Komolyan nem értem, miért okoz valakinek lelki megnyugvást az, hogyha magyarázkodással próbálja kevésbíteni a másik örömét. Ahelyett, hogy valami olyasmit mondana: "Gratulálok, ügyes voltál! De legközelebb nem lesz ilyen szerencséd ;)" lehúzod a másik kedvét azzal, hogy "Nem is Te voltál a jó, hanem most nekem nem volt szerencsém, mert ez meg az meg amaz (1.-2.-3. magánéletbeli dolgok amik senkit nem érdekelnek) jött közbe és különben is, ha nem így lett volna, akkor nem sikerült volna, bla-bla.." Milyen már ez? És mégcsak nem is az önfényezésről szól, csupán a másikat próbálja rosszabb színben feltüntetni, mert azt hiszi, ezáltal majd ő hozzá képest kevésbé néz ki rosszul.. A játéknak a sportszerűségről kellene szólnia nem csak a szabályok betartása terén, hanem emberileg viselkedésben is. Veszíteni tudni kell. Nem szép így gyerekeskedni, fordított esetben valószinűleg az illetőnek se esne jól, és ha ilyeneket olvasna ő is szánalmasnak tartaná.. néha azért nem ártana észrevenni a saját szemünkben is a gerendát. Sokkal tiszteletre méltóbb az az ember, aki tud gratulálni annak is, aki alkalomadtán valamiben jobbnak bizonyult, mint ő. Magyarázat és magyarázkodás között nagy különbség, hogy míg az előbbi válasz egy kérdésre, utóbbira senki sem kíváncsi.
|
