|
-Iarwaín-ra!!! (emelem poharam én is)
Miután "leér" a pálesz: - Szögény íly nívtelenségben meghóni. Nöm ismerte sönki, nem tud rúla mösélni senki. Nu ezít köll bajnuknak lönni, me akkó ha meg is halunk, a tötteink továbbra is íni fugnak az imberek emlíkiben. |
Megköszönöm a felszolgálást, majd kezembe veszem én is a páilnkát és:
- Iarwainra! - fűzöm hozzá a mondandókho én is, bár egy kis keserűség is érződik benne. Azzal én is lehúzom a pálinkát és egy kicsit a számba tartom, majd lenyelem. Grenhez: - Miből gondolod, hogy rokonok lennénk?! Nem látok semmi hasonlóságot közöttünk! Majd Deneirához fordulok: - Vagy máshogy gondolod? |
*Végig hallgatva Alysiumot én is elkomorulok, hiszen nem olyan rég ért engem is a veszteség, így maximálisan együtt tudok érezni vele*
-Sajnálom a történteket.. Azt mondom igyunk akkor Iarwainra, a számomra ugyan ismeretlen harcosra! Istene nyugosztalja békében! *és én is emelem a poharamat a többiekhez hasonlóan, belehörpintek a pálinkába, majd prüszkölni kezdek ahogy marja a torkomat az erős ital, még a könnyem is kicsordul.. párás tekintettel fordulok Grenhez* -Hogy mi? rokonok? *mérem végig a szűnni nem akaró könnyfelhő mögül Alysiumot* nem hinném.. *nyelek egy nagyot levegő után kapkodva* huhhh ez erős volt.. *majd a pohárkát, a benne maradt pár korty rizspálinkával együtt tisztes távolságba eltolom magamtól az asztal egy másik végébe* |
Eléedetten csettintek a nyelvemmel és kipirul kissé az arcom a pálinka után:
-Nem rossz főzet, kell majd egy pár palack belőle az útra. Amilyen erős biztos jól fertőtlenít. Leteszem a poharam és kissé alátámasztom az egyik tányér szélével, hogy ami ár csepp maradt benne az is összegyüljön. Deneirára majd Alysiumra pillantok: -Mindketten elvesztettétek férfi rokonotokat a közelmúltban. Valamint Alysium azt mondta, hogy Iarwain a huga egyetlen fia volt. Leánygyermekekről egy szót sem. De mindegy is! Felettébb valószínütlen is lenne. De azért - mosolygok egyet - vicces is lenne ha kiderülne, hogy tényleg. |
P.sz. 3736, Arel 4. havának 03. napja, az Ólom órája
Több mint egy órája elmúlt éjközép. Farkason lassan erőt vesz a fáradtság. A többiek sem a legfrissebbek, de fenn tudnának maradni, ha akarnának.
|
Felállok az asztaltól és elköszönök mindenkitől.
Felmegyek és megkérdem a Nagyúr szobája előtt őrködő társam, hogy leválltsam-e. Előtte azonban a Gesztenyefában kapott csomagocskám biztonságba helyezem a zsákomban és az egyik szolgálólányt megkérem,hogy papírt és íróeszközt hozzon fel a szobámba. Mire felérsz nem Oler hanem Morel őrködik. Nem sokkal az után, hogy elpakoltad a csomagocskát, felhozza a fény a kért dolgokat. |
-Nu elíg mára az zünneplsíbűl, húnap is lösz nap. Az égiek lögyenek veletek.
(kinyújtózom, jó lassan, hátha közben a lány bekéreckedik mellém estére, ha nem akkor felcammogok a zsákommal és megkérdem az örködő társunkat, merre lesz a fekhelyem. Most kialszom magam, majd holnap este én is örködök) Morel megmutatja a szobádat, a nagyúr szobájával szemben van. |
*Ahogy látom mindenki készülődik a jól megérdemelt éjszakai pihenőjéhez. Az arcom még pírban ég a pálinkának köszönhetően, meg is fogadom magamban, hogy ilyet többet soha.. Pár pillanat múlva már arra leszek figyelmes, hogy már mindenki felkelt az asztaltól. Szavaim remélhetőleg még eljutnak a távolodó fülekhez*
-Jó éjt mindenkinek! *Még egy darabig elücsörgök az asztalnál, ha senkit nem zavarok vele.* Vendég már nem nagyon van, csak egy párocska ül az egyik sarokasztalnál. A felszolgáló lányon látszik, hogy fáradt, de igyekszik leplezni, kedvesen mosolyogva kérdi meg kérsz-e még valamit. |
*Mire odaér a lányzó, én is úgy döntök, hogy ideje lenne lepihenni már, főleg, hogy társaság hiányában meglehetősen unalmas ücsörögni*
-Csak annyi kérdésem lenne, hogy esetleg lenne-e még egy szabad szobájuk éjszakára, ahol megszállhatnék? *intézem a lányhoz mondandómat* - Természetesen van. Oda vezetem ha óhajtja - mondja, majd vár, hogyan döntesz. |
-Nem tudom lehetne-e kérni, hogy az asztaltársaságom közelében kaphassak szobát? Persze, ha ott már nincsen üres hely, akkor máshol is álomra tudom hajtani a fejemet. *mosolygok a lányra, annak reményében, hogy a frissen szerzett ismerősök mellett még el tud szállásolni, ott mégiscsak nagyobb biztonságban érezném magam*
- Épp van még egy üres szoba a közelükben - mondja majd felvezet a szobádba. A szoba úgy néz ki, mint ahogy már leírtam (kérlek lapozz vissza és olvasd el). |
| All times are GMT +1. The time now is 13:29. |
Powered by vBulletin®
Copyright ©2000 - 2025, Jelsoft Enterprises Ltd.
Design partly based on Hódító's design by Grafinet Team Kft.
Contents and games copyright (c) 1999-2020 - Queosia, Hódító
Partnerek: Játékok, civ.hu