Hallod a nő hangját.

Igen, az utolsó szoba lenni jó, ott leszünk.

Amikor mindenki egyutt van, vacsoranal, akkor megkerdem:
- Tehat akkor az orseg el van intezve? Mert ha igen en nyugovora ternek.
A többiek megerősítik, hogy az örködés be van osztva, és mehetsz pihenni.
Melyik szobába vonulsz vissza?

Fontos!
 

Ma elutazom nyaralni, és 16-áig nem leszek gép közelben. Majd 18-án ismét elutazom (ekkor sem tudok gép közelben lenni), és 22-én jövök vissza.
Augusztus 23-ától ismét megy a játék tovább, mint rendesen!

Fontos!
 

Ismét gépközelben vagyok, mehet a játék tovább! :) ;)

Folytatódik a játék!
 

A nagyúr, az úrnő és a gyerek természetesen egy szobában aludt.
Így 7-en maradtatok 4 helyre, ezért, akik örködtek egy szobában aludtak ketten-ketten váltva egymást (Morel és Malbordus, majd Oler és Gren). Capullo Iarwainnal volt egy szobában. Stancil a földszinten aludt a földön.


P.sz. 3736, Arel 3. havának 20. napja, a Bronz órája

Reggel amint folkeltem , korbenezek a szobaban , nincsen e valami gyanus
Iarwain feltűnően sápadt, és nem emlkedik és sűlyed a mellkasa.

Mikor felébredek, körülnézek a szobában, leellenőrzöm a felszerelésem, aztán kimegyek a folyósóra és körülnézek (merre van az épp soros őr, meg ilyesmi)
A szobában minden rendben van, és a felszereléseddel is. Morel a folyosón örködik.
Odaszólok Morel-nek:
-Jó reggelt! Történt valami érdekes? Megyek készíttetek valami ennivalót aztán, összekészülés és ha a nagyúr óhajtja indulhatunk.

P.sz. 3736, Arel 3. havának 20. napja, a Kéklunír órája
 

Szép lassan mind a reggeliző asztalhoz telepedtek, van aki hamarabb érkezett, és már eszik, mire más is az asztalhoz ül (a lényeg: nem egyszerre értek oda). Már mind befejeztétek az evést, de Capullo és Iarwain még sehol.

-Hmmm... a félelf meg Capullo nem éhes?
Felkapok egy tányért, rajta egy adag ételt, meg egy kórsó vizet azt felmegyek Capullót megkeresni. A töbieknek hátraszólok:
-További étvágyat! Capullonak viszek kaját, a félke, meg majd lejön ha éhes.
Felérsz a szoba elé az étellel.
A lábammal "kopogok", persze nem túl erősen.
-Ébren vagytok már?
- Ébren vagyok - hallod Capullo hangját belülről.
- Hoztam ennivalót. Remélem a félelf nem vetkőzik éppen, mert jövök.
A "korsós" kezemmel benyitok és belépek a szobába azt körülnézek hova tehetném a cuccot.
A szoba pont úgy néz ki, mit ahogy az is, amiben aludtál, így a tányért és a korsót csak a szoba belső oldala mellett lévő polcra tudod letenni, de ahhoz át kell vergődnöd egy ágyon.
Capullo, épp Iarwain-t vizsgálgatja, aki az ágyában fekszik és gyanúsan sápadt.
Capullo mellé teszem az ágyára a kaját, az ágya mellé a korsót, úgy hogy elérje. Ránézek Iarwain-ra. Furcsállom a sápadságát. Odahajolok fölé és megfogom a kezét, hogy a hőmérsékletét érezzem, aztán a mellkasára hajtom a fejem, hogy meghallgassam a szívét.
A keze hideg, és nem hallod, hogy a szíve dobogna.
-Mi a fene? -kiáltok meghökkenten.
Felpattanok és kidübörgök a szobából, le az étkezőbe. Odarobogok a többiekhez:
- Kaját abbafejezni! Iarwain, vagy meghalt, vagy úgy tudnak aludni a félelfek mint egy zauder. Morel! Próbálj valamit kezdeni a pratikáiddal, hátha te többet látsz mint én, Malbordus nézzen szét nyomok után kívül, mi meg irán a nagyúr szobája.
Meg sem várom mit válaszolnak, hanem megfordulok és felfutok a nagyúr szobájához. Bekopogok.

Felmegyek én is az étkezöböl és megpróbálok valami gyanusat keresni. Elöször a testet vizsgálom meg aztán a környékét.
Horzsolásokat, és véraláfutásokat találasz rajta az arcán, és a felsőtestén, a sérülések pár naposnap tűnnek. A jobb tenyerén van pár kisebb vágás, és egy érme alakú égésnyom.

Bentről még éppen hallod, amint valamit éppen a helyére tolnak, majd hallod a nő hangját:
- Igen tessék?
-Asszonyom. Kérem nyissanak ajtót. Iarwain-nal történt valami, és amíg többet nem tudunk, hogy mi, addig feltételeznünk kell, hogy támadás érte. Mostantól amíg útra nem kelünk valaki közülönk mindíg önök mellett kell legyen.
Oler-re pillantok a vállam felett.
Ajtót nyitnak.
-Át kell vizsgálnunk mindent, amíg nem tudjuk pontosan mi történt Iarwainnal addig azt kell feltételeznünk, hogy megtámadták.
Meghallgatják, amit mondasz, a nő beszél a férfihoz utána a férfi mond valamit, a nő fordítja:
- Valaki örködni lent a bejárati ajtón is.
Majd mind a hárman lemennek a földszintre. Kicsit később a férfi visszajön, és megvizsgálja a testet.
Te is azt látod a testen, amit Morel is észrevett.

Követem minden hová a Nagyúrat és családját.
Mikor a nagyúr visszamegy az emeletre, a nő és a gyerek lenn marad. Kit követsz ekkor?
Lent maradok a nővel és a gyerekkel.

Én is azonnal otthagyom a reggelimet és kifutok a fogadóból és körbejárom a fogadót, az istállót, főleg azt a helyet ahová a szobák ablaka nyílik.
Megtalálod a ti nyomaitokat, meg még néhány nyomot, ami a fogadó ajtajához vezet, és olyat, ami az ajtótól vezet az útig. Gyanús nyomokat nem találsz.
Ez esetben visszafutok a fogadóba, fel az emeletre, hogy megnézzem mi is történt valamint közöljem a hírt hogy nem találtam gyanús nyomot.
Ketten vizsgálják Iarwaint, ha te is megvizsgálod, azt találod amit a többiek (ebben az esetben lapozz vissza és olvasd el). Megvizsgálod őt te is? A szobában is szétnézel?
Azt nem mondanám hogy megvizsgálom, de megnézem én is, természetesen kíváncsi vagyok mi történt vele, de annyira nem bonyolódok bele, ha Morel nem tud segíteni akkor valószínűleg én sem, a szobában viszont jó alaposan körülnézek.
Végignézed, ahogy vizsgálgatják, és azokat a sérüléseket, amiket ők észrevettek, természetesen te is észreveszed.
A szobában alaposan körülnézel, de nem találsz semmi szokatlant.

Miután megnéztem Iarwain testét hátrébb lépek. A szoba falait kezden nézni és megvizsgálom az ajtó zárait (retesz, egyebek, nem tudom mi van rajt pontosan), hogy sérültek, e. Az ajtó kulcsal zárható, retesz nincs, a zárakon nem látsz karistolás nyomot, de annyira nem értesz hozzá, hogy megállapítsd, belülről piszkáltál-e. Aztán azt próbálgatom mennyire csapnak zajt ha használják őket. Az ajtó is nyikorog, mint minden más ebben a fogadóban.
-Védekezett valami, vagy valaki ellen. Szerintem abban egyetért mindenki, hogy nem öngilkos lett, hanem megölték. Attól vannak a karmolások a kezén (láttál már karmolást, a tenyerén nem karmolások vannak, hanem vágások, ez egyértelműen látszik, megnézed közelebbről is a vágásokat?), fegyver nélkül akarta magától távoltartani az ellenfelét. De hogy miért nem kiáltott segtségért?! Szerintem erre egy oka lehetett. Amikor a gyilkosával szembekerült, nem ismerte fel benne a fenyegetést. Magánál gyengébbnek vélhette és mikor az rátámadt, már ideje sem volt fegyverrel védekezni. Emellett valóstínüleg mágia is volt. Minimum egy csendvarázs a szobán.
Körbehordozom a tekintetem a többieken:
- Őr a folyósón és a ház körül. Plussz Capullo a szobában. Ha bármi hangosabb dolog történt volna valaki biztos meghallja és felkelti a többieket. Látta a támadóját. Ez biztos. Valami lélekidéző kellene. Ha a Nagyúr miatt - az úr felé biccentek - ölték, meg akkor is jobb lenne mielőbb megtudnunk, ha valami régi haragosa volt azt sem ártana tudni. Képes valaki felfedezni mágia nyomait. Iarwaint a szobát és Capullo-t is meg kellene vizsgálni.
Capullora nézek:
-Ne haragudj, de pillanatnyilag te vagy aki egy szobában aludt egy élő félelffel és egy holt mellett ébredt.
Erre a kérdésre majd Mike válaszol, ha erre jár.
Annyit elárulok, Capullo nem látott és nem hallott semmit ami gyanús lett volna. Ő feküdt le legkorábban, a sebei és a kimerültség miatt mélyen aludt.

Ha elfelejtettétek volna... (ha nem felejtettétek el, annál jobb :)
 

A fentit vessétek össze ezzel:

* fogadó itt = Virágzó Cseresznyefa

Miután az ajtót megnéztem, mégegyszer ránézek Iarwain testére. Látom, ahogy a nagyúr a félelf tenyerét mutatja Morel-nek. Kimegyek a szobából és le a fogadóst előkeríteni.
A fogadós a pult mögött épp egy poharat törölget.
- Jobb reggelt. Mondja fogadós uram, az éjjel távozott-e vendég a fogadóból? Vagy ma, mindenki előtt?
- Magának is! Éjjel tudtommal nem távozott senki. Ma hajnalban ketten is távoztak. De miért érdekli ez az urat?
Míg a fogadóssal beszélgetsz, Stancil belép a fogadóba, a jobb kezét szorongatva odaballag hozzád, és vár.
- Az egyik társam megölték az este. Kik voltak akik elmentek, mikor és merre?
Elég morcos képet vágok és a kivont egykezes csatabárd lapjával kissé türelmetlenül ütögetem a combom.
- Az én fogadómban? Ilyen még nem történt itt - mondja kissé tettetett döbbenettel - egyébként meg nem sokat tudok azokról, akik elmentek, valami utazóféléknek tűntek.
- Hát most történt. Gondolkodjon egy percig azon, hogy is néztek ki akik elmentek. Tudtommal a fogadósoknak híresen jó a memóriájuk.
Elfordulok a fogadóstól és Stancil-ra nézek:
-Hát veled meg mi történt?
- Egy szép nagy aranydarabot találtam, megis örültem neki, felvettem, az vacak meg megégetett. Nagyon fáj a kezem - mondja fancsali képet vágva.
A fogadós gondolkodva vakargatja a feje búbját, néha hümmög.
- Hol??!!! Azonnal vigyél oda!
- Hát itt az újam hegyén égetett meg - mutatja a jobb kezét, a három ujja piros, és felhólyagzott - Az istálóba találtam, de el is hajítottam. Kinek kell egy ilyen hamis arany?
A fogadóshoz fordulok:
-Maga meg gondolkozzon csak tovább. Ha bármi eszébejut szólljon, mingyárt jövök.
- Rendben - válaszolja, azzal tovább törölget.
-Stancil. Nem azt kérdeztem, hogy hol égetett meg, hanem, hogy hol találtad. Remélem megtalálod újta, mert valószínüleg azzal, vagy azért ölték meg Iarwaint.
Vállonmarkolom a fiút és az ajtó felé fordítom.
- Én ugyan hozzá nem nyúlok ahhoz az izéhez mégegyszer! Pláne ha bele lehet hallni - itt töprengő arcot vág, majd folytatja - de hisz én már megfogtam egyszer, akkor most meg fogok halni? - kérdezi növekvő pánikkal a hangjában.
- Azt mutasdd meg hol van most az az arany és utánna, hogy hol találtad! De gyorsan! Valószínüleg mindannyiunk élete ezen múlik. A tiéd is!
- De én nem akarok meghalni! - kiáltja kissé hisztérikusan. Erre a lent lévők közül az is felétek fordul, aki eddig a reggelijét bámulta.
- Pedig előbb-utóbb muszály lesz. Például, ha nem találod most meg azt az aranyat akkor előbb. Sokkal előbb. Ha meglesz akkor viszont esélyed is van arra, hogy öregen halj csak meg. Menjünk már!
Erre remegő lábakkal az istáló felé veszi az irányt. Mikor beléptek az istálóba, így szól:
- Arra felé dobtam el - közben a szemközti fal irányában, ahol egy termetes szénakazal - és itt találtam - mutat az jobboldalra, arrafelé, ahol a lovak állnak.
- Arra nem gondoltál, hogy fel is gyújthattad volna az istállót? Most rohanj fel és szólj a többieknek, hogy valószínüleg megvan az ami megégette Iarwain kezét. Ha az elfet látod őt mindenképpen küldd ide. Kell az ő szeme is. Menj! Morelnek meg mutasdd meg a kezed. Talán ad valami kencét rá.
- Amikor égette a kezemet, nem értem rá gondolkodni... - mondja, azzal elsiet.

Stancil felrohan az emeletre, és megszólal:
- Elf uram a Gren kéreti magát az istálóba, mert találtam valami aranyat, ami éget.
Utána Morelhez fordul:
- És azt is mondta még Gren, hogy ezt mutassam meg - és Morel orra elé tartja a sérült kezét

Körbenézek, hogy be lehet e csukni az istálló ajtaját teljesen. Van e ablak, meg más fényt beengedő nyílás.
Be lehet csukni. Egy ablak van szemben.
Odamegyek a lovakhoz és keresek pár vastag lópokrócot. A méretüket latolgatom, hogy eltakarják-e az ablakot teljesen. Aztán a málhámból kiveszem a tartalék tőröm és az ablakhoz indulok. Felérem valamiről a tetejét? A pokróccal akarom letakarni teljesen, a két (málhából meg az övemről) tőrrel az ablak mellé szegezve.
A lovaknál nem találsz pokrócot, csak mellettük a nyergeknél. Mire feltúrod a fél istálót találsz egy kis sámlit, arról nagy nehezen eléred az ablak tetejét.
Felszegezem a tőrökkel a pokrócot az ablak elé. Aztán lekászálódok és keresek egy villát. Míg az elfre várok alaposan elkezdem körbejárni az istállónak azt a részét, ahová Stancil az aranyat dobhatta. Hátha ráakadok.
Nehezen megy a keresés, egyelőre nem találod.
Becsukom az istálló ajtaját is (ha nem sikerült megtalálnom a cuccot) és a sötétben a hőlátásommal kezdem keresni a forró micsodát. (kezemben a villa, hátha kell)
Leginkább csak a lovakra, és pár kisebb szaladgáló hőfoltra leszel figyelmes.
Felhorkanok:-Patkányok!
Azt kezdem nézni, hogy a látható hőfoltok mennyire egyformák. Van e olyan amelyik sokkal melegebb a többinél. Közben a szalmakupac felé megyek.
A kicsi hőfoltok kb ugyanúgy néznek ki, és a lovak hőképei is hasonlók.
-Na akkor essünk neki.
A szalmakupacnál elketdek villázni. Viszonylag kis adagokkal veszek ki a szalmából és elviszem az istálló más részébe őket. Ott a levegőbe hajítom és fülelek-figyelek, hogy látok e meleg villanást, illetve hallok-e koppanást a padlón. Óvatosan dolgozok és egy helyre nem viszek túl sok szalmát. a széléről kezdem és alulról, körív mentén.
Nem hallasz koppanást és villanást se látsz, hiába pakolod arrébb az egész szénakazlat.
-Affene.
gereblyeként használva a villát eltakarítom teljesen a helyet ahol a szalma volt, aztán megintcsak kis adagokban visszahordom kupacra a szalmát. Megint figyelek, hátha.
Mikor gereblyeként használod a vasvillát, valami halkan surlódó dologra leszel figyelmes a padló felöl, de látni nem látsz ott semmit.
Mikor meghallom a surlódó hangot azonnal megállok. A villát leszúrom a padlóba ott ahol éppen van és a csatacsákányt kivonom az övemből. A hegyes végénél fogva a padlóba szúrom azt is. úgy, hogy az a hely ahonan a neszt hallottam nagyjából a leszúrt villa és a csákány közt legyen.
Leszúrod, és valami a képedbe robban (7 ép, 14 fp)
Kissé megdöbbenek, és leülök. És jó darabig úgy is maradsz, mert ez igen rosszul érintett (megégett az arcod, leégett a szemöldököd, a szempillád, és a szakálad is).
A lovak megvadultak a robbanástól, és elkezdtek össze vissza rohangálni, az néhány ki is tört az istálóból, és elrohant.
Aztán összeszedem magam és elindulok az ajtó felé. Megnézem először a lovakat.
Rosszul esik nyitva tartani a szemedet, mert a szemhélyad is megégett. Hunyorogni tudsz csak. A lovak megvadultak, de amennyire látod sérült nincs köztük.
Remélem a robbanás elég hangos volt, hogy mások is kijöjjenek. Kikeresem a már bontott üveg pálinkát a málhámból, lehúzom a harmadát és lezöttyenek Szürkesörény mellé. Csak lezöttyennél mellé, mert a póni is magán kívül van, és épp kifelé szalad.
Anyanyelvemen dörmögök magam elé és nézem azt a helyet ahol majdnem ottmaradtam.
A rohanó póni után nézek hunyorogva, és viszonylag boldog vagyok, hogy futni látom. Eszerint nincs nagy baja. Nem aggódom miatta, hűséges természetű jószág. Hunyorogva a szememmel próbálom felmérni a kárt ami az istálóban keletkezett
A széna lángrakapott, és csendesen ég az istáló. Ettől az a kevés ló is elrohant, ami eddig még benn volt.

Furcsa zajokat hallotok az istáló felől: valami hangos puffanást, nyerítést, és dobogást.

Hunyorogva összeszedem a holmimat, meg a többiek cuccait és feldobálom Morel kis kétkerekűjére. Aztán a könnyü kocsit kitolom az istálóból a tűztől messzebb.
-Emberek ég az istálló! -kiabálom az ajtó felé.
Nehezen megy a kiabálás mert az ajkaid is összeégtek, és az egész arcbőröd is, nem esik jól beszélned, grimaszolnod, stb.
Aztán megfordulok és megnézem, hogy tudok e még egyet fordulni az istállóban lévő dolgokért.
Ha nagyon sietsz ezt-azt még ki tudsz hozni.
Berohanok az égő istálóba és felkapkodok annyi lószerszámot és egyebet amennyit hirtelen tudok, aztán kirobogok a kocsihoz. Két nyerget, meg egy nyeregtáskát meg tudsz menteni. Leszórom a cuccot a földre és berontok a fogadóba. A fájdalommal nem törődve elordítom magam:
-Ég az istálló!
A fogadós felkapja a fejét:
- Micsoda?! - kérdi, közben már fut is kifelé.
Aztán kifutok és megnézem mivel lehetne oltani a tüzet. Az udvaron van egy kerekeskút, ehhez fut oda a fogadós, és kezd vizet felhúzni.

Mivel valószínűleg én a fogadóssal körülbelül együtt érek ki, megkérdezem hogy tudok e valamit segíteni a tűzoltásban(van-e másik vödör stb) és odaszólok a törpének, hogy segítségre szorul-e mert ha igen,akkor inkább felrohanok és Morelnek szólok, illetve ha én magam tudok neki segíteni, akkor neki segítek.
- Persze, hogy tud segíteni, itt egy vödör - mutat a kút mellett egy üres vödörre - mindjárt megtöltöm - közben emeli ki a vízzel teli vödröt a kútból.

A batár ugye biztonságban van?
A batár az udvaron van.

A kirohanó elf felé fordulva, csak a fejem rázom, meg, hogy nem kell segítség egyenlőre. Aztán a kúthoz megyek és intek a fogadósnak:
-Én húzom a vizet, ti gyorsabban szaladtok a vödrökkel.
Odaállok a kútkerék mellé, hogy zökkenőmentesen vehessem át a fogadóstól a vízhúzást, ha átadja.

Eleinte hárman oltjátok a tüzet, később mások is kirohannak a fogadóból vödörrel vagy valami edénnyel a kezükben. Nem tudjátok megóvni az istálót a leégéstől, de azt eléritek, hogy a fogadóra ne terjedjen át a tűz. Kb egy óra múlva ott álltok kimerülten a leégett istáló maradványainál. Ami benn maradt az épületben, az nagy valószínűséggel elégett.
Most hogyan tovább?

Te az oltás végére úgy érzed feltétlenül pihenned kell.

Kimerülten lerogyok a cuccaink mellé. Morel felé intek (ha kijött ő is tűzoltani), hogy ha tud majd jöjjön oda. Közben azon gondolkodom, mit szúrhattam el, és mi volt az a valami ami olyan szépen elintézett. Hiába gondolkodsz, nem jössz rá.

Ezzel elindulok megkeresni a pónit és az öszvért. Megkérdezem Törp uramat,hogy merre szaladtak ha látta esetleg, majd abban az irányban kezdek el nyomokat is keresve elindulni, talán találok valamit még az állatok nyomain kívül is, valamint csak meg tudom állapítani a patanyomok közötti külömbséget egy rendes lóéhoz képest, így talán ráakadok az állatokra.
Elég sok patanyom van keresztül kasul egymáson, ahogy kirohantak az állatok az istálóból, ráadásul a nyomok egy részét még ti is összetapotátok az oltás során, de alapos keresgélés után ráakadsz két nyomra, ami különbözik a többitől, különböző irányba haladnak.

Eindulok az egyik irányba futva,de azért amennyire tudok figyelek, illetve ha beérek valami erdős részbe azért lassabbra veszem a figurát.
Hamar beérsz az erdős részre, körülbelül félóra gyors gyaloglás után megtalálod a pónit.
Akkor elindulok visszafele, majd kikötöm ha odaértem és elindulok a másik irányba...
Rendben. Nagyjából háromnegyed óra gyors séta után megtalálod az öszvért is. Mire azzal is visszaérsz (napközép múlt nem sokkal, véleményed szerint a Vas órájában járhat az idő) Oler lova már visszatalált. A batár elé fogott lovak eddig is megvoltak, Capullo lova és csacsija még nincs meg.

P.sz. 3736, Arel 3. havának 20. napja, a Vöröslunír órája
 

Morel-nek megköszönöm a kötözést. Bár elég kényelmetlenül érzem magam a sok kötés alól kipillogó szemeimmel.
Miután Malbordus elment megkeresni az elkószált állatokat, a fogadós nagy morcosan hozzád fordul:
- Mondja csak, mitől gyulladt ki az istáló?
A fejemen lévő kötések alól amennyire csak égett szemeim engedik morcosan nézek a fogadósra:
-Valószínüleg az egyik távozó "vendége", aki megölte a társunkat, hagyott egy kis meglepetést az istálóban. A kölyök aki ott aludt, megtalálta, de mikor megégette a kezét elejtette. Én meg nem találtam meg időben. Úgyhogy köszönje meg nekik, ha mégegyszer erre járnak. Ha meg eszébe jut mégis valami, akkor ne habozzon közölni!
Elfordulok a fogadóstól és megindulok újra, hogy a nagyúrral beszéljek.
- Ho-hó, ne siessen annyira! Miért higgyem el, ezt az egész maszlagot? Egyáltalán milyen kis meglepetésről beszélt?
Határozottan mérgesebben csillognak a szemeim amikor újra a fogadós felé fordulok.
-Arról a kis meglepetésről amivel megégették a halot társam, ami megégette a kölyök kezét és ami akkor is felgyújtotta volna az istálót, ha nem keresi senki. A különbség annyi lett volna, hogy mindenünk bennég, plussz a lovak is és valószínüleg mostanra a fogadód is lángolna. Ha meg kételkedsz a szavamban mondd ki és az örökösöd talán nem fogja megbánni, hogy előbb jut az örökségéhez!
- Mégha valami titokzatos idegen is gyujtotta fel az istálót, akkor is ez mind maguk miatt történt! Követelem, hogy térítsék meg a káromat!
Jobbommal előkapom a félkezes csatabárdot és a fogadós felé sziszegek.
-A Te házadban, a Te ágyadon alva ölték meg egy társunkat. Az íratlan törvények szerint az életeddel felelsz ezért. Honnan tudjuk, hogy a gyilkos nem a cinkosod, vagy épp nem Te magad vagy-e? Ez volt az utolsó vádad ami ellenem szólt. A következőt a véreddel mosom le magamról. A fizetségben az este megállapodtunk. A nagyúrral pedig megpróbálhatod megbeszélni a vérváltságot amit társunkért fizetsz.
Mereven állok a fogadóssal szemben jobbomban a harci kalapáccsal:
-Van még szavad?
- Még hogy én fizessek? Nem tehetek arról, ami a társukkal történt. Hogy gondolhatja, hogy egy ilyen esettel rossz hírét kelteném a fogadómnak, ami a megélhetésemet biztosítja, meg még fel is gyújtanám a saját istálómat?! Maguk hozták a saját fejükre a vészt, hisz bárki is volt a tettes magukat követte. E mellett az én fejemre is vészt hoztak, és a többi itt lakóéra is, az istálóm le is égett. Egy szó mint száz követelem a károm megtérítését!
Megvonom a vállam, de a kalapácsot nem engedem le és nem is lazítok.
-Már mondtam. A nagyúrral beszélj.
- Rendben. Megyek és beszélek vele. Remélem ő fogékonyabb egy szegényeber panaszára, mint maga... - mondja, aztán dühösen odébb áll.