Ujabb pici csodat hoz a golya
Szandika a buszke hordozoja
Bekesek letszama eggyel gyarapszik
Nem hinnem, hogy barki ezert haragszik
Sot mi egyutt orulunk veletek
Hogy egy uj kis Hoditost kepeztek!
:D

egyetertek phoenixszel... ez a vers egyszeruen gyonyoru, de rettenesen szomoru...

Versed gondosan olvasom,
Szépségén felderül mosolyom.
Szomorúsága míg lelkem mélyén hat,
Könnyem csorgása elnem apadhat.

Vár a kroki, vár a cápa,
ma sem leszünk ott hiába.
Rövid ez a vers, tudom,
a rovaroktól undo... ööö... se félek! :D

Tökre vág az unalom,
Gondoltam nektek leírom,
Ezzel is elütök néhány percet,
Amíg várom a fél hetet.

Ugyanis akkor van vége az órámnak,
Mehetek arra,hol a madarak sem járnak.
De az messze van még,mit tegyek hát?
Zúzzam szét az ellenség országát?

Nekem nem kell a balhé mára,
Tehát tedd a kést a tokjába.

Lopjam szét a tekercsek hadát?
Az ellennek csesszem el a napját?
Vagy álnokul rengessek,vagy gyilkoljak?
Rá se jöhessenek ki volt az?

Nem, nem! Ma ezt nem teszem.
Ma ezekhez sincs kedvem,
Tehát ne féljetek tőlem,
Nem fogok ártani nektek sem.

Nekem nem kell a balhé mára,
Tehát tedd a kést a tokjába.

Amúgy nagyon tetszik a topic,de eddig csak nézőként voltam,igaz régen én is sok verset írtam,de azok inkább ilyen semmitmondó mélabús versek voltak. Én nem szerettem őket. Na mindegy. Sok sikert továbbra is minden versírónak! :)

úgy látom kissé leállt a topic,pedig abban reménykedtem,hogy elkezdtek a versem miatt isteníteni.

Hmmm...

Mégha Te lennél esetleg Néró szelleme, talán. :p

Lusta kroki nem is mozog,
legfeljebb álmában forog.

Ígyhát megmenekültünk,
és még csak nem is repültünk. :D

A madarak viszont repültek,
még jó, hogy a k*kik elkerültek. ;)


(Asszem továbbra se megyek költőnek. :))))))))))))))

:D akkor hát nem vagyok egy isten? de egy félisten azért csak lehetek nem?

Nem vagyok Neró
De nem is akaró(k)
mert az hülye vó(t)
és én nem vagyó(k)
:D

Nem mondom Ati,de nekem tetszenek az alkotásaid. :D

A kő elsüllyed, a kroki nem.
Lehet az csak lufi odalenn.

A madár okos, ajtón átmegy,
Erre biza az inged rámegy! :D

Cápa mellett nem jó a rab,
még akkor sem, ha ő egy arab.

A kiút könnyű, kövesd nyilat,
a rája hasa mindenre kihat. (Jájj... :D)

Jajj,ez érdekes lett ám,
Hiányzott belőle egy-két rím-rám,
Manapság ez így is jó,
Csak mond azt,szabadversnek való!

:D

Jajj bocsánat,az előbb benéztem,
Van benne rím, nem is oly kevés
Neked rosszat alaptalanul szóltam
Egyen is meg engem a penész!!! (ööö...)

Köszönöm,hogy ily kedves vagy velem,
Pedig meg sem érdemlem.:p
Verset nektek legközelebb csak hétfőn írok,
Mert nem leszek gépközelbe. Ok?

Jó versírást a hétvégére. Majd megpróbálok előkaparni vagy 2-3 versem a régiek közül :)

Fáj a kezem, fáj a lábam,
de sebaj, döntetlent csináltam!

(Igen! Megcsináltuk! :D)

Kellemes hétvégét minden hódítósnak,
Ne legyen hiánya
Senkinek sörbe s vodkába (Fujj:eek: )
Legyen meg a családi béke
Kapcsoljuk ki pár percre a gépet végre. (nagyon ismerős :D )
Mégegyszer sziasztok!

Ma reggeli kedvencem:


Hófödte hegycsúcsokra nézünk,
Amit látunk, mégsem más, csak puszta képzelgésünk:
Mit sziklának és kőnek hiszünk,
Az tulajdon, halandó gyengeségünk.

Hatalmat kívánunk, s gazdagságot,
Megpróbáljuk saját képünkre formálni a világot.
Harcunk azonban már rég elveszett:
A hegyeket nem érdekli ki mit tett...

Létünk csupán porszem a sors útjain,
Mégis hisszük: uralkodunk a világ dolgain.
A sötétségben fényt gyújtunk,
Pedig még nappal is túl nehéz látnunk:

Útjaink elvesznek az éjben,
Az idő elrohan mellettünk,
Életünk véget ér,
S magunk is a ködbe veszünk...

(nem saját vers.)

ezt az elmult het borzalmas idojarasa ihlette bennem :D


A szomoru esot nezem az ablakon at,
Amint a suvito szellel harcolnak a fak.
Nagy sokara csendesedik csak el a taj
S a kod kedvtelen felhokent alaszall.

Lehunyom a szemem, maris minden szep,
Ahogy kepzeletem egy napos emlekhez er.

Ez egy táltos valami
 

HADAK URA ÉNEKE

Én mondom énekem - aki bátor, erős vagyok.
Tűzkovács Kagán, a Csillagszekér hajtója,
Kardom kétélű, görbe szablya,
A halál s az élet tüze ragyog az én kardomon,
Megölöm, aki népemre tör gonoszul,
Ketté vágom kardommal s rátapodok,
A legvígabb táncot rajta táncolom, aki gonoszul megtámad,
A legjobb ízű italt koponyájából vájt kupából iszom
Mert én a Hadak Ura vagyok.
Aki ígéretét megtartotta,
Aki kardot készítettem
Aki szablyát kovácsoltam
Adtam azt a Folyók Folyójának
Hogy legyen Arany Atyánk ostora
Az Aranyos Szeglet őrizője.

A KARD ÉNEKE

Én mondom énekem - Hadak Urának kardja,
A fényességes szablya.
Aki a Világ Rámájának Aranyos Szegletére ügyelek
Aki népem vezérének kezébe illek
Hadak Ura, Tűzkovács Kagán
És Hüvelykpiciny kovácsolt engem
Ők kovácsoltak engem
Ők edzettek engem
Bűvös igét mondva
Hogy hatalmam rettegje az Ármány
Hogy hatalmam rettegjék a népek
Levágom mind, ki népemre tör
Mind ki a Szegletre szemet vet
Mind ki meggyalázza a Szent Földet
Az Aranyos Szegletet
Mit Vízözön nem ért soha
Távol tartom a Tűzözönt
Én a Kard, kire a pásztor fia rátalált
A Kard kit a Folyók Folyója tartott kezében
A szittyák első királya Hunor fia, Etele
A Kard kit Etele fia Csaba adott
Árpád vezérnek.
Puszta fiainak, az ős ígéret szerint.

ÁLMOS VEZÉR ÉNEKE

Én mondom énekem - ki a Turul fia vagyok
Kivel szerződtetek
Kiért vérrel pecsételt esküt tettetek,
Ki önvére által néppé tett benneteket.
Vezérek ivadékai emlékezzetek!

Atyáitok által megesküdtetek:

Ameddig csak életünk és utódaink élete tart,
Mindig Álmos ivadékából lesz a vezérünk!

Megesküdtetek:

Ami jószágot csak fáradalmaink által szerezhetünk,
Mindegyikünknek része legyen abban!

Megesküdtetek:

Azok a fejedelmek, kik Álmost szabad akaratukból
Urukká választották,
A fejedelmek tanácsából soha ki ne essenek!


Megesküdtetek:

Ki hűtlen lenne, vagy egyenetlenséget szítana,
Annak vére kiomoljon!

Megesküdtetek:

Ki az esküt megszegi, átkozott legyen Arany Atyánk előtt!

Miként ti adtátok véreteket értem
Úgy adtam értetek én is az én vérem.
Ezért rólam megemlékezzetek,
S a hét vezér esküjét eszetekbe véssétek!

Nem saját versek!
 

Cassandra beirására találtam jegyzeteimben:


Ómen


Hallgattuk a csavargók léha énekét,
Soraikon átcsapott a sötét fájdalom,
Kódexekben kutattuk a bölcselő tudást,
Napfényt leltünk mindegyik cirádás lapon,
Tollforgatást tanultunk a költőktől, a hírektől,
Megloptuk a sok írást, mely évek óta érett,
Kértük őket, adják a lapba zárt tudást,
Hiába, mert a nép tovább plágizált.
S most a papir fölött görnyedve rettegünk, hogy
a lopott rímeket holnap talán mindet visszakérik...

Már bocsássatok meg,de szerintem igen tudatlan vagyok,de mit jelent az,hogy plágizált? Ne nézzetek hülyének:)

Idegen szerzőtől ellopott eredeti ötlet.
Részletesebben itt:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pl%C3%A1gium

Nagyon szépen köszönöm eme információt! :)

Korom sötét, sötét korom,
a barlangban bandukolom. :D
A fél vakság nem vészes,
csak a végére leszel éhes!
Egy kis séta mindig segít,
egyből jobbkedvre pendetít! :)

[quote=Ati]Korom sötét, sötét korom,
a barlangban bandukolom. :D
A fél vakság nem vészes,
csak a végére leszel éhes!
Egy kis séta mindig segít,
egyből jobbkedvre pendetít! :)[/quote

Evvel a korral, ebben a korban,
Barlangból kijőve,
Félszemmel jól nézz körbe
mert a séta végére
másnak érsz éhe végére.:p

Duna folyik fentről le,
nem leszünk mi eltéve
dve.

:D

(Ki beszélt a szabadversről? :)))))))))