tudom :D :D :D

De meglódult itten az élet :)

A live kicsit más tészta, de kétséget kizáróan...khm...látványos :)
Szerintem jóval kevesebb benne a lehetőség, mint egy asztali változatban, persze sok múlik a mesélőn.

karihalál: Mindent meg lehet szokni. Nálam azért van kari halál, sajna elég sok. Ha egy démon kettétép egy 00-val, akkor még megmenthetnek a társaid...Persze ha egyedül voltál, akkor kaja leszel :eek:

A nagy halálok zöme több hiba sorozatbani elkövetése miatt szokott összejönni. Rossz döntések, melyre még a kocka is rátesz néha de rendesen. Rosszul megválasztott varázslatok is okozták már nálam a kari halálát, egészen pontosan a belőle következő eseménysorok. (nem maga a varázslat hatása)

Na ezért mondtam, hogy én kemény szívű vagyok, mert akiért eljő valamely okból a kaszás, azt ált el is viszi. (kiv ha más valaki leveri sakkban:)

Nekünk mondjuk borzasztóan jó a mesélőnk...azóta nem játszok, amióta ő nem nagyon mesél :( Oltári játékok voltak, hihetetlen történetekkel :) Én imádtam :) a bálokat szerettem a legjobban :D
De tény, egész más :)

azért beneveznék arra a képre, mégha rárólistás is:D

képzelem :p
de még eldöntöm neked megmutizom-e :p

ne kapkodd el a döntést:)
tudok várni, jöhet most is:D

várjál csak :D :D :D

Amúgy elképzelem, ahogy beöltözöm kopasz, nagy szakállú törpe szerzetesnek... :D :D

"fordított" szerepjáték
 

Régebben olvastam egy cikket egy úgy nevezett fordított szerepjátékról, az volt a lényege, hogy a játékosok sokkal több beleszólást kapnak a történet alakításába, sőt az ellenfelek mibenlétébe is. Ha jól emlékszem a játékosoknak van valami karmaponthoz hasonló pontkupacuk, amit szabadon költhetnek el, pl azt mondja a játékos, hogy x pontért szeretne a sarkon túlra egy alvó őrt, akinek a fegyvere a falhoz van támasztva messze a kezétől, és ennyi meg ennyi arany, ezüst, stb van nála. A képesség próbák pedig úgy zajlanak, hogy pl azt mondja a játékos, hogy titkosajtó keresésre dob, ha sikeres a próba, akkor talál titkos ajtót, akkor is, ha a mesélő eredetileg nem tervezett oda semmilyen titkos ajtót.
Érdekesnek tűnik az ötlet, mert így amolyan "ki tud jobban kibánni a másikkal" versengésszerű agytorna alakul ki a játékosok és a mesélő között. Kihívás lehet ilyen rendszerben mesélőnek lenni.

Játszottatok-e már ilyet, ha igen mi a tapasztalatotok?
Ha még nem, lenne-e hozzá kedvetek?

Hmmm... ez érdekesen hangzik :)

Öööö... hát... az a helyzet, hogy nem lehet rossz, ha egy kicsit több beleszólásom van az eseményekbe, ráadásul így, első blikkre úgy tűnik, jóval színesebbé lehetne tenni a játékot. Nincs nagy tapasztalatom, de amennyire én láttam, eléggé behatárolt, hogy mennyire tudom befolyásolni, mikor merre. Igazából a KM kitalálja a vezérszálat, aztán lényegében azon megyünk végig (bár nyilván vannak kitérők, és ha akarjuk, az egészet megfúrhatjuk, de ez sok mindentől függ, nem utolsó sorban a mesélőtől).
Bár az jó kérdés, hogy mi van akkor, ha mondjuk x játékos 30 ponttal akar egy arannyal jól megpakolt őrt, y játékos pedig, ugyancsak 30 ponttal nem akarja? Elkezdenek egymásra licitálni? És meddig lehet elmenni a kívánságokban? Akarhatom, hogy a semmiből a kezembe teremjen egy überbrutál tápfegyver?

Hűűű, ahogy belelendülök, rengeteg kérdésem lenne... kár hogy lassan indulnom kell itthonról.

Mivel az adott játék szabálykönyvét nem olvastam ezért csak a saját ötleteimből tudok kiindulni, és abból, hogy én KM-ként hogy csinálnám.
Én nem engedném a licitálást, de azt igen, hogy más módon akadályozza meg a dolgot, ha nagyon akarja, pl: a szomszédos szobából kijön egy másik őr, aki felébreszt a társát. Ebben a játékban benne van a lehetőség (mint ahogy a többiben is), hogy a játékosok egymást szívassák, de szerintem ennél érdekesebb ha a KM-mel próbálnak kitolni közös erővel.... :D
A kívánságokkal kapcsolatba meg azt tartanám logikusnak, hogy meg lenne, hogy milyen kívánság mennyibe kerül, és mivel az elkölthető pontok száma véges, így meggondalandó, hogy ki mikor mire költi őket. Lehet, hogy kérsz magadnak egy talált táp fegyvert, amire valószínű a pontjaid nagyrésze elmegy, de a KM ahogy adta el is veheti tőled (pl: kiderül, hogy egy hiper-szuper nagyhatalmú akárkinek a fegyvere és kéri vissza, stb) vagy másképp is kitolhat veled (pl: a fegyver átkozott, stb).

Amúgy pont ezért tudok néha elég kedvetlen lenni: akármi történik, a KM simán visszavághat, szóval nagyon tőle függ minden. Persze ez haveri társaság, nem fog minket nagyon megszívatni, de mégis, valahogy zavar ez az érzés, olyan, mintha egy felsőbb hatalom kezében lennék, amelyik akármikor lesújthat :)

Szóval pont emiatt attól tartok, hogy ez a játékrendszer is ugyanoda vinne: bármit találnék ki, a KM megfúrhatná. Pl. találhatok én előre nem betervezett titkos ajtót, ha neki nincs kedve hozzá: kihozza majd, hogy egy tök üres kis fülkébe vezet, amiben semmi érdekes nincs. A pontok fogytak, mégsem értem vele el semmit. Persze költhetek további pontokat rá, de az én pontjaim végesek, az ő "hatalma" meg végtelen :)

Azért érdekes lehet a szabálykönyv, gondolom, sok kérdésre választ adna :)

Akkor pl megállapodtok, hogy a KM is pontokat kap, amik véges számúak... :D

Szerintem a fordított játék alapötletéből kiindulva, néhány plusz szabály bevezetésével akármelyik játék átalakítható.

Én mindenesetre kipróbálnám, abból baj nem lehet :)

Én is :D
Csak a baráti körben nincs olyan vállalkozó szellemű KM, aki bevállalná a mesélést... :(

Nekem elég nehezen elképzelhető az egész szitu, mivel nagy önfegyelmet és egészséges értékrendszert várna a benne résztvevőktől.

A hagymonányos (erősen szabályozott) rendszereknél is gyakoriak a túlkapások, főleg ha a KMi is hajlamos rá. (mondjuk én szabálybéla vagyok, nálam diktatúrás rend van:eek:)

Egy KM-mel meg felesleges kicseszni, túljárni az eszén, mert a korlátlan erőforrások még szabályosan adagolva is erősek, nem hogy érzelmek által vezényelve, pillanatnyi ötlet alapján. szvsz.

Még ha poénra is vesszük, szerintem (persze elég savanyú figura vagyok bizton:)) könnyen idiótaságba és céltalan agyatlanságba fajulhat.

Egyszer, egyik szerepjáték táborba láttam ebből egy rövid részletet (lehet túl rövid volt) de nekem ott nem jött be.

Olyan ez, mint a licitálás, ha csak kis léptékkel halad a tét, akkor izgalmas, de ha valaki nagyott ugriik, akkor hipp-hopp érdektelenségbe hull.

Chris!

A végén nehogy úgy végződjön, hogy a nyakadba kapsz egy vödör vizet, mivel a számításaikat mindig keresztbe fogod húzni :D :D :D :D :D (No meg úgy locsolás képpen)

Mindenképpen meséld el, hogy sült el a dolog! :)

Nah szóval élménybeszámoló... :D

A DnD3 alapokat e szerint a cikk szerint módosítottuk:
http://www.rpg.hu/iras/mutat.php?cid=4450

Két játékosom volt: Aúú, és egy barátunk. Mivel elég "Korongvilágosra" vettük a figurát, hagyományostól eltérő fajokat is engedtem játszani, így lett mind a két kari pixie (az egyik druida, a másik bárd). Eleinte volt egy-két kissé elszállt ötlete a játékosoknak, de aztán megállapodtunk mi az, amit nem kérhetnek ténynek, és onnantól kezdve nem volt baj. Mesélőként nehezebb dolgom volt, mint a "hagyományos" játékoknál, és szinte végig csak improvizálásból állt a mesélés. Előre tervezni csak nagyon nagy vonalakban tudtam. De azt vettem észre, hogy a játékosok agytekervényeit is megdolgoztatta az, hogy tényeket kellett kitalálniuk. A játék jó hangulatban telt, sokat nevettünk, de ez többnyire nem a rendszer adta lehetőségekből adódott, hanem a mókás karakterekből. Pozitív élmény volt, hogy a poénos helyzetek ellenére nem fulladt röhejbe és agyatlanságba a játék.
A végén megállapodtunk, hogy folytatni fogjuk ezt a játékot :)

ui: ha szeretnétek egy játékos véleményét is hallani, kérdezzétek Aúú-t... :D

Várjuk a véleményedet, Aúú :)

Megkésett reakció, tudom... :rolleyes:

Munchkin-t játszottál már? Ha nem, próbáld ki... ;) :D

Fordított szerepjáték 2.
 

Böngészgetés közben ma olvastam egy másfajta fordított szerepjátékról is. Ennek kb annyi a lényege, hogy a játékosok igyekszenek "megöngyilkolni" a karaktert, a KM meg igyekszik megmenteni őket.
Nem tudom az ilyen játékot lehet-e komolyan venni... (kell-e egyáltalán?) :rolleyes:
Szerintetek mit lehet azzal kezdeni ha egy JK ilyen esetben azt mondja: "...és akkor átvágom a torkomat"? :confused:
Mi a véleményetek erről a fajta játékról? Próbáltátok már?

Hosszan:
KM: Hirtelen hatalmas földrengés rázza meg a várost... Elfeledkezvén eddigi cselekedeteidről, figyelmed a megnyíló betoncsíkra helyezed, amiből hatalmas, nyáladzó, lila szörny mászik ki. Nagy meglepődésedben észre sem veszed, hogy a késed kicsúszik a kezedből.

Röviden:
Sebezhetetlen vagy:D :D :D

A szörny előjön a nyílásból ami rögtön mögötte beis záródik. Körbenéz. Látod ahogy mind a tizenhét szeme rád mered. Hirtelen feléd nyúl. Érzed ahogy hatalkmas erejével megmarkol. 50méteres magasságban határozottan érzed hogy most véged. Szája elé emel, majd megszólal: "babucikám!!!". Majd órákon kereszül símogat és becézget. Kaptál egy új védőszentet:D

...és én még azt hittem a KM-nek van nehéz dolga... :D

A tréfét félretéve, szerintem, ha életszagúbb a történet, akkor elég nehéz megmenteni őket, de ha átmegy az egész "mindent megtehetek" stílusba a KM részéről, akkor kétségtelen, hogy a JK-knak van nehezebb dolga.

Eleve az nem életszagú hogy ki akarom nyírni magam és nem jön össze...

Ez igaz.
De abban az esetben, ha a KM-et egyáltalán nem kötik az adott világ szabályai, illetve az ésszerűség, akkor gyakorlatilag nincs értelme az egésznek, mert valahogy úgyis megakadályozza a JK-k halálát.
Szóval nem tudom mit gondoljak erről az egészről... :confused: :rolleyes:

Mondjuk próbálj leugrani a szikláról:D

ezt nem tudoim garantálni, ez az alul várakozó tűzoltóbrigádtól is függ:D