Talán a pap eljön egy aranyért, amit kétlek, de nekem vagy a feleségemnek fel kell utaznom a városba, hogy szóljak neki, erre az időre ha a feleségem utazik nem lesz aki főzzön, ha pedig én utazom, nem lesz aki kiszolgálja a vendégeket. Oda vissza az út két nap.
- Nöm kell ez az okoskudás. Küldjél valami szolgáló fiút, vagy izenjél egy vöndéggel, aki arra tart, vagy azzal, aki a kaját huzza nöked időnként, nem húnap kell, hanem amint löhet.
Ki nem állhatum a sakál mindeniteket, állandúan csak a pénzen jár az öszötök.
- Se vendégre sem pedig szolgáló fiúra nem bíznék annyi pénzt, amennyiért egy pap idejönne.
- Ki mundta, hogy pínzt bízzá rá? Ízenjél velük, hogy gyűjjön egy pap, majd ha idegyűtt, akkor mögkapja szentelís után.
- Gondolja egy pap meg eljön ide mindenféle adomány nélkül? Menjenek kaparják el a társukat, mit bánom én, nincs nekem arra időm, hogy magukkal vitatkozzam! - vágja hozzád a fogadós kissé ingerülten
Farkasra nézek, aztán biccentek.
-Én megpróbáltam.
Felvennéd a pénzeszacskót és elindulnál kifelé, de a fogadós ráteszi a kezedre a kezét.
- Nem azt mondtam, hogy nem segítek, hisz nekem is érdekem, hogy ne járkáljon nyugtalan lélek a fogadó körül, csak megjegyeztem, hogy ennyi pénz nem lesz elég a szertartásra. De lássák kivel van dolgom, a többit majd én kipótolom a cél érdekében. Kérem legközelebb fogja vissza a kedves barátját, mára már épp elég bajt okoztak nekem...
- Möglásd az istenek lösúlytanak rád, ha így gondulkoc.
Ott hagyom, oda viszem a holtat, ahova Gren mondta/mutatta.
A fogadós nem szól semmit, hagyja hogy távozz az épületből.
Felnézek a fogadósra:
-A sörről ne feledkezzen el, meg készítsen össze egy heti élelmet.
- Nem feledkezem meg.
Elengedem az erszényt, és hagyom had markolja fel.
-Ha valaha is visszatérek erre a vidékre, és szándékomban áll egy éven belül. Hát remélem még megtalálom a társam sírját.
- Úgy lesz. Nem tudom maguk felé kik laknak, de itt rendes népek élnek, és nem szokásunk sírokat gyalázni... - látszik, hogy a fogadósnak kezd elege lenni, és mintha neheztelne valamiért.

- Hozom az ásót! Kivinnéd addig? Oda az út menti fához.
Megyek megkeresem a fészert és az ásót.
Megtalálod.
Kimegyek felszedem az ásót és odamegyek Farkashoz. Elkezdem ásni a sírt:
-Remélem hamarost hozza a sört a fogadós. Ti hogy szoktátok búcsúztatni az elholtakat? - kérdem Farkastól.
Grenhez:
- Hát szípen eltemetjük, pap mög minden, aztán iszunk mög eszünk, küzben meg rúla böszélünk. A dolgait mög elusztjuk azok küzt, akik a barátai vútak. Nálatuk nöm így mögy?
A fogadós körülbelül negyedóra múlva kiér a sörrel, leteszi mellétek, aztán visszamegy az épületbe.
-Hasonlóan megy nálunk is. Csak mi az elholtat is megkínáljuk sörrel. A dolgait a családja, klánja örökli. Ha nincs neki, vagy messzi hal meg akkor pedig a vélelévők osztoznak. Kivéve a pénzét, azt vagy a temetésre költjük, vagy a rokonainak juttatjuk el. Iarwain rokonait nem ismerem. ezért adtam a fogadósnak a pénzét. A többi cuccát majd meglássuk.
Nem ások túl mély gödröt, csak akkorát ahol a kóbor állatok tán nem ássák ki. Aztán töltök egy korsó sört és beleloccsantom a sírba. Aztán töltök még kettővel és az egyiket odanyújtom Farkasnak:
-Legyen jobb harcunk és jobb halálunk! Magasba emelem a korsót fél kortynyit kiloccsantok Iarwain testére aztán a többit megiszom.
Megvárom míg Farkas is végez a magáéval aztán megkérem, hogy fektesse be a sírba.
-Egy perc és jövök-mondom neki.
Bemegyek a fogadóba, végigjárom a csapat minden tagját (a nagyúr és családja kivételével), és mindenkitől megkérdezem el akar-e búcsuzni Iarwaintól. (Aki el akar búcsúzni, az írja be hozzászólásban mit szeretne, és én bemásolom a szöveget a megfelelő helyre.)Aztán a kocsiról leveszek az orkoktól zsákmányolt fegyverek közül egy kardot és a két csákányt és kiviszem a sírhoz.
Egyszuszra kiiszom a kupa sert. Finoman belehelyezem a testet, elrendezem kezeit maga mellé, mintha "vigyázba" állna, aztán rövid néhány szavas fohász intézek Dartonhoz. Gren szavaira csak biccentek, jelezve fogtam.
Betemetem a sírt Farkas segítségével és eligazgatom rajta a földet. Iarwain feje felöl leszúrom a kardot és kerszetben előtte a két csákányt. Az egyik korsó (ha fa, az) aljába tőrömmel belevésem az "Iarwain a félelf" szavakat a közös nyelv betüivel és a kard markolatára teszem. Fél korsó sörrel lelocsolom a sírt, magamban elmondok egy fohászt és Farkasra nézek:
-Mehetünk, ha gondolod. Együnk aztán készüljünk az éjszakára.

P.sz. 3736, Arel 3. havának 20. napja, az Acél órája
 

A temetés végeztével a fogadó ivó részében ültök és vacsoráztok, mikor egy fiatal fickó lép be a fogadóba, néhányan ráismerhetnek: ő állt ott a Virágzó Cseresznyefa előtt a Nagyúrral való első találkozás és a csapat felbérelése előtt. (Őt nevezte Stancil Mareknek.) Ugyanaz a kopott, homokszínű ruha van rajta, mint akkor, a széles és formátlan vászon fejfedőt a kezében tartja. Kissé meg van illetődve, úgy látszik, körülkémlel a teremben, kócos világosbarna haja rendetlenül lóg csillogó optimistán csillogó kék szemei felett. Kis szemlélődés után a Nagyúr felé veszi az útját, közben kicsiket pöféket a kezében tartott kukoricapipájából. Mikor odaér a Nagyúr elé, a pipát és a kalapszerűséget a háta mögé dugja és alázattal meghajol.
- Őszintén sajnálom, hogy nem lehettem ott a megjelölt időpontban, amikor beszélt velünk a megbízásról, higgye el, nagyon fontos teendőm jött közbe, alázatosan kérem bocsánatát, remélem, még időben érkeztem - mondja egy szuszra, majd kiegyenesedik. - Engedje meg, hogy valamelyik emberétől megkérdezzem a részleteket, hiszen nem akarom ezzel önt fárasztani, csupán remélem, hogy engem is a csapatába számol majd, mert ön is beláthatja, néha egy kicsi, feltűnésmentes, halk fickó többet segíthet, mint egy akármilyen hatalmas, erős harcos, bár a fegyverrel sem bánok rosszul. - Majd befejezi a mondókáját, kissé zavartan, hogy túl sokat beszélt, és várakozóan néz a Nagyúrra.
A nő fordítja:
Kicsit lenni késve... de legyen, kérdezni meg valakit és ha már itt lenni, szervezni meg az örség, de jól, üzenni a többiek! Nem akarok még véletlen halálok megint.
Marek meghajol a nagyúr felé, aztán némi gondolkodás után a törpéhez lép (a törpén látod, hogy az egész feje be van kötözve, és csak a szemeit, orrnyílásait, és száját hagyták szabadon).
- Üdvözöllek! Remélem nem sértelek meg a kérdésemmel, de ugye az amott ülő Nagyúr kíséretéhez tartozol? Csak mert engem is felfogadott, és azt kérte, szervezzünk őrséget.
- Igen.- Sajnos kevéssé ismerem a csapat többi tagját, aki még ébren van és használható, összegyűjthetnéd, addig én körülnézek a házon belül és kívül, úgyis van egy kis tapasztalatom besurranási ügyekben. A nyilvánvaló bejáratokat pedig úgyis őrizni fogjuk, gondolom.
Végigmérem a fickót jó alaposan:
-Hmm.. nem te vagy az a Marek nevű aki még Eyla-ban úgy volt, hogy jön? Én Gren vagyok a Kőszakál klánból, a nagydarab fickó aki mellettem ül Emberevő Farkas, Maldobrus az elf valahol odakint van, a Stancil kölyök is valahol kint bóklászik, nagyon remélte, hogy jönni fogsz. Morel a vajákos valamerre van, szerintem a szobájában, Capullo szintén a szobájában elég rendesen megtépázva. Oler a bárd meg az előb zenélt valahol. Asszem ennyien vagyunk. Eltemettük Iarwaint. Az istálló leégett, a romok közé ne nagyon menj Olerrel-lel varázsoltatni szeretnék ottan.
- Örülök, hogy megismerhetlek, Gren, a Kőszakáll klánból - bólint Marek. - Amíg elintézitek azt a varázslást, én megvacsorázok, aztán körülnézek. Úgy látom, úgysem tért még az egész társaság nyugovóra. Aztán megszervezhetjük az őrséget. Én biztos jelentkezek a mai napra, úgyis pihent vagyok.
- Öngem érdekel a többiek pofázmánya, hátha már az öste nem hagynak minket aludni, a végín még lecsapok valamölyiket a setétben. Te ösmered mindent?

Mivel valószínűleg még valaki felkeres amíg pihenek, ezért az éjszakai figyelés csak gondolatfoszlány marad. Lemegyek, megkeresem Stancilt és mondom neki, hogy azt csinál amit akar az éjszaka. Ezután felkeresem a Nagyurat és mondom neki, hogy van egy olyan ötletem, hogy én kint lennék éjszakára a batárban, mint kinti őrség és onnan figyelnék, hogy jön e valaki, hisz ki akar a főbejáraton még csak próbálkozás szinten is bemenni ha látja hogy az egyértelműen őrízve van?! Mit szól ehhez az ötlethez? (a batár nem messze a főbejárattól áll)

A nő fordítja neked:
Rendben van, örködni kint, de beszélni többiek jelek, ha lenni valami.

Mikor aránylag sokan ott vannak lent az asztal körül, akkor feléjük fordulok és a nő fordításában mondom:
-Ki sebesült pihenni, mert nem tudni mikor lesz ágy újra közel. Nem tudni utunk milyen viszontagság, ezért használni ki a holnap reggeli indulásig idő.

Gondolom, akkor ezt az előtt mondod, hogy Gren, a Farkas, és Marek kimennének Malbordushoz.

-Egy fiatal fiú. Állítólag Eyla-ban ismerkedtetek meg. De hagyjuk, gyertek megkeresitek majd később, addig nézzük meg a többieket.
Maldobrus-nak biccentek és megígérem, hogy szólok. Aztán bevezetem Farkast és Marek-et a fogadóba Capullo szobájába. Bekopogok aztán benyitok
Capullo az ágyban fekszik és pihen. Elég rossz bőrben van.

Kilépek az ajtón és Morel szobájához vezetem új társainkat. Bekopogok ott is és neki is bemutatom őket. Aztán megkérdem:
-Nem tudnál valamicskét gyógyítami Capullon meg rajtam?
Megvárom Morel válaszát és ha nemleges akkor kimegyek megkeresem Orel-t a bárdod, hátha ő tud segíteni, és neki is bemutatom a társainkat.
Morel valószínűleg csak annyit tud tenni, hogy átkötözi a sebeiteket. Oler kinn zenél a fogadó előtt.
Oler-nek is bemutatom túj társainkat, aztán megkérdem:
- A tefajta vándormuzsikások valamit értenek a varázsláshoz is nem úgy-é? Tudnál nékem és Capullo-nak segítni valamelyest? Inkább Capulonak kellene, mert nagyon rossz bőrben van. (te sem vagy jobban)

Miután bemutattad Olernek a többieket, Marek bemegy a fogadóba egy bádogedénnyel és egy fakanállal jön ki.
- Megyek a földszinti ablakhoz örködni, ezt itt ni - lendítem meg az edény - azért viszem, hogy elég nagy zajt tudjak csapni, ha baj van. Ezt ajánlom nektek is - mondom majd az ablak felé veszem az irányt.
Utána elfoglalom a helyem az ablak mellett, kikészített és kiélesített késekkel, valamint egy bádog edénnyel vagy meg egy fakanállal, hogy könnyen tudjak zajt csapni, ha valaki be talál jönni az ablakon.

- Vun valaki alfűnük? Hány űr kell íccakára?
Ezt kitől kérded, és mikor?
Grent megvarom az ajtotol tavolabb, ha majd kijon (Morel szobájából) tole kerdem.

Morel-nek:-Magam is úgy vélem, hogy valami erősen nem stimmel. Az első kérdésedre még adható egy válasz: Túl büszke volt, hogy kiáltson. Illetve valószínüleg azt hitte sikerült legyőznie az ellenfelét. A másodikra nehezebb. Talán az égett sebbe került valami méreg. Nem ismerem ki magam a varázslatok között, de szerintem a kígyóhitüek tudnak olyan trükköt amivel tüzes dolgokkal mérgeznek. Akit megégetnek az elsőre úgyis a tűzre gondol, és mire eszébe jut, hogy memérgezték, már késő.
Előhúzom az Iarwainnál lelt levelet és gondolkodva forgatom az ujjaim között:
-Ezt nála találtam. Nem bontottam, fel, de ki tudja tán segítene valamit. Lehet, hogy egy régi haragosa végzett vele.
Morel: viasszal lezárt pergamen lapot kapsz Grentől, amire ez van írva: Ip shi Keung.
Megvárom mit reagál és csak miután megbeszéltük megyek ki Farkashoz.

Kijövetel után Farkasnak:
- Szerintem fél éjel őrködj a nagyúrék előtti folyosón. Sajnos jómagam és Capullo nem sok akadályt képezhetnénk az esetleges támadókkal szemben. Éjközépkor szólj Oler-nek, hogy váltson le. Most pedig Maldobrus-nak az elfnek, hogy kezdünk.
-Még valami! Ha bárki, érted? Bárki rádtámad, vagy gyanúsat észlelsz azonnal üvölts és verdd fel a fogadót! Ne kockáztassunk. Ha a büszkeségedre apellál, vagy dühíteni kezd akkor se csinálj semmit míg valaki közülünk fel nem ébred.
-Júl van ürködik itten ni. Ni aggódlyál csináltam má ilyet elígszer. Ha mögtámadnak, üvültök majd röndesen.
Elindulok Capullo szobálya felé. Benyitok:
-Ma én leszek véled ha nem probléma.
Capullo láthatóan mélyen alszik, így a kérdésedre nem érkezik válasz.

P.sz. 3736, Arel 4. havának 01. napja, a Kéklunír órája
 

Miután felébredtem gyorsan körbepillantok a szobában. Ellenőrzöm Capullo-t, mijen állapotban van. Valamivel talán jobban néz ki, de még mindig gyengének látszik, és nehezen mozog. Az ágyból is alig bír felkelni. Majd rendbeszedem magam és kimegyek a folyosóra, körbenézni történt-e valami az éjjel. Látszólag semmi nem történt az éjjel.
Lemegyek és a fogadóstól kérek reggelit két személyre. Felviszem és Capullo mellett megreggelizek, az adagját odaadom neki. Miközben felfelé tartasz az étellel, látod hogy a nagyúr és a családja épp lefelé tart az étkező helyiségbe. Aztán kimegyek és előkészülök az útra. Összepakolom a cuccaim és közben minden társunknak köszönök és érdeklődök történe-e valami az éjjel.