Hódító / Queosia forum - Verselő kedvű hódítósoknak :)

Hódító / Queosia forum (http://forum.hodito.hu/index.php)

- Kreatív sarok :) (http://forum.hodito.hu/forumdisplay.php?f=48)

- - Verselő kedvű hódítósoknak :) (http://forum.hodito.hu/showthread.php?t=30)

Az aktuális kedvenc és mert most futottam bele a szövegbe a neten és mert egyesek nem ismerik, íme:

Ákos : Hello

Hello, hello, újra itt vagyok,
Vissza kellett jönnöm hozzád, és lehet, hogy maradok.
Tudom, tudom, nem láttál rég,
Bármit is mondasz, szemedben a megértés tüze ég.

Én szóra váltanám a gondolatot, de félek, hogy nem érdekel,
Sajnos nem állnak össze a mondatok,
Én nem ide jöttem, nem ezt akartam,
Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó,
azt, hogy minden bűnöm megbocsátható.

Hello, hello, nem tűntem el,
Csak egy távoli bolygón jártam lehunyt szemekkel.
De kinyílt lassan a szem,
Most is rád ragyog,
Könny reszket benne,
Mert látom, hogy vak vagyok.

Én szóra váltanám a gondolatot, de félek, hogy nem érdekel,
Sajnos nem állnak össze a mondatok,
Én nem ide jöttem, nem ezt akartam,
Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó,
azt, hogy minden bűnöm megbocsátható.
Hiszen minden bűnöm megbocsátható...

Hello, hello, én a régi vagyok,
Tévedésből jöttem a földre, és félek, hogy itt ragadok!
Hiszed, vagy nem, egyszer hazajutok,
Nem látsz majd többé, hiányozni fogok...

Én szóra váltanám a gondolatot, de félek, hogy nem érdekel,
Sajnos nem állnak össze a mondatok,
Én nem ide jöttem, nem ezt akartam,
Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó,
Azt, hogy minden bűnöm megbocsátható.

Quote:

Originally Posted by Cassandra (Post 40433)

egyesek nem ismerik

:p:p:p:p:p

Quote:

Originally Posted by Ati (Post 40435)

:p:p:p:p:p

Azthisz alszom és már rosszakodik... ilyet... :)

Quote:

Originally Posted by Ati (Post 40435)

:p:p:p:p:p

hátezazért eléggé ciki:rolleyes:

Időtlen idő

Évszakok jönnek,
Évszakok mennek.
Nemrég még örvendtünk a kikeletnek,
Most újra átkozzuk a közelgő hideget.

Csillagok születnek,
Napokat temetnek.
Egy perce még vártuk a reggelt,
De immáron megint ránkesteledett.

Vársz, mindig vársz,
Egy napra, mi el tán sosem érzethet.
Vársz, de úgy érzed
A tájjal együtt az idő is megdermedhetett.

2006.11.08.

Bar, rengeteg sajat verset szoktam irni baratnomnek, de a tegnapi vmiert nagyon jo lett, igy ezt felteszem ide :)

Szivárványt átölelő gondolatok,
Felelőtlenül átélt pillanatok,
s a tetőről lehulló jégcsapp-cseppek vesznek körül úgy,
Mint amikor álmaiddal körülfont karjaid húznak formás melleidhez, dús ajkaidhoz egy ködös, csillagtalan éjszakán.

remelem, nem lett annyira rossz :)

Haldoklik a téma. A legtöbb, amit tehetek, hogy folytatom. Íme az országomhoz írt versem. Még kiforratlan, szóval nem elküldeni a gányba!;)

Shot the Hunter (#275071)

Jobbról-balra, előről-hátra,
Katonák állnak sorban állva.
Harcra készül most a nép,
Pusztuljon a sötétség!

Shot the Hunter véres népe,
Ellenség tetemeim térdepelve,
Imát mormol egyre hangosabban,
Az ellen földje mind romokban.

Nem szoktam én olyat. Örülök, hogy valaki még ír ide egyáltalán (Ez szól Szecsának is.).:)

Sajna mostanában nekem se időm, se energiám ide írogatni. Született ugyan egy vers, de az a nem "ide illő" kategória, pontosabban az a "senki nem fogja látni" kategória...:)

Quote:

Originally Posted by Savaria (Post 60704)

Halk gitárszóló hasít a légben,
Magányos farkas útja, ide tévedt.
Mély édes szavait az embereknek nem érti,
Mert lelkét a Bús magány emészti.

Fájdalmát Húrok közé önti,
Mely Gondolatait eltörli.
Kedvese szavát már nem hallja,
Mert a távolság torkában a szót el fojtja.

Úttalan utak poros szegélyében,
Mások Gaz,Eltipró szemetében
Vezeti gitárja hangja.

Bús Fájdalmas gitárjának hangja,
Akárcsak gazdájának életútja.
El kopott a gitár húrja,
Akárcsak Gazdájának életútja.
Elcsendesül mindkettő hangja,
Egy Eddában él tovább lélekharangja.

Ezt Te követted el?

Persze, ismerlek. Tetszik, nagyon tetszik :)