Akkor itt is megköszönöm:)

A szerelem virága

Virágszál, kit nem láttam meg
A hatalmas mezőn.
Ó, mily’ vak voltam.
Hol voltál eddig kedvesem?

Bimbó voltál? Nem nyitottál?
A magból épp’ csak előbújtál?
Ó, te nagyvezér lánya!
Hol voltál eddig te drága?

Szép vagy, szép – de meddig?
Éltető föld nélkül
Életed hogy telik?
Hol vagy már szép szerelmem?

Ki volt, ki leszakajtott,
S magának vázába rakott?
Merre raboskodik már a szíved?
Merre keresselek, egyetlenem?

Őt választottad, ne kutassalak?
Lehet, én is csak vázába raknálak?
Nem! Ismét földbe tennélek,
Mert örökké szeretlek!


Aztán szóljatok, ha meguntátok sablonos szerelmes verseimet :D

Dehogy unjuk, dehogy unjuk...én úgysem írok szerelmes verseket, meg itt mindenki hódítós, akik inkább a fentiekhez hasonlót kreálnak, szóval max. javítassz az átlagon;) ;)

Toto akkor írj csak nyugodtan :)

Sziasztok :)

Én bár rímelni nem tudok,
Szivesen olvasgatok.
Szeretem a verseket,
Így érzem emberségteket.

Mikor először tűnt elém,
drága volt, mint egy tünemény,
kit azért küldött életem,
hogy egy perc dísze ő legyen.
Szeme mint alkony csillaga;
s az alkony hozzá a haja:
csak ennyi benne az, ami
nem májusi és hajnali.
Vidám kép, édes könnyűség:
meglep, megállít és kísért.
De többször látva: látomány
volt ő, és mégis földi lány.
Lépése szűzi és szabad.
Házias minden mozdulat.
Alakja nyájas, tiszta fény.
Nyomában emlék és remény
kelt: mivel ő sem állt a szív
mindennapi és primitív
éhei, kis búk, örömök,
csók, könny, mosoly, vágy, gáncs fölött.
Azóta híven nézem őt,
s lesem élete ütemét.
lelket lélegző drága lény:
útitárs a Halál felé.
Szilárd ész, gyengéd akarat,
szívós erő halk báj alatt.
Valódi asszony, jó s igaz,
intés, parancs, derű, vigasz.
Asszony, és mégis valami
fényt érzek, ami angyali...

Buda Ferenc: Szürkeszemű

Szürkeszemű szelíd este
ereszkedik a szívemre.
Szürkeszemű szelíd éjjel
elmegyek nincsen-reménnyel.
Elmegyek, hisz úgysem bánod,
úgysem voltam, csak barátod.
Úgyse voltam semmi, semmi.
S egyszer úgyis el kell menni.

Szerettelek és szeretlek.
Akarom, hát elfeledlek.
Elfeledlek, de megtartlak
régi szépnek, drága dalnak.
Ami jó volt, nagyon jó volt,
de szíveden fehér hó volt.
Fehér hóba beleestem,
Nem tudtam, hogy ilyen forró
a fehér hó, a fehér hó…

tetszik majd elő szedek egy pár sajár szöszenetem

Verset írjak? Legyek galád?
Tán meg se ismer majd, jó atyád!
Hogyha vérrímeket szedek,
Kikaparod saját szemed!
Úgy ég a pof..m előre,
Vajon mi sül ki belőle?

Tán majd páran csak röhögnek,
Forgószékkel felpörögnek.
De ha eccer jól megunom,
Rájukszakad sok GyöngyTyukom. (a rím mijjatt rövid ú! Nem röhög! Ennyire még tudok írni!)

Verset írjak íj időben?
20 liter víz ből belőlem.
A végén kójházba visznek,
de e kis vers itt van Chris-nek. :)

írta: Z

én csak publikálom:)