Hódító / Queosia forum - Az Ezüst hold könnyei

Hódító / Queosia forum (http://forum.hodito.hu/index.php)

- Az Ezüst hold könnyei (http://forum.hodito.hu/forumdisplay.php?f=55)

- - Az Ezüst hold könnyei (http://forum.hodito.hu/showthread.php?t=820)

Csúnya gyanú selylik fel bennem, amit szóvá is teszek:
- Te tudtad, hogy ezek - itt a fejemmel Meríín és Tömzsipöröly felé intek - fogadást kötöttek velünk kapcsolatban?
Ha sikerül megtalálni a piacot, akkor elsősorban kisebb üvegcséket keresek, legalább négy-öt darabot szeretnék venni belőlük, ha egyáltalán találok.
Feran hátrasandít a csapat felé:
-Nem tudtam. De majd rákérdezek azért náluk.

Láttatok már nagyob piacot, de a rengeteg tengerből származó árú sokfélesége azért megdöbbent. A piac szélén találtok olan kereskedőt aki edényeket, üvegcséket árul. Látszik, hogy az áruja ritka kincs errefelé, mert szekrényekben, farácsok között tartja és a félpintes (5 decis) fadugaszos üvegekért egy ezüstöt kér darabonként. Vannak kissebb üvegei is és "cserépüvegek", palackok is.

A félpintes üvegcséket nagynak találom. Ha va kisebb, ami jól záródik, akkor abból veszek ötöt.
A kissebb (2,5 decis) üvegcsékért összesen 3 ezüstöt kér a kereskedő.

Miután megvettem, amit konkrétan kerestem, körbenézek még valami kedves kis apróság után (amolyan ajándékféle Ferannak, persze neki nem kell arról tudnia, minek nekem az a mütyűr), közben figyelem van-e valami, amin láthatóan megakad a tekintete nézelődés közben. Nem akarom sokáig húzni ezzel az időt, ha nem találok semmit, nem kezdem el felforgatni a várost csakazért is.
Nézelődsz és közben próbálod Feran-t is feltünésmentesen figyelni. Láthatóan minden érdekli, de semmi nem kiemelten.

Akkor nem költöm feleslegesen a pénzt. Miután szétnéztünk a piacon, megkérdezem:
- Most merre?
-Van kedved felmenni a kikötői toronyba? Szétnézhetnénk, aztán meg akár meg is tudakolhatnánk mire jutottak a törpék.

- Rendben. Séta után visszamehetünk, bár korán van még ahhoz, hogy visszavonuljunk egy fogadóba, vagy nem? - olyan hangsúllyal mondom, hogy ne legyen egyértelmű mi van a kérdés mögött, gondoljon, amire akar (kíváncsi vagyok mi jut az eszébe, remélhetőleg a válaszából vagy a mimikájából, hangsúlyából ki tudom deríteni).
-Akkor menjünk. - mosolyodik el Feran - Hogy aztán fogadóban alszunk-e az éjjel az még kérdéses. Lehet, hogy már a hajón éjszakázunk és igazság szerint tán jobb is lenne, bár, lehet, hogy ott nem tudnánk még az első éjjel jól aludni. Van ijen hatása a tengerhez nem szokottakra.
Hasonlóan kétértelműen beszél és az arcán komolykodó kifejezés ül.

Mindent megcsodálok, megjegyzek, hogy a későbbiekben esetleg hasznosítsam. Mikor már úgy érzem, hogy elég időt töltöttem a városban visszamegyek a táborba és lepihenek az Atyék mellé, de becsukott szemmel dolgozom fel a történteket, amit tapasztaltam.
A fejed zsong a sok ismeretlen, feldolgozásra váró élménytől. Mikor visszamész, az Atya és Íshar-ék elmerülten beszélgetnek. Ismeretlen szavakkal dobálódznak és néha egész hosszan beszélnek egymáshoz valami furcsa dallamos-csikorgó nyelven. Az Atya beszéde kicsit akadozik, de látszik hogy Meríín-ék örülnek a dolognak.

Szónélkül hagyom a kétértelmű válaszát, úgyis kiderül mi lesz a későbbiekben.
Milyen a kilátás a toronyból?
A torony aljában irodahelyiségekben dolgozik vagy tucatnyi ember. a falakon, ládákban jelzőzászlók, eszközök halmozódnak.
A tetőre felengednek titeket kérdés nélkül.
A torony maga négyszintes elég magas épület. A tetőn három őrszem kémleli a távolt és egy írnok jegyzeteli az általuk jelentett dolgokat (szél iránya, ereje, felhők, hajók a távolban, sebességük, zászlaik, stb)
A tető közepéből magas zászlórúd áll ki, amire különféle jelzőzászlók vannak felvonva. Mellette jókora láda a gyakran használt jelekel.
Belátni innen az egész várost és a tengeren is csak a hajók és a láthatár az mi gátolja a kilátást. A távolban több hajót is megpillantasz, mindenféle méretűt és alakút.
Egy csapatnyi kis csónak tart a kikötőbe sirályok rajától környékezve.

Gyönyörködöm a tájban, idönként odapillantok mit ügyködnek fenn az emberek, de beszélgetni nem magyon van kedvem. Mikor úgy tűnik ideje lenne indulni, akkor belekarolok ismét Feranba, és hagyom hogy vezessen.
Míg ott vagytok (úgy fertályórát) a zászlókat háromszor is változtatják. Láthatóan nagy forgalmat bonyolít a kikötő, bár messze elmarad Ifin, vagy más nagyvárosok hajóforgalmától.
Mikor visszatértek a három törpéből kettő már megérkezett.
Rátok vártak:
-A hajó este, valószínüleg napnyugta után nem sokkal fog megérkezni. A kapitány úgy egy-másfél órára becsüli a kirakodást és másik kettőre míg a dolgainkat bepakolják. Hajnalnál előbb nem biztos, hogy el tud indulni.

Mialatt a törpe beszámol Meríín arcán fintor suhan át.

- Ezek szerint nem árt ha keresünk egy fogadót - a mondat végén Feranra nézek, úgy hogy értse, meglett a válasz a toronynál fejtegetett kérdésre.
Feran bólint:
-Igazad van. - körbenéz a csapaton - Leviszem a kikötőig a kocsikat Tömzsipöröllyel és Íshar-ral, meg aki esetleg jön velünk és ellátom utasításokkal a kikötőmesterséget. Addig keressetek egy megfelelő fogadót. -a törpékre néz - egyikőtök jöjjön velünk, a másikatok a többiekkel. Ha minden elrendeződött a fogadóból jöjjön vissza ide és együtt megyünk oda. Nem akarok feleslegesen bóklászni a városban.

Ki merre megy? A kocsikból kivesztek valamit?

A ládámat mindenképp leveszem a kocsiról, jobb ha a közelemben van. (A tarisznyám értelemszerűen nlam van, ahogy eddig is.) Szívem szerint nem sok kedvem van egy ládát cipelve bóklászni a városban fogadó után. Megkérem Meríínt, hogy legyen kedves hozni a csomagomat (nem olyan nehéz, tuti elbírja). Utána várom, hogy ki jön még szállást keresgélni.
Meríín biccent és habozás nélkül megfogja a ládádat. Egy fél percig csak tartja, várva az indulást, aztán látva, hogy még nem döntött mindenki leteszi óvatosan a földre.

- Veletek tartok a kikötőbe, ha megfelel - válaszolom Ferannak.
-Rendben. -kapaszkodj fel valamelyik kocsira. - Az Atyának inkább javasolnám, hogy a fogadót kereső csoporttal menjék. Gil-el eggyütt.

A zsákomat felrakom Légiósra, a nyereg mögé, majd felajánlom Ryelnek a kényelmesebb poroszkálás reményében a hátasomat.
Ezek után a Ryel ládáját méregetem, hogy fel fére e a zsákom mellé.
A titeket kísérő törpe megállít mielőtt még feltehetnéd a zsákod:
-Várjon Atya! A lovak is mennek a kikötőbe. Majd én segítek vinni a zsákot.
Azzal felkapja a vállára könnyedén.

Az Atya felajánlására válaszul:
- Köszönöm, Ön igazán figyelmes, de ennyi ülés után jól esik egy kis séta.

Miközben Ferannal sétáltunk, láttunk valamerre fogadót? Ha nem, megkérdezem a többieket, ők láttak-e. Ha ők sem, akkor valami járókelőt kérdezek meg.

A törpe egy morranással megigazítja a vállán a zsákot:
-Van nem messze a domboldalba egy rendesebb fogadó. Néha magam is voltam ott. Középáras, de jó a sörük.

- (Köszönésképpen hálásan bólintok a törpének) Szerintem maradjunk a főútcán, ott biztos találunk izlésünknek megfelelőt.

A törpéhez:
- Mennyire védhető az a fogadó, ha netán kellemetlenség érne minket az éjjel?
A törpe szortyint eggyet:
-Bahh.. az emberek nem tudnak igazán védhető állásokat építeni, de nem rossz. A kikötőből meg az erődből a szolgálatot letevő katonák többsége oda jár, meg aztán a fogadós családja is elég népes. Én azt mondanám, hogy ha nem sereggel meg csatamágusokkal jönnek oda akkor játszva kibír két-három napos ostromot. Magunk is elegen vagyunk.

- Véleményem szerint, innentől nem kérdés hová menjünk.
- Mutatná az utat? - kérdem a törpétől.
-Szívesen. - felel a törpe és döngő léptekkel megindul előttetek.
Pár perces sétálás után elértek a Csúszós Halpikkely fogadóhoz. Az épület a háta mögötti domboldalnak támaszkodik. Két szintes, vastag falú építmény. A bejárat mellett tucatnyi ló áll kikötve, az épület oldalánál lévő istállóudvaron és istállóban néhány kocsi, szekér és elég sok ló.
A bejárat kétszárnyú ajtaja nyitva van, bentről éneklés és beszélgetés hallatszik ki.

Bemegyek az épületbe, megkeresem a fogadóst, és közlöm vele, hogy hány személyre szeretnénk szobákat, és hogy e mellett vacsorára, fürdőre és reggelire is szükségünk van.

Ezalatt Dhar-ék kiérnek a kocsikkal a kikötőbe és a móló mellett álló jókora raktárépületnél állnak meg.
A harmadik törpe vár ott és mutatja a raktárom belül kijelölt részt ahová a kocsikat állítani lehet.
Feran röviden beszél a kikötőmesterség megbízottjával és az elvezetteti emberivel a lovakat és egy elismervényt ad át Feran-nak.
A törpe aki a raktárban intézkedett, ottmarad, míg ti lassan visszaballagtok a főtér felé.

Ryellel tartok én is be a fogadóba, hátha el kell ájtatos de szigorú tekintetem.
A törpe lép be elsőnek a zsákoddal a vállán.
Egy pillanatra megtorpan az ajtóban, majd benntebb vezet titeket. Úgy tűnik az alsó szint egészét a jókora ivó és a mögötte lévő konyha foglalja el. Az emeletre kétoldalt lehet lépcsőkön feljutni, és a szobák körben az ivó felett, illetve két kis folyosón a fogadó hátulja felé vannak.
A helyiség kissé füstös, az asztalok között vagy féltucat bőrkötényes férfi cikázik.
A bejárattal szemben az egész fal hosszába áll a pult, mögötte hárman serénykednek. Két fiatalabb nő és egy koros férfi.

A korosabb férfihoz megyek oda, és vele közlöm a fentebb már írtakat.
A férfi láthatóan roppant "elégedett" a kinézeteddel és kissé késve tér magához:
-Rendben, van elég üres szobánk. Fürdőnk is és ételünk. Másfél ezüst lesz mindenestől, de ezért annyit ehetnek amennyit akarnak és benne van fejenként 3 korsó ital is.
a fürdő a földszinten van hátul - mutat a konyha mellett nyíló ajtóra. - a kis folyosó végin. Az emeletről is vezet oda lépcső, szóval tisztálkodás után nem feltétlenül kell az ivón át jönniük. -de látszik rajta, hogy nagyon is értékelné, ha így tennél.

Szobaelosztás:
Ryel és Feran külön-külön szobában. Gil és Tömzsipöröly, az Atya és Dhar, meg két törpe 1-1 szobában, a harmadik törpe a kikötőben a cuccokkal (cserélődnek, szal nem ugyanaz a törpe reggelizik, mint aki vacsorál.)